Keresés
rovatok
rovatok
fotó | 2015 nyár
Fotó: Hamarits Zsolt
Minyó Szert Károly
„Fényszülést levezető operátor”
Minyó Szert Károly fotográfiai táblaképeiről mesél
Serdülésem tájékán, a hetvenes években észlelhető volt a fényképezés újabb reneszánsza (Niépce, Daguerre és a számomra legfontosabb, William Henry Fox Talbot 1830 környéki indulása óta már a sokadik…). Apám is megvette a maga Zorki gépét, és kattintgatott szorgosan. Az ifjúkori rajzolás és festés mellett engem is megérintett ez a csodálatos médium. Érettségi után fotográfiai tanulmányokba kezdtem, 18 éves koromban megvettem életem első Praktica Nova fényképezőgépét… ezzel a kocka el volt vetve!

A fotográfia misztériuma

A kész fotók mindig lenyűgöztek, ám bizonyos idő elteltével, ha ránéztem a gyári fotópapíron látott fényképekre, a tökéletességérzet addigi harmóniája mellett hiányérzetem is támadt. A látott és tanult tételek igazolták számomra, hogy a fotográfia szuverén műfaj, fantasztikus alkotásokkal és alkotókkal. Fejlődésem egy pontján érdekelni kezdett, miből is készül a fotó, egyáltalán mi az a fényérzékeny anyag? Mitől lesz az, miért és hogyan van tovább? Kezdetektől idegenkedtem a hagyományos értelemben vett fotográfia anyagtalanságától, alkotótól elidegenített megjelenítése taszított, ezzel egyidejűleg elkezdett munkálni bennem az igény egy sajátosan festői, fotográfiai képalkotás létrehozására, majd ennek a teremtő gesztusnak kiállításmegnyitón, közönség előtt történő dramatizált bemutatására a fénykerékpáros performanszaimban.

9
Örök esernyősök, napon vagy csendes esőben, és a nézők

 

Tornyok karcolják az eget
Tornyok karcolják az eget

Teremtő műhely

Elérkeztem tehát a mai napig használt technikához, egyfajta teremtő gesztusig, teremtésmisztériumig, ami óriási vonzerőt gyakorol rám. Gondoljunk bele, milyen gazdag az alkotás dramaturgiája! Ha elkészítek egy fotót, a munkám nem ér véget az exponálással, hanem folytatódik a műhelyben, ahol a negatívból humanizált formában lesz kép, manuális, kézműves eljárások segítségével. Kiválasztom az anyagot, ami majd a képet hordozza, csiszolom, alapozom, majd megöntöm emulzióval a felületet, és várok, amíg kikristályosodik, azaz fényérzékennyé válik. Innen haladok tovább a bonyolult technológiai sorrendnek megfelelően. Átvilágítom a setét kamarában a negatívot, beteszem a papírt az előhívóba, majd a teremtés csendjében várakozom… még néhány másodperc…. és, mint egy ősrobbanás, megérkezik a kép, látszólag a semmiből. A fejem, a szemem és a kezem munkája nyomán így végül előidéződik a műtárgy, az egyedi fotográfiai táblakép. Ezek a képek fotográfia alapú képzőművészeti munkák, amelyek mixed media – magyar fordításban vegyes technika – eljárással készülnek, de ezt a kifejezést nem érzem pontosnak.

„Fényszülést levezető operátor” – mondotta rólam Kincses Károly igen találóan egy kiállításmegnyitómon.

Remény fal, még csak 2000 éves
Remény fal, még csak 2000 éves

Óbuda-sorozat

Az A38 hajón működő K. Petrys Galéria régi tagja, 15 éve kiállítója vagyok. Az A38 hajó galériájában állítottam ki a Hajó sorozatomat is. Ezt a kiállítást látta Bús Balázs – akiről akkor még nem tudtam, hogy polgármester –, és szimpatizált a képanyag stílusával. Felkért, hogy dolgozzak ki hasonló felfogásban egy Óbuda változatot is, majd ezt látva megrendelte a sorozatot.

Folyamatosan és gyorsan változó, integráns korunkban engem a statikus kompozíciók érdekelnek, nem készítek cselekményes, vagyis riport jellegű fotográfiákat, nem illusztrálok koncept gondolatokat. Nagyon izgatnak az olyan egymásra épített képi rétegek, mint itt a földön a századról századra egymásra rétegződő kultúrák. Óbuda csodás példája ennek, ami a munka folyamán mindvégig nagyon inspirált.

Krúdy, punk frizurával is érvényes
Krúdy, punk frizurával is érvényes

Életrétegek

Indiában, Delhiben születtem, nekem az maga volt a fény. Láttam fényt, pompát, csillogást és a nagy nyomort. Az összhatás, ami mindezeken átütött és elért hozzám, fantasztikus volt. Gyerekkorom életritmusát a magyar vidéken töltött évek is meghatározták. Óriási volt a kontraszt az 1960-as évekbeli Dédestapolcsány és Újdelhi kultúrája között, ahol mesebelinek tűnő, mégis valóságos maharadzsák és egyéb egzotikus népek jártak a követségre a fogadások alkalmával. A szomszédságunkban lakott az akkor még ifjú őszentsége, a Dalai Láma is. De voltak olyan évek is, amikor egy kis bükki faluban jártam iskolába; fociztam a lucernásban, együtt lógtam a srácokkal. Ezek egzisztenciálisan egymástól szinte felfoghatatlanul távoli pontok voltak, a teljes izoláltságot és védettséget váltotta a totális életközeli és mégis boldog kiszolgáltatottság. Innen is eredeztetem szélsőségek befogadására is nyitott érdeklődésemet, a fotótól a képzőművészetig.

Vizuális gondolkodásom a sorsom leképezése. Életem különféle egymástól távoli pontokról ered és zajlik, a folyamatos jelenben találkoznak és keresztezik egymást a szignálok. A kulturális sokkok, vagyis inkább rétegek összehangolásán fáradozom továbbra is, alkotóműhelyemben előidézve a fénytől telítettet.

Szentlélek szobor agárral
Szentlélek szobor agárral

 

A rég a mosttal összeér egy galamb röptén
A rég a mosttal összeér egy galamb röptén

 

Születési hely: 1955, Újdelhi, India
Érettségi után fényképész tanulmányokat folytatott. 1979-től szellemi szabadfoglalkozású képzőművészként dolgozik, jelenleg Budajenőn él és alkot. 2011–2015-ig művészetterápiás fotókört vezetett a Megálló Csoport Alapítványnál általa működtetett Nyitott Műteremben.
Egyedi fotográfiai táblaképeiből 1989-ben rendezte első fontosabb egyéni kiállítását a Liget Galériában. 1991-től fotográfiai akciókat, performanszokat, „fénykerékpározást” mutat be kiállításmegnyitóin. Jelenleg Szombathy Bálint kurátorral és Robitz Anikóval járják Európa kiállítótermeit, a nagysikerű és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban már bemutatott FotoSzuprematisták című anyagukkal., amelyet Budapest, Veszprém, Moszkva, Bécs, Nyizsnyij Novgorod után idén novemberben Stuttgartban, majd jövőre Ljubljanában is bemutatnak. Aktualitását a Kazimir Malevics nevéhez kötődő Szuprematizmus centenáriuma adja.
Tagja a Magyar Mecénás Programnak, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Munkái megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a Magyar Fotográfiai Múzeumban, valamint köz- és magángyűjteményekben a világ számos országában. Alkotásait jelenleg az Anzenberger Gallery (Bécs) reprezentálja.
www.minyo.hu