Két fő versenyforma van, a páros verseny és a csapatverseny. A két versenyforma eltérő taktikát követel, más-más taktika kell a sikerhez.
Páros versenyen ugyanazt a leosztást sok asztalon lejátsszák, és utána ezeket az eredményeket hasonlítják egymáshoz. Az eredményeket sorba rendezik Észak–Dél szempontjából, és akik a legjobb eredményt érik el Észak–Dél vonalon (akár csak 10 ponttal is megelőzve a többieket), azok kapják a legtöbb pontot (match point), minden megelőzött pár után 1 pontot, holtverseny esetén fél pontot.
Nézzük ezt egy példán keresztül:
| É–D | K–Ny | É–D | K–Ny | |
| 200 | … | 23.00 | 0.00 | 1 |
| 100 | … | 21.50 | 1.50 | 2 |
| … | 100 | 20.00 | 3.00 | 1 |
| … | 300 | 19.00 | 4.00 | 1 |
| … | 500 | 18.00 | 5.00 | 1 |
| … | 630 | 14.50 | 8.50 | 6 |
| … | 660 | 6.00 | 17.00 | 11 |
| … | 1400 | 0.00 | 23.00 | 1 |
Ebben a leosztásban az egyik Észak–Dél pár +200 pontot szerzett, ők érték el a legjobb eredményt. Mivel a versenyen összesen 24 asztalon játszották le ezt a partit, 23 párt előztek meg, így 23 pontot (match point) kaptak, ellenfeleik pedig nullát. Minden asztalon ugyanannyi pontot osztanak ki, és a két ellenfél, az Észak–Dél és a Kelet–Nyugat pár ezen a pontszámon osztozik annak megfelelően, hogy a többi párhoz képest milyen eredményt értek el. A verseny sajátossága, hogy mindegy, mennyivel ér el jobb eredményt az egyik pár a többieknél: ha övé a legjobb eredmény, ő szerzi abban a leosztásban a legtöbb pontot. Ezt kifejezhetnénk úgy is, hogy abban a leosztásban a megszerezhető pontok maximumát, azaz 100%-ot kap.
| É–D | K–Ny | É–D | K–Ny |
| 200 | … | 100.00 | 0.00 |
| 100 | … | 93.48 | 6.52 |
| … | 100 | 86.96 | 13.04 |
| … | 300 | 82.61 | 17.39 |
| … | 500 | 78.26 | 21.74 |
| … | 630 | 63.04 | 36.96 |
| … | 660 | 26.09 | 73.91 |
| … | 1400 | 0.00 | 100.00 |
A két eredmény tulajdonképpen ugyanaz, de a második eredményt egyszerűbb értelmezni. A match point nagysága attól függ, hogy hányan játszották a leosztást azon a versenyen, míg a százalékban kifejezett eredmény a pároknak a rangsorban elfoglalt helyüket fejezi ki. Minden leosztásban maximum 100%-ot lehet szerezni, és minden pár ugyanannyi leosztást játszik. A verseny végén a párok által leosztásonként megszerzett százalékokat összeadják, és elosztják a versenyen játszott leosztások számával. Így egyetlen számmal ki lehet fejezni, hogy a versenyen hogyan szerepeltünk, azaz átlagban hány százalékot értünk el leosztásonként.
Hogyan befolyásolhatja játékunkat, ha páros versenyen játszunk? Néha kockázatot kell vállalni, hogy minél többet üssünk. Nem elégedhetünk meg a sima teljesítéssel. Ha azt mások is elérhetik, nekünk több ütésre kell törekednünk.
Lejátszások
2 : gyenge kettes, hatos szín, nincs indulóerő
Dél a kőr tízessel indul a felvétel ellen. Ütünk az asztalon a dámával. Látjuk, hogy a felvételt teljesíteni fogjuk: ütünk öt treffet, két pikket, egy kőrt és legalább két kárót. Ez tíz ütés. De abban is biztosak lehetünk, hogy páran ennél többet fognak ütni, nekünk is erre kell törekednünk. Esetleg a káró színben szerezhetünk még ütéseket, ha kedvező a szín elosztása, de arra is figyelnünk kell, hogy Észak ne kerüljön ütésbe, mert kőr hívással elfognák a királyunkat, és az ellenfél öt kőrt tudna ütni.
