Keresés
rovatok
rovatok
olvass! | 2015 ősz
Fotó: Czimbal Gyula
Simonfalvi Anita
Úriasszonyok krónikája
Női-férfi dominancia párbaj a török korban elmesélve
Ugron Zsolna könyveit túl sokan olvassák. Túl sokan, ahhoz képest, hogy az irodalmi portálok nem hemzsegnek a könyvkritikáitól. Talán sznobizmus, talán csak nem fér bele a mélyirodalmi összeborulásba egy erdélyi nemesi családból származó nő történelmi regényének sikere, aminek ráadásul a főszereplője is nő.

Pedig Ugron Zsolna 2013-ban megjelent, Úriasszonyok című történelmi trilógiájának első, Erdélyi menyegző című kötete olyannyira osztatlan sikert aratott, hogy borítékolni lehetett A nádor asszonyai címet viselő második rész diadalmenetét is.

A magyar történelem talán egyik legfordulatosabb korszakában játszódó történetet olyan asszonysorsokon keresztül mutatja be, akik – miközben hatalmas uradalmakat irányítanak, vagy éppen várat védenek – személyes sorsukról csak ritkán dönthetnek.

A trilógia első kötetének főszereplője Báthory Anna, akinek életén keresztül megismerhetjük a rajongva tisztelt, bár legalább annyira irigyelt és gyűlölt Báthoryak világát. Az erdélyi fejedelem húga ebben az árulásokkal, nyomásra köttetett házasságokkal és politikai gyilkosságokkal teli korszakban is szeretett volna boldog lenni (inkább kevesebb, mint több sikerrel).

A második kötetben, bár folytatódik Báthory Anna története, kiszélesedik a földrajzi merítés, ennek köszönhetően jócskán bővül a főszereplőgárda is. Olyan karizmatikus asszonyok életébe nyerhetünk bepillantást, mint például Kösem szultána, aki közel húsz évig irányította az Oszmán Birodalmat. Elképesztő, hogy ezt a nagyon erős, katonai uralmon alapuló birodalmat két évtizeden át informálisan, majd hivatalosan is egy kemény markú nő vezette. De vajon hogy nyerte el a politikai uralmat? Vagy épp Thurzó nádor felesége, Czobor Erzsébet, aki férje és fia halála után két megyében volt főispán hosszú ideig. Ezek már nem csak XVII. századi problémák, emberi konfliktusok, hatalomért vívott harc, női-férfi dominancia párbaj a török korban elmesélve.

Regényeiben mennyi a történelmi hűség és mennyi a fikció?

Arra törekedtem, hogy semmilyen ismert történelmi ténynek ne mondjak ellent. Ennek ellenére van egy-két apró változtatás, például Esterházy Miklós első feleségének temetési helye, de ezek tudatosak, és nem hiszem, hogy néhány történészen kívül másnak szemet szúrna.

A történelmi környezetben játszódó regényeknek nem minőségi fokmérője a hitelesség, hiszen fikciót írunk, ennek ellenére nekem fontos volt, hogy ne írjak olyasmit, ami nyilvánvalóan lehetetlen.

Annyira hézagosak az adatok, az ismert tények, hogy még így is nagyon nagy szabadságom volt. Ráadásul az is bőven előfordulhat, hogy néhány év múlva egy kutató talál valami olyasmit, ami rám cáfol. Az ismert adatok szerint az én történetem a végtelen számú lehetséges közül az egyik. Annyi előnyöm van a történészekkel szemben, hogy nekem nem kell bizonyítanom a feltételezéseimet, hiszen fikciót írok.

Nem félt az archaizáló nyelvezet használatától?

A nyelvezet sajnos nem tudatos. Annyi forrást, korabeli szöveget olvastam, hogy egyszerűen így kezdtem írni. A második résznél, A nádor asszonyainál legnagyobb meglepetésemre automatikusan visszarázódtam.

A trilógia első kötetében jóval több a párbeszéd, gördülékenyebb a cselekmény, mint a Nádor asszonyaiban. Milyen megfontolásból alakította így a történetet?

A második rész lassabb, inkább a szereplők személyes történetére koncentrál, vannak benne belső monológok és különböző, egyes szám első személyben elmesélt történetek. Fontosabbá vált, hogy ezek az asszonyok milyen személyes válaszokat találnak arra, hogy ebben a kötött hierarchiájú, látszólag merev XVII. századi rendszerben boldoguljanak. Vagy éppen feladják boldogulásukat.

Regényeinek főhősei csupa erős, karakán, határozott (akár politikai) véleményt formáló nők. Közel áll Önhöz ez típus?

Tagadhatatlanul imponálnak nekem.

A Nádor asszonyai kötet végén Báthory Anna már idős asszony. Ki, esetleg kik lesznek a zárókötet főszereplői?

Sajnos minél inkább próbálom kitalálni, annál inkább belebonyolódom. Sokat futok majd, remélem, a monoton kilométerek alatt kialakul.

Mikorra várható a megjelenése?

Ezt szerintem a kiadóm, a Libri Kiadó szeretné a leginkább tudni. Még nem írom, de legmerészebb álmaimban jövő tavaszra kész lesz a kézirat.