Keresés
rovatok
rovatok
jegyzet / kedvenc | 2015 nyár
Fotó:
Kedves Olvasó! – Bús Balázs jegyzete
"Egy emberi sorstörténet, de egy város múltja és jelene is megannyi emlékből, eseményből, emlékezetes pillanatból tevődik össze. Ám, ha mélyebben meg akarjuk ismerni, bizony össze kell gyűjtenünk, és egymás mellé kell helyeznünk e töredékeket, hogy saját személyes megérzéseinken, élményeinken túl szélesebb körű képet alakíthassunk ki a bennünket érdeklő városról, művészetről, emberekről."

„Elmegyek messze, és sohasem találhatsz meg, bármikor keresnél. Pedig egykor keresni fogsz. Majd súgok neked valamit, miért?… Olyan lesz a hajad, mint a sirály szárnya, a kedved, mint a kéményben a szél, a szomorúságod, mint a sír. Mikor keresni kezdel, engem, az ifjúságodat…”
(Krúdy Gyula)

Kedves Olvasó!

Egy emberi sorstörténet, de egy város múltja és jelene is megannyi emlékből, eseményből, emlékezetes pillanatból tevődik össze. Ám, ha mélyebben meg akarjuk ismerni, bizony össze kell gyűjtenünk, és egymás mellé kell helyeznünk e töredékeket, hogy saját személyes megérzéseinken, élményeinken túl szélesebb körű képet alakíthassunk ki a bennünket érdeklő városról, művészetről, emberekről. Az Óbudai Anziksz e kultúrtörténeti szilánkok összegyűjtésében segíti az olvasót, Krúdy idézett szavaival: súg nekünk valamit, amikor keresni kezdünk.

A merítés, Óbuda kétezer éves történetének tükrében bátran nevezhető korlátlannak. Alsó-Pannónia provincia egykori épületeinek romjai, az előásott leletekből leszűrhető kutatói következtetések éppúgy izgalmas alkotórészei településünk történetének, mint a XIII. század második felének királyi székhelye, és az akkori Árpád-házi uralkodók históriája.

A mezővárosi létből az 1873-as városegyesítés meghatározó településén át a századelő iparosításáig, a fejlődés fontos stációit nyomon követve válik láthatóvá mindaz, ami Óbudát valóban megkerülhetetlen tényezővé tette. E lap szerkesztősége persze nem mondhat le félmúltunk rekonstruálása során az akkori idők nagy tanúinak visszaemlékezéseiről sem, így téve újra átélhetővé korábbi évtizedek (fiatalságunk) miliőjét, vitáit, sikereit és veszteségeit.

A korszakhatárok éles elhatárolása helyett a város folyamatos fejlődésének vonala mentén, az ehhez való hozzájárulás epizódjain keresztül érdemes Óbudára tekinteni. Közvetlen környezetünk alakítóinak megszólaltatása által nyerhetünk bepillantást a jelenbe, hisz a kerület meghatározó alakjainak reflektorfénybe állításával egy-egy értékes, figyelemre érdemes helyi ügy is új megvilágításba kerül.

E különlegesnek számító kiadvány komoly szintetizáló feladatra vállalkozott. Irodalom, képzőművészet, helytörténeti leírások, zene és a kultúra legkülönbözőbb ágai fonódnak egymásba, hogy e hasábokon kollázs szerűen váljanak eggyé.

Egy színes, megújulásra kész város lokálpatrióta olvasóközönsége megérdemel egy messzebbre tekintő periodikát. Az Óbudai Anziksz ilyen. Olvassák figyelemmel!