A káró tízest hívjuk. Ki akarjuk engedni az ütést, hogy utána kipróbáljuk, hogy húz-e a szín. Ha Dél üt, ő nem folytathatja a kőrt, mert azzal ütést adna. Dél üt a káró bubival, és pikkre fordul, a tízest hívja. Ezt megütjük az asztalon a királlyal, és kárót hívunk az ászhoz. Meglepetésünkre Észak pikket dob. Ha most lehívnánk a káró királyt, és káróban kiadnánk az ütést, felmagasodna egy káró a kezünkben, de Dél lehívhatná a kőr ászt, és nem tudnánk tíznél többet ütni. Van még egy tartalék tervünk. Miután megtudtuk, hogy Délnek a hatos kőr mellett négy kárója is van, lapját könnyű lesz kiszámolni. Beütünk a káró ásszal és lehívjuk treff ütéseinket, mind az ötöt. Látjuk, hogy Délnek két treffje volt, ebből kikövetkeztetjük, hogy a pikkje szingli. A treffekre eldobunk egy kárót és egy kőrt. Négy lapot tartunk meg: a pikk ászt, a kőr királyt és káróból a királyt és a kilencest. Várjuk, hogy Dél mely lapjaitól válik meg. Tudjuk, hogy nála van a kőr ász és a káró dáma. A pikk ász lehívása után, ha nem dobott kárót, akkor egy kőrt és két kárót tart. A kőr királlyal kiadjuk neki az ütést, és kénytelen lesz belehívni a káró villánkba. Így sikerül tizenegyet ütni.
A parti eredménylapján láthatjuk, ha megelégedtünk volna tíz ütéssel, csak 36.96%-ot szereztünk volna, a tizenegy ütéssel 73.91%-ot értünk el. Szerencsére ebben a leosztásban nem kellet semmilyen kockázatot vállalnunk a jobb eredményért, csak pontosan ki kellett számolni az ellenfél lapját.
Vannak olyan leosztások, amikor választanunk kell, hogy mekkora kockázatra vagyunk hajlandók. Lehet, hogy teljesíteni tudnánk a felvételt, de a szűr reményében más játékmódot választunk.
Dél a pikk hetessel indul. Mik az esélyeink?
Az indulásba Észak beteszi a királyt, amit megütünk az ásszal. Könnyen kiadhatunk két pikket, egy adut és egy treffet. Sőt egy kárót is! Az adu impasszra mindenképpen szükségünk lesz a teljesítéshez. A második ütésben kihívjuk az adu kilencest (így nem kell más színben átmenetet elhasználnunk, ha az adu impasszt többször is meg kell adnunk). Ütünk vele, Észak treffet dob. Az adu ötös következik, ütünk az asztalon a bubival, majd az adu ásszal elvesszük Dél királyát. Közel kerültünk a teljesítéshez. A káró dáma kiadását kellene elkerülni. Egyúttal felmerül a lehetőség, hogy akár tizenkettőt is üthetünk, ha eltaláljuk a káró dáma helyzetét (kétfelé adható impassz), ütnénk hat adut, öt kárót és a pikk ászt. Lehívjuk a káró királyt, majd kis kárót hívunk a bubihoz. Észak üt a dámával, és a pikk bubit hívja. Dél átüti a pikk dámával, lehívja a treff ászt, a pikk tízest, és megbuktatja a felvételt. Nem volt szerencsénk?
A teljes kiosztás:
Nem a szerencsével volt baj. Páros versenyen a cél, hogy jobb eredményt érjünk el, mint a többi játékos. Azzal, hogy megadtuk a káró impasszt, kockázatot vállaltunk. Ha „csak” a teljesítésre törekedtünk volna, választhattunk volna más játékot. Biztos, hogy teljesítettük volna a felvételt, de nem lett volna esélyünk tíznél több ütést szerezni. Mérlegelnünk kellett, hogy mekkora kockázatot vállalunk.
Ha megelégedtünk volna a teljesítéssel, az aduzás után nem adtuk volna meg a káró impasszt. Vártuk volna, hogy az ellenfél hívja meg a káró színt, megadva maguknak az impasszt. Persze maguktól ezt nem tették volna meg, rá kellett volna kényszeríteni őket.
Az aduk elvétele után ki kell adni az ütést. Az ellenfelek lehívhatják két pikk és egy treff ütésüket, de utána kényszerhívásba kerülnek. Mindegy, melyikük üt, kénytelen kárót vagy dob-lopot hívni. Ha kárót hívnak, az ő segítségükkel fogjuk el a káró dámát. Ha pikket vagy treffet hívnak, azt az asztalon ellopjuk, a kezünkből pedig eldobunk egy kárót. Így nem marad káró vesztőnk, a káró impasszra nem lesz szükségünk, nem adunk ki többet.
