Keresés
rovatok
rovatok
mozgás! | 2016 nyár
Fotó: Sánta Balázs
Simon Zoltán
A GYEREKZSIVAJ SZÁMOMRA A LEGKEDVESEBB
Nem tudott megbirkózni a Mészöly névvel, ezért inkább punk zenész lett
A Mészöly név fogalom a magyar labdarúgásban. Mészöly Kálmán, a legendás „Szőke Szikla” akkor volt világklasszis, amikor a focinkat még a legmagasabb szinteken jegyezték. Fia, Mészöly Géza is generációjának egyik legjobb játékosa volt. A harmadik Mészöly, a „kis Kálmi” szintén egyéniség. Ő is ezer szállal kötődik Óbudához.

Ifjabb Mészöly Kálmán az édesapjáról

– Amit elért, ami ő maga lett, a „Szőke Szikla”, az a magánéletére is igaz. Erősen érezhető volt otthon is a személyisége. A világ egyik legjobb futballistája volt, és a világ egyik legjobb barátja a mai napig is. Hihetetlen bohém, klassz pali, ugyanúgy él még mindig, mint régebben. Ötven éves koromra fogtam fel igazán, hogy mekkora dolog volt gyerekként Farkas János, Albert Flórián, Sándor Csikar és a többi nagyszerű futballistánk társaságát élvezni. Furcsa és érdekes néznem a mai világsztárokat, mint Lionel Messi és Cristiano Ronado, mert apu és a barátai akkoriban ugyanekkora nagyságok voltak, és ott ülhettem közöttük. Mindig példakép volt és mindig példakép is marad.

A testvéréről

– Kőkemény pali, mindketten sokat örököltünk a fatertől. Géza a kitartást és azt az életvitelt, ami a labdarúgáshoz kellett. Hihetetlenül nagy tett, amit véghez vitt, mert gyerekként utálkozásokkal is találkoztunk sokak részéről, és mi ezt nem értettük. Azt mondták, a Mészöly gyerekeknek mindent lehet. Sem Géza, sem én nem voltunk a világ legnagyobb tehetségei.

Géza viszont az örökölt tulajdonságaival és az alázatával eljutott oda, ahová eljutott. Ő a példa rá, hogy hittel és akarattal bárkiből lehet futballista.

Edzőként is ez a fajta elszántság jellemzi. Amikor vele dolgoztam együtt, ugyanúgy be kellett állnom a sorba. Sokszor megbüntetett edzés előtt, ha nem volt kipucolva a cipőm.

Futballista pályafutásáról

– Kamarás Misi bácsi egyszer azt mondta: ügyesen mozogsz, próbáld ki, milyen kapusnak lenni. Egyszerűen megfertőzött ez a poszt, azóta is a kapuban érzem a legjobban magam. Edző vagyok, próbálok a gyerekeknek mindent átadni. Ha el tudok menni focizni, mindig beállok a gólvonalra, hiába hívnak a mezőnybe is játszani. Hogy miért nem lettem profi kapus? Mert nem tudtam megküzdeni a Mészöly névvel. Nagy volt a kihívás emiatt, link is voltam, könnyedén vettem a dolgokat, nem láttam lehetőséget arra, hogy nagy sikert érhetek el. Arról nem beszélve, hogy lázadni is kellett, és ez átmenetileg elvitt a sporttól.

A lázadásról

„A punk és új hullám a divat, tucatjával alakultak az új zenekarok. Ifjabbik Mészöly Kálmán és Géza a Cerberus nevű punk formáció tagjaként pukkaszt polgárokat” – írta az Ifjúsági Magazin 1981-ben.

– Lázadni kellett, olyat kellett csinálni, ami nem feltétlenül Mészöly. A családban volt már világhírű vízilabdázó, festőművész, énekművész, de punk zenész soha nem volt. Ragadics Csabával kezdtük el a zenélést, aki jelenleg a Machine Mouse és több zenekar dobosa. Csaba egyébként borzasztó ügyes focista volt, válogatott lehetett volna, ha nem megy el a zene felé. Aradi Lajos barátom volt a negyedik tag. Ő természetgyógyász és piramiskutató lett.

Egyébként a 78-as trolin jött az ötlet, hogy csináljunk zenekart. Legnagyobb slágerünk az Aktakukac volt. Fater nagy örömére mindig a lakásban próbáltunk, pontosabban csörömpöltünk. Az öreggel hozattunk külföldről arcfestéket, de soha nem kaptunk olyat, ami jó lett volna.

Az arcfestésből egyébként a KFT zenekar jött ki a legjobban. 1982-ben oszlottunk fel, sajnos zenei anyagunk nem maradt fenn. Géza énekelt, én zeneszerző voltam, és minden hangszeren játszottam. Géza lemorzsolódott, elvitte a futball. Volt, hogy a BS-ben is felléptünk kétnapos fesztiválon. A tizenöt éves szülinapi bulira Gézát hazacsalogattuk Franciaországból, hatalmas buli volt. Egyébként újabb koncertet is tervezünk.

Kerület vagy Gázművek?

