Keresés
rovatok
Múzeum
150 éve született Lajta Béla, a magyar modern építészet előfutára
2024 tavasz
Vakok Intézete, Új Színház – az egykori Parisiana mulató- , a Rózsavölgyi-ház a Szervita téren és azok a jellegzetesen monumentális tégla homlokzatok a Vas utcában vagy a Rákóczi úton: Lajta Béla a 20. század elejének nagy építésze volt. A szakmaközeliek titkos kedvence, akinek a 20. század nyitányán mindössze 17 éve volt arra, hogy létrehozza a magyar építészettörténet egyik legnagyobb fajsúlyú életművét.
Barátok, plakátok, kísérletek
2024 tavasz
Az óbudai Vasarely Múzeumban április végéig két különleges kiállítás is árnyalja a világhírű művészről alkotott képünket. Mialatt a Vasarely-törzsanyag Szöulban vendégeskedik, addig Budapesten a képek helyén a művész kiállításainak plakátjaiból láthatunk különleges gyűjteményt. A másik időszaki tárlaton pedig Pán Imre és Vasarely barátságába pillanthatunk be.
Látvány és tapintás
2023 tél
Képzeljük el, hogy egy 3D filmet annyira átélhetővé tudnak varázsolni, hogy meg tudjuk tapogatni a film tárgyait. Addig is, amíg ez a technika tényleg megvalósul, beszélgessünk Sverteczki Zsuzsával, aki a filmek tárgyi világával foglalkozik főállásban, mellette az egyáltalán nem létező szabadidejében makramékat készít.
Estélyi és lódenkabát
2023 tél
Divat & Város címmel nyílt meg a Kiscelli Múzeum új kiállítása Budapest 150. születésnapjára. A tárlat az 1873-tól 2023-ig terjedő időszakot öleli fel, és közel 250 tárgyat mutat be. A kiállítás kurátora Dr. Szatmári Judit Anna, vele beszélgettem.
Avantgárd múzeum egy barokk kastélyban
2023 tél
Szeredi Merse Pál 2015 óta dolgozik az óbudai Kassák Múzeumban, három éve pedig már az intézmény igazgatója. Jelenleg doktori disszertációját írja Kassák Lajos bécsi emigrációjáról. Kassákról, a múzeum programjáról, kontinuitásról és megújulásról beszélgettünk.
Lemondani Ladik Katalinról
2022 tél
Kurátorok: Tomaš Glanc, Sabine Hänsgen és Kürti Emese
Projektvezető: Sasvári Edit
2021. 06. 25. – 2021. 10. 17.
A kis dolgok és nagy változások
2022 tél
Szokott valaki – a szerzőn kívül – azon gondolkodni, hogy milyen sokat tölt az életéből a vécén? Nem csoda, ha nem, mivel annyira hozzátartozik az élethez a mellékhelyiség látogatása, hogy a többség telefont nyomogat közben, a konzervatívabbak könyvet, esetleg magazint olvasgatnak, rejtvényt fejtenek, esetleg minél előbb szeretnének túllenni a napi több kötelező körön.
„ A nyitott boltokban ki volt rakva minden áru”
2021 nyár
A Római Birodalom kis- és nagy városaiban számos piac, bolt, kifőzde és műhely működött, amelyeknek romjai ma is több helyen megtekinthetők. A régészetileg – azaz az ásatásokon és az onnan előkerült leletek segítségével – sokszor igen nehezen azonosítható funkciójú épületek vagy helyiségek pontos szerepének meghatározásában képi ábrázolások, írott források és más városok jól ismert, hasonló jellegű épületei is segíthetnek.
Római tükörtől a 20. századi iskolai jelvényekig
2021 tavasz
A tavalyi, romkerti kutatás több, mint 140 db fémtárgyat hozott napvilágra, amelyek zöme római kori volt, de szép számmal bukkantak fel a későbbi korok emlékei is.  A leleteket minden esetben pontos leírással és azonosítási számmal láttuk el, előkerülési helyüket rögzítettük és térképre vittük, így már most sok érdekes információval lettünk gazdagabbak a városnegyed történetéről, szerepéről. A fémleletek jelentős része kisméretű, amorf ólomdarabka, vagy vasdarab, ami nem meglepő, hiszen számos tárgy készült ólomból a vízvezetékcsövektől a különböző fa tárgyak burkolatáig, vasszegek pedig százával kerültek a házak tetőszerkezeteibe.
BUDAI BALOGH TIBOR: „EZ A SZERENCSÉTLEN ALIGHANEM KIKÖPI A FOGAIT…”
2020 tavasz
A római társadalom a háborúk és harcias játékok bűvöletében élte mindennapjait. Egy igazi bennfen­tes, a történetíró Tacitus szerint a tógás nép gyermekei – eléggé elkeserítő módon – már az anyaméhben magukba szívták a gladiátorjátékok iránti olthatatlan szenvedélyt. E speciálisan itáliai gyökerű versenysport kétes fénye napjainkban is továbbragyog, elhomályosítva a görög kultúrából római földbe átplántált nehézatlétikai versenyszámok: a birkózás, pankráció és ökölvívás hajdani jelentőségét.
OROSZ DIÁNA: MŰVÉSZETI SZINESZTÉZIA ÓBUDÁN
2020 tavasz
Az Óbudai Múzeum küldetése olyan időszaki kiállítások megrendezése, amelyek a helyi közösséget szólítják meg Óbuda történelmén, múltján és művészetén keresztül. Erre kínálkozik aktuális példaként a 2021 tavaszáig látható tárlat, a Bán-Lazetzky. Egy óbudai művészcsalád, amelynek termeit végigjárva egy Óbudára a XIX. században betelepülő család képe bontakozik ki, akik vállalkozásuk révén biztos egzisztenciális alapokat teremtve, lehetőséget kínáltak gyermekük és unokájuk számára, hogy ők művészeti pályára léphessenek.
BENYÓNÉ DR. MOJZSIS DÓRA: a Császári asztaltól a panel vitrinig
2018/2019 tél
Videó
Ma már kevesen tudják, hogy több mint száz évig Óbudán működött a Hüttl Tivadar által alapított európai hírű porcelángyár. Az itt készített termékeket használták Ferenc József ebédlőjében, főrendi és nagypolgári házakban, nagykövetségeken és a Magyar Parlamentben is. A gyárat fénykorában a herendi és a pécsi porcelánüzemekkel egyenrangúnak tekintették. Az államosítás után 1991-ig gyártottak finoman megmunkált törékeny dísztárgyakat az egykori Hüttl gyár utódjában, az Aquincum Porcelángyárban.
Horváth Péter: Hunyadi Mátyás és Visegrád
2020 tél
A források alapján Hunyadi Mátyás 1472-ben járt először Visegrádon, hogy megszemlélje a váruradalmat. Maga a település ekkoriban igen siralmas képet mutatott, az egykori királyi épületekkel együtt. Az elnéptelenedett község állapotát látva a király több intézkedést hozott a dolgok javításának érdekében.
Horváth Péter: Hunyadi Mátyás és Óbuda
2018 ősz
Ebben az évben (2018) ünnepeljük I. (Hunyadi) Mátyás királlyá választásának 560. és születésének 575. évfordulóját. A kiemelkedő uralkodó nemcsak saját korára, hanem a későbbi évszázadokra is nagy hatással bírt. A király személye, illetve közvetlen környezete fontos szerepet játszott a korabeli Óbuda településének életében, amelyet nem csupán az évforduló alkalmából érdemes közelebbről megvizsgálni.
EREDMÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A KISCELLI MÚZEUMBAN
2020 tél
A Kiscelli Múzeum az egykori barokk trinitárius kolostor és templom épületegyüttesében várja a főváros újkori várostörténete iránt érdeklődőket. Miközben dr. Rostás Péterrel – aki a Kiscelli Múzeum igazgatója is – beszélgettünk, kirajzolódott a jövő is egy kultúrpark terveivel Óbuda második legnagyobb egybefüggő zöldterületén.
A Kiscelli kastély múltja és jövője
2015 ősz
Dr. Rostás Péter 1998 óta dolgozik a Kiscelli Múzeumban. Tizenhét év alatt nemcsak az egykori Schmidt kastély titkait leste ki, de a környéket is úgy ismeri, mint a tenyerét. Elkészítette a kastély, a múzeum és a körülette lévő park felújításáról szóló koncepcióját, amit már csak egy lépés választ el a megvalósulástól.
„A valóság ravasz gazdagsága megmutatkozik”
2016 tavasz
A Fővárosi Képtár gyűjteménye talán kevéssé ismert, de ennek megváltoztatása is vonzó feladat lehet Róka Enikő igazgató számára, aki pontosan tudja, hogy milyen értékeket rejt magában a képtár hat gyűjteménye. Beszélgetésünkből kiderül, hogy pontos elképzelései vannak arról, hogyan lehet ezeket a műveket megismertetni a közönséggel.
Kastélyból Várba
2020 tél
Igazgatóként a harmadik kerületben volt egy jól beindított Óbudai Múzeuma, és lett egy másik is, a Goldberger Textil­ipari Gyűjtemény, amit tulajdonképpen ő hozott létre. Mindkettő komoly díjakat, szakmai elismeréseket kapott, mindkettő jó irányba fejlődik. 2019 áprilisától a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatójaként folytatja munkáját.
Ipartörténeti gyűjtemény áll a molyrágta textilek helyén
2015/2016 tél
1927-ben Óbudán alapították meg a főváros első hely- és településtörténeti múzeumát, melynek 1945-ös megsemmisülése után 1973-ban jött létre az Óbudai Helytörténeti Gyűjtemény. Ennek jogutódja húsz esztendeje az Óbudai Múzeum. Az intézményt és a hozzá tartozó Goldberger Textilipari Gyűjteményt, melyet 2014-ben Az Év Múzeuma-díjjal tüntettek ki, Népessy Noémi irányítja.
Biller Anna Zsófia: A szeszgyári teve esete
2019 ősz
Videó
A 2017-es évad során előkerült régészeti állattani leletanyag izgalmas darabja volt egy teve – kisebb méretéből adódóan vélhetően dromedár – első ujjperce. A maradvány ugyan régészeti korszakhoz nem köthető rétegből származott, ám a területről előkerült számos római kori leletanyagból, valamint a török korra jellemző tárgyi emlékek hiányából arra lehet következtetni, hogy az ujjperc a római kor hagyatéka.
Biller Anna Zsófia: Egy ősi ormányos Aquincum katonai fürdőjében
2019 nyár
Történeti korú állatcsontokkal foglalkozó szakemberként, archaeozoológusként is több mint meglepő volt egy közel kétmillió éve kihalt ősi ormányos őrlőfogára bukkanni az óbudai római kori legiotábor területén elhelyezkedő, Kr. u. II–IV. század között fennálló fürdő régészeti lelet­anyagában. Hogy miként kerülhetett a Thermae maiores területére a fog, erről lesz szó a következőkben.
DR. MAGYAR-HÁRSHEGYI PIROSKA: TENGERI LUXUS
2017/2018 tél
Abban a korszakban, amikor a Római Birodalom hódításainak csúcspontjára érkezett, és elérte legnagyobb kiterjedését Britanniától a mai Irán területéig, és a jól szervezett távolsági kereskedelem jóvoltából szinte minden beszerezhetővé vált, Pannoniában is megjelent egy különleges, a tengertől távol eső tartományban luxusnak számító étel: az osztriga.
Zeke Gyula: Fújhatjuk
2019 ősz
Hölgyeim, Uraim, köszöntöm Önöket e kiállításon, mely jó helyen nyílt, s jó időben. Jó helyen, hisz az Újvilágból fél évezrede Európába érkezett dohányt mindig is eleven kapcsolat fűzte a kereskedelemhez, a dohányzás maga pedig oly szorosan ölelkezett a vendéglátással, mint a füst a lélekkel, amely nélkül nem érdemes elképzelni a testet, és nem Budát, se Pestet. Jó időben is nyílt, mondhatom, mármint a saját története elég megfelelő idejében, végtájékon.
„Idén leszek hatvan, a múzeum meg ötven. Ez utóbbi a fontosabb!”
2015/2016 tél
Joggal gondolhatnánk, hogy Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum irányítója komoly vendéglátós múlttal rendelkezik, pedig erről szó sincs. Itt elsősorban a múzeumhoz kell érteni – hangsúlyozza a szakember, aki magát menedzser típusú múzeumigazgatóként határozza meg. Az interjúból az is kiderül, hogyan került mostani pozíciójába az egykori régész, aki arab és kínai erotikus regényeket fordított, majd világcégeknél dolgozott HR vezetőként.
Fényes Gabriella: az aquincumi víziorgona
2017 tavasz
A Kr. u. III. század közepén tűz pusztított Budapest ókori elődje, Aquincum polgárvárosának tűzoltó székházában. A tűzvészt nem sikerült megfékezni. Az egyik alápincézett szoba padlója beszakadt, magával rántva a helyiség berendezését. A lángok martalékává vált épületet ugyan még az ókorban helyreállították, azonban pincéjét nem takarították ki. Az ott eltemetődött tárgyak hosszú évszázadokig a föld mélyén rejtőztek.
Lassányi Gábor: A halottak titkai Aquincumban
2019 nyár
Óbudán a XIX. század óta folyó kutatások során mintegy 5000, az aquincumi településhálózathoz tartozó római kori temetkezés feltárására került sor. Ezek a régészeti módszerekkel vizsgált sírok hatalmas mennyiségű információval szolgálnak az ókori települések és katonai táborok lakosságáról, az itt élők életmódjáról, egészségéről, hitvilágáról, és persze egy fajta időkapszulaként nagyon jó állapotban őriztek meg különböző tárgyakat: edényeket, viseleti és hétköznapi eszközöket. Írásom első felében a római uralom négy évszázadában használt temetkezési szokásokat, második részében pedig Aquincum római kori temetőit mutatom be.
Lassányi Gábor: Múmiák Aquincumban
2017 ősz
„A sírból olyan erős, bódító, teljesen ismeretlen édeskés szag árad(t), (inkább, balzsamé lehet, nem az oszlásban lévő hullaszag ez), s rövid percek alatt zöld legyek raja lepte el a koporsó nyílásán át a vázat (…)” – írta Póczy Klára, a Budapesti Történeti Múzeum régésze ásatási naplójában 1962. május 17-én.
Lassányi Gábor: Egy körömnyi történelem
2016 ősz
„Szerintem ennek örülni fogsz” – mondta Sándor Lajos jellegzetes félmosolyával, amikor a kezembe nyomta az apró, alig két centis, még földes fémtárgyat. Meleg júniusi nap volt, és ekkor már napok óta kutattuk Aquincum polgárvárosának feltáratlan, nyugati oldalának felszíni leleteit Magyarország egyik legjobb fémkereső szakemberével. A tárgyak aprólékos felgyűjtését a tudományos célokon túl különösen indokolttá tette, hogy a területet hosszú évek óta fosztogatták illegális kincskeresők.
GAMEOMETRY – GEOMETRIA ÉS JÁTÉK
2018/2019 tél
A Vasarely Múzeum új időszaki kiállítása, mely a kortárs művészetet játékkal és interaktivitással lopta be a látogatók szívébe, 2019. február 28-ig volt látogatható. Az OSAS művészei és egyben kurátorai, Haász Katalin és Benedek Barna az épülő kiállításon vezetett körbe.
A Vasarely Múzeum rendszeresen ad otthont az egyesület geometrikus absztrakció témakörét feldolgozó kiállításainak, amelyeknek fontos részei a kísérő zenei és ismeretterjesztő programok.
VASARELY OP-ARTJA MEGELŐZTE ANDY WARHOL POP ARTJÁT
2018 tavasz
Victor Vasarely egyetlen fiúunokája 1960-ban született Párizsban. Ifjúkora nagyapja és festőművész apja, Jean-Pierre Vasarely (művésznevén Yvaral) bűvkörében telt. Politológiából szerzett diplomát 1984-ben, ezután kapcsolódott be a Vasarely Alapítvány irányításába. Nagyapja művészeti örökségét gondozza, életműve feldolgozásán és közzétételén fáradozik.
LASSÁNYI GÁBOR: A „SÖTÉT KOR” KINCSEI ÓBUDÁN
2019 tavasz
Mintha egy köteg húszezrest hagyna el ma valaki, nagyjából hasonló veszteséget jelenthetett egykori tulajdonosának annak az aranypénznek az elvesztése, amelyre tavaly ősszel bukkantak Óbudán az Aquincumi Múzeum régészei. A tárgy különlegessége, hogy a városrész történetének egy olyan „sötét” korszakából származik, amelyről egyelőre csak keveset tudunk.
Lassányi Gábor: A Gázgyár ősi múltja
2017 nyár
Az óbudai Duna-part leglátványosabb műemléki épületegyüttese az Óbudai Gázgyár, amely 1909 és 1913 között épült meg Albert Weiss tervei alapján. A hatalmas, tégla homlokzatú ipari csarnokok, tornyok, a gyárhoz tartozó munkás lakótelep és a változatos szociális intézmények szinte kivétel nélkül évezredekkel korábbi emlékek fölött emelkednek.
Lassányi Gábor: Bevándorlók Aquincumban
2018 tavasz
Ionudrom. Több mint tíz éve betűztem ki először egy sírkövön annak a rejtélyes településnek a nevét, amelynek azonosítása a mai napig fejtörést okozott. A faragvány két darabba törve, a sárba süllyedve menekült meg attól, hogy szétfűrészelve beépítsék később valamilyen római épületbe vagy sírládába, ahogy az az aquincumi polgárvárosnak az Óbudai Gázgyár területén húzódó hatalmas temető legtöbb síremlékével történt a Kr. u. IV. században. Így bukkantunk rá 2006-ban a Graphisoft Park fejlesztéséhez kapcsolódó ásatások során.
KINCSVADÁSZOK, ÖNKÉNTESEK, RÉGÉSZEK
2018/2019 tél
Bombatölcsér méretű gödrök, ismeretlen eredetű árkok, vakondtúrásra emlékeztető buckák… Az 1990-es évektől kezdve egyre gyakrabban fogadta ilyen látvány a régészeket egyes jól ismert lelőhelyeken Magyarországon, ahol az amatőr kincskeresők és főleg a fémkeresősök tevékenysége egyre nagyobb mértékben veszélyeztették a földben lévő örökséget.
Antik varázseszközök a Gázgyár földjéből
2015 ősz
Videó
Hatalmas, részben még ma is feltáratlan római kori temető rejlik az egykori Óbudai Gázgyár területén, a föld alatt. A Krisztus utáni első század végétől a harmadik század végéig virágzó aquincumi polgárváros egykori lakóinak nyugvóhelyén már a XIX. század végén találtak csontokat, de az, hogy itt több ezer, akár több tízezer temetkezési helyet rejt a föld, csak a kétezres évek közepén, a Graphisoft Park fejlesztése során derült ki.
Lassányi Gábor: Hórusz isten szeme Óbudán
2016 tavasz
Alig hittem a szememnek, amikor először megvizsgáltam azt az apró, simára csiszolt kődarabot, amelyet revízió közben vettünk elő egy papírzacskóból, az Aquin­cumi Múzeum raktárában.
DOBÓ GÁBOR, SASVÁRI EDIT, SZEREDI MERSE PÁL: AKTÍV ÁBRÁK
2018/2019 tél
Az utóbbi években a magyar és nemzetközi avantgárd ­kutatásban két, egymást megvilágító jelenség került az érdeklődés középpontjába: a hálózat és a folyóirat kérdésköre. A Kassák Múzeumban látható Aktív ábrák: Kapcsolatépítési stratégiák az avantgárd hálózatokban című kiállítás e két témát köti össze az 1920-as évekbeli avantgárd folyóiratok kapcsolatait szemléltető hálózati ábrák elemzésével.
Jelzés a világba: háború – avantgárd – Kassák
2015 ősz
Videó
Kassák 1915–1916-ban egyedüliként állt ki lapjával a háború ellen, aminek következtében az országos sajtó össztűz alá vette a folyóiratot. A kritikusok Kassákot és A Tettet hasonló retorikai eljárásokkal bélyegezték meg, mint tíz évvel annak előtte a szintén idegenként érzékelt Ady Endrét, de a verbális agressziónak ezek a száz évvel ezelőtti példái a mai újság¬olvasók számára is ismerősek lehetnek.
Lassányi Gábor: A nagy aquincumi betörés, 1973
2018 ősz
Egy nyugalmas nyár elejei reggelen, 1973. június 5-én az Budapesti Történeti Múzeum ügyeletes régésze a gondnokkal együtt nyitáshoz készült az Aquincumi romkert állandó kiállításában, amikor észrevették, hogy a közel százéves épület egyik oldalsó ablaka be van törve. A kiállítóterem ajtaját kinyitva azt tapasztalták, hogy az ott négy éve nyílt kiállítás tárolóinak jelentős részét felfeszítették, üvegeit kiszedték, és a legszebb, de nem egyedi, így nyilván könnyen értékesíthető, kisebb darabokat kiemelték.
Lassányi Gábor: Sötét varázslatok Aquincumban
2016/2017 tél
Piszkosszürke, tenyérnyi ólomdarabok, furcsa jelek töredezett ezüstlemezeken, csontfalloszok, körömnyi bronz és arany amulett-tartók állnak a muzeológusok rendelkezésére, ha be szeretnék mutatni azt a hihetetlenül színes és vadul burjánzó világképet, amely a rómaiak mágiával kapcsolatos elképzeléseit jellemezte. Pedig ez volt az a kor, amelyről idősebb Plinius közel kétezer éve lejegyezte: „bizony mindenki fél attól, hogy borzalmas ráolvasásokkal megátkozzák”.
Lassányi Gábor: Afrika Aquincumban
2017 tavasz
„Van valami szokatlan ebben az edényben” – gondoltam először, amikor alapos dokumentálás után igyekeztem gondosan elcsomagolni az évszázadok súlyától megroppant falú, kisméretű piros korsót az Óbudai Gázgyár területén folyó feltáráson, 2010 nyarán. Ekkor már több mint fél évtizede vezettem a Graphisoft Park fejlesztésével párhuzamosan futó megelőző ásatásokat, amelynek során a római kori Aquincum polgári településének legnagyobb temetője rajzolódott ki.
WELLNESS AZ ÓKORBAN
2016 nyár
A római fürdők maradványait egész évben megnézhetjük a Flórián téri felüljáró alatt, a Thermae Maiores szabadtéri múzeumban és az Aquincumi Múzeum régészeti parkjában. Ezzel a témával foglalkozik a Wellness az ókorban – Fürdőkultúra Aquincumban című időszaki kiállítás is, amelyet november 16-ig láthatunk az Aquincumi Múzeumban.
Lassányi Gábor: Nyakban viselt varázslat
2018 nyár
Egy ujjbegynyi textilcsomag tövisdarabokkal, egy körömnyi, jelekkel teleírt fémlemez, egy ezüst­érem. Mit mesélnek ezek a különös tárgyak a római hitvilágról és a mágikus hagyományokról?
Nagy Alexandra: Római kori villa Békásmegyeren
2018 tavasz
Leletmentés bejelentés:
„Kőnig Antal személyesen közli, hogy terepbejárása alkalmával a III. ker., Békásmegyeri Téglagyárnál (Budakalász határánál) az agyagbánya mellett a Budapesti Útépítő Vállalat markológéppel földet termel ki. A leszakadt partból kb. 8 m hosszú és 50–60 cm széles római kori törmelékréteg látszik ki, melyben látszólag falmaradványok is vannak. Ugyanebből a törmelékből két darab, kb. 100×80×60 cm-es, gondosan faragott kő került elő, melyeknek két végén csapolás nyoma volt megfigyelhető. Ezen kívül nagy mennyiségű tegula, imbrex és terrazzo padló volt látható.”
Szétgurult drágakövek
2016 tavasz
Videó
Zsidi Paula 1969-ben dolgozott először ásatáson Óbudán még gimnazista diákként, majd az egyetem elvégzése után került az Aquincumi