Mikor választjuk az első és mikor a második játékot? Ez többnyire a verseny állásától függ, hogy mennyire van szükségünk jó eredményre. De függ a verseny formájától is.
A csapatverseny értékelése különbözik a párosversenyek kiértékelésétől. Itt mindig két csapat küzd egymás ellen. Mindegy, hogy a többi asztalon milyen eredmények születnek, csak a két csapat eredményét hasonlítják össze. A cél, hogy a másik csapatnál jobb eredményt érjünk el egy-egy leosztásban, sőt az is számít, hogy mennyivel jobb eredményt érünk el.
Az egyik asztalon Észak–Dél lapjaival, a másik asztalon Kelet–Nyugat lapjaival játszik ugyanaz a csapat. A fenti leosztásban, az első esetben Észak–Dél helyén megbuktatjuk a 4 kőrt, + 50 pontot kapunk. A második esetben pedig csapatunk teljesíti a 4 kőrt, ezért + 420 pontot kapunk. A különbség 470 pont a mi csapatunk javára. Ezt a különbséget átszámítják IMP pontokra (nemzetközi meccspontra). A mi csapatunk ebben a leosztásban 10 IMP-t szerez. Ez minden egyes leosztásban megismétlődik. Egy leosztásban maximum 24 IMP-t lehet szerezni, a különbség nagyságától függően.
Nézzük, érdemes volt-e megadni a káró impasszt! Ha sikerült volna a káró impassz, az első esetben a felvevő tizenkettőt ütött volna, azaz + 480 pontot ért volna el. Ez 60 ponttal több, mint a második esetben az ellenfél által elért 420 pont. IMP-ben kifejezve ez 2 IMP az ő csapata javára. Tehát csapatversenyen a 2 IMP nyereséget kockáztatta a 10 IMP-s veszteségért. Ez nem jó üzlet. Párosversenyen valószínűleg 100%-ot ért volna el, ha sikerül az impassz, míg sikertelenség esetén 0%-ot. A tíz ütésért pedig kb. 50%-ot kapott volna. Tehát egy 50%-os esély megjátszásával kb. 50%-ot kockáztatott. Ez már inkább elfogadható kockázat.
Csapatversenyen mindig a biztonságra kell törekedni. Egy-egy ütést feláldozhatunk (vállalunk egy kis veszteséget), ha így nagyobb eséllyel tudjuk teljesíteni a vállalást (nagyobb veszteség elkerülése). Ez ugyanúgy igaz ellenjáték esetén is. Nem baj, ha az ellenfél eggyel többet üt, de marad esélyünk a buktatásra. Csapatversenyen a lényeg a biztonság és az, hogy az ellenfél ne érjen el sokkal jobb eredményt.
Az indulás a kőr király. A kis szlem sokat ér csapatversenyen, teljesítenünk kell, minél kisebb kockázat vállalásával.
Az indulás után látjuk, hogy az adun kívül van öt ütésünk. Ehhez kell még aduban szerezni hetet, vagyis az adukat külön-külön, keresztlopással kell értékesíteni. A másik esély, hogy a treff színünket felmagasítjuk. Ehhez is legalább kétszer kell treffet lopni az asztalon.
Ütünk a kőr ásszal Északon, amire Délen kárót dobunk. Lehívjuk a treff ászt, majd a királyt és treffet lopunk az asztalon. A harmadik treffre Nyugat kőrt dob. Összesen három treffet kell lopnunk az asztalon, a szín nem fog magasodni, keresztlopásra kell játszanunk.
Egyszer sem aduzhatunk, mert az ellenfél egy újabb adu hívással ezt megakadályozná, csak kétszer tudnánk treffet lopni az asztalon. Lehívjuk a káró ászt és a királyt, majd treffet lopunk. Kőr lopással kézbe jövünk. Utolsó treffünk következik. Mivel Keletnek van még treffje, kis aduval lophatjuk. A kezünkben már csak a három adu maradt, a dáma, a bubi és a négyes. A pikk királyt hívjuk az asztalról. Ezt Kelet megüti az ásszal, de nem adunk ki többet, éppen teljesítjük a felvételt.
Feladvány: tudunk-e teljesíteni adu indulásra, (adu ász, adu). A helyes megfejtők Bridzsnaptárt kapnak.