– Nekem a kettő összemosódik. Most a Kerületnél dolgozom, az U15-ös gárda vezetőedzője vagyok, előtte kapus­edző voltam, és az U13-as gárda volt az enyém. A barátság azonban megmaradt a Gázművekkel, a vezetőkkel és Metzger Tibor vezetőedzővel is. A Kerületből rengeteg játékosunk van a gázgyáriaknál, meglátásom szerint a két klubnak együtt kell tudni működnie, mert ha nem így lesz, elsorvadhat az óbudai foci. Szerencsére remek az együttműködés. Az NB I-ben játszottunk olyan meccset a Ferencvárossal, amire tizenkétezer ember jött ki a Kerület-pályára. De az egyik legnagyobb élmény egy Újpest elleni győzelem volt, ahol Bodor István tősgyökeres óbudaiként nyújtott kiemelkedő teljesítményt a válogatott védő Sebők Vilmos és Tamási Zoltán ellen. Nyertünk, fiatal csatárunk zseniális játéka miatt. A másik nagy élmény a Tiszakécske elleni osztályozó volt az élvonalért. Az első meccsen vendégként játszottunk 0–0-át, kapusom, Lippai József 10-es osztályzatra védett a mérkőzésen. Ennek is köszönhető, hogy a visszavágón elért 1–0-ás győzelem újra NB I-es tagságot ért. Kis Szabolccsal, Tóth Ivánnal is remek volt együtt dolgozni. A gyerekekkel való bajnoki mérkőzések szintén felülmúlhatatlanok, rájuk vagyok a legbüszkébb.

Római-parti bázis

– Bármennyire is elvitt a vendéglátás és a zene, a mozgás iránti szeretet örökre megmaradt. Gyönyörű lányom született, Natália, ritmikus sportgimnasztikázott, aerobikozott is. Majd adódott egy lehetőség, így építettünk egy strand jellegű sportcentrumot. Strandröplabdát, strandfocit, röplabdát, kispályás focit és egyéb sportágakat lehet űzni, medencéink is vannak. Egész nyáron gyerektáborokat tartunk. A gyerekzsivaj számomra a legkedvesebb, imádok velük foglalkozni. Imádom, ha hangosak, mivel én is gyerek maradtam. Nem nehéz lemennem tizenöt évesnek, mert még mindig azon a szinten vagyok.

Kisfröccs vagy az ételek?

– A kettő együtt működik. Óbudán rengeteg olyan hely van, ahol a legmagasabb szinten adhatjuk át magunkat az ilyen jellegű élvezeteknek. Több kedvencünk van: az edzőkkel vagy az Oázis presszóba, vagy a Kisbojtárba szoktunk elmenni. Utóbbi a Wallenstein családé, apuka és a fia is tősgyökeres Kerület-játékos volt, Norbi később a Gázművekben is focizott, onnan vonult vissza.

A csapatépítők

– Nekem ez az életem!  Nem értette senki, hogyan létezik, hogy az U15-ös csapattal elmentünk olyan edzőtáborba, ahol bódékban és sátrakban laktunk. Vízitúrákon vettünk részt, bicajt mindenkinek kellett hoznia, mert csak azzal lehetett közlekedni. Piramis- és Demjén-koncertre is elmentünk. Együtt tudok élni, működni a gyerekekkel, de mindig nagyon komoly munkát végzünk, amit jelez, hogy egyre markánsabb a csapatunk.

A Kerület jövője

– Nem titkolt cél az NB II! Nagyon komoly ékszerdoboz épülhet a Kerület-pályán. Olyan hátterünk van, olyan nevek vannak mögöttünk, mint a Market Építő Zrt. és vezetője, Scheer Sándor, valamint Kisteleki István és Csákvári László, aki az elnökünk. Érzékenyen néztem, ahogy lebontották a főépületet, hiszen fater is itt öltözött át rengetegszer, mert innen indult a pályafutása, de jön a XXI. század high-tech épülettel. Nagyon komoly utánpótlás-bázis lehetünk, nagyon komoly célokkal, biztosított feltételekkel.

Az Európa-bajnokságról

– Kereskedelmi értelemben is megérte. Már nemcsak Messi meg Ronaldo mezét akarják a gyerekek, hanem Dzsu­dzsákét és Királyét is. Az Eb hajrájában voltam egy szegény faluban, ahol hátrányos helyzetű fiúkkal fociztunk.

Amikor beálltam a kapuba a száztíz kilómmal, a srácok Király Gábornak hívtak, de a barátaimat is a magyar válogatott játékosainak a nevével illették, nem pedig külföldi sztárokéval.

Újra ott voltunk egy világeseményen, de azt is remek volt átélni, hogy egyet akartak a magyarok, és a szurkolók is újra közösséget alkottak, mert együtt szorított a nemzeti csapatért a fradista és az újpesti is. A Nánási úti bázisunkon pont az Európa-bajnokság alatt tartottuk az egyik táborunkat hat és tizenkét éves gyerekeknek. Énekelték a Himnuszt, így szurkoltak a meccseken is. Az egész Római-part tele volt kivetítőkkel, olyanok voltunk, mint egy mediterrán ország. A város tele volt zászlókkal feldíszített autókkal, az utcák üresek voltak, mindenki a meccseket nézte, amikor a válogatottunk játszott – otthon, kivetítőkön, szórakozóhelyeken. Elindult egy rég várt folyamat a magyar labdarúgásban, aminek a legnagyobb győztesei a gyerekek lehetnek.