Keresés
rovatok
rovatok
Zumpf András: Keresztek, feszületek, pléhkrisztusok Óbudán
város
2017 tavasz
Azt tűztem ki célul, hogy felkeresem az Óbuda-Békásmegyer közigazgatási területén megtalálható összes falon kívüli, esetleg falra szerelt, kültéri, „útszéli” keresztet, feszületet, pléhkrisztust. A Budapest-Óbudai Esperes kerület nem pontosan fedi a közigazgatási határokat, annál egy kicsit bővebb, ezért a felmértek közül négy már a II. kerülethez tartozik.
BENYÓNÉ DR. Mojzsis Dóra: kereszttörténetek
város
2017 tavasz
Magyarországon már a középkorban is állítottak kőkereszteket az utak mentén, de ez a szokás igazán a XVIII. századtól vált gyakorivá. Ezeket a kereszteket a hívek egyéni adományaiból finanszírozták, az egyház általában csak felszentelte, megáldotta ünnepélyes keretek között, szentmisével, prédikációval. Az út menti feszületek fontos szerepet töltöttek be a falusi, de a városi nép életében is: búcsúk, jeles keresztény ünnepek alkalmából körmenetek során imádkoztak, énekeltek a kereszteknél.
Tóth Vilmos: Sírkődiaszpóra
város
2016 tavasz
Az utóbbi másfélszáz év fővárosi sírkerttörténetében a Kerepesi úti temető központi jelentősége vitathatatlan. Egyéb szempontok mellett befogadó és kibocsátó temetőként is meghatározó volt: számos fontos síremlék került más budapesti sírkertekből oda, illetve onnan más sírkertekbe. Utóbbi esetekben a leggyakoribb célállomás a Farkasréti, illetve a Rákoskeresztúri temető volt, míg egyéb temetkezőhelyekre, így az Óbudai temetőbe is csak néhány sír jutott. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy kiknek állít emléket ez a néhány sír.
Zeke Gyula: A falnak beszélek
séta
2017 tavasz
Hogy mi szép és mi nem, arról ugyan beszélhetünk és vitatkozhatunk, ítéletünket azonban senkin sem kérhetjük számon. A gyönyör(ködés) személyes ügy, s örülhetünk csupán, ha akad mellettünk valaki, akinek ugyanannál a taktusnál, ugyanazon az oldalon, avagy ugyanannál a falnál áll el pillanatidőre a lélekzete. (Kosztolányi írta így, szándékosan „hibásan” a szót, hogy a tüdő és a tudat – vagy mi – egyidejű erőfeszítésére emlékeztessen vele.)
Zeke Gyula: Akác Nappal
séta
2016 tavasz
Ezt a címet adnám, igen, föltétlen ezt a címet adnám a képemnek, ha festő volnék, és lefesteném ezt az óbudai akácot, vagy a versemnek, ha költő volnék, és verset írnék róla. Ám sem festő, sem költő nem vagyok.
Óbudai Anzikszok
fotó
2015 ősz
„Szájhős és bérelhető alteregó. Amikor épp nem színész vagy feleség, fiókíró, blogger és/vagy közösségi média-szédelgő. Számos hangoskönyvet készített, és az első magyar nyelvű interaktív mese alkalmazás, a Borzontorz és a rádió egyik mesélője” – így határozza meg önmagát óbudai fotósorozatunk készítője, Németh Kriszta. A színészként, fotóművészként is jelentős tehetségű, és képeihez írt saját szövegei alapján betűvetőnek is kiváló alkotó idén tavasszal az Óbudai Platán Könyvtárban rendezett kiállításon mutatta be először Óbudai anzikszok című fotósorozatát, melyen immár 15 éve dolgozik.
péntek orsolya: Évszázadok hegy és folyó között – 8. rész: A panelek kora
város
2017 tavasz
Az előző részben ott hagytuk el Óbudát, amikor 1944. december 28-án megjelentek az első szovjet katonák a Kórház utcában. A felszabadulás időszaka, majd az új diktatúra kezdete nemcsak Magyarország, de Óbuda életében is gyökeres változásokat hozott. Gyakorlatilag eltűnt a városrész zsidó lakossága, míg az ötvenes években az óbudai németeket, az úgynevezett braunhaxlereket telepítették ki Békásmegyerről. Egy 1945-ös adat szerint a háború végére ötvenezer főre csökkent a kerület lakossága, innentől azonban lassan újra emelkedni kezdett, hogy tíz év múlva elérje a hatvanezres lélekszámot.
Péntek Orsolya: Évszázadok hegy és folyó között – 7. rész
séta
2017 tél
Sorozatunk előző részében 1944 elején hagytuk el Óbudát. Ez volt az az év, amelyben végleg megsemmisült az a magyar-német-zsidó mikroklíma, amely Krúdy Gyula és Gelléri Andor Endre írásaiból még ismerős lehet.
Péntek Orsolya: ÉVSZÁZADOK HEGY ÉS FOLYÓ KÖZÖTT – 6. rész
séta
2016 ősz
Krúdy Gyula az Ódonságok városának utolsó pillanatait rögzítette. A negyvenes években már megkezdődött az a változás, amely a mai Óbuda kialakulásához vezetett – a folyamatot pedig felgyorsította a második világháború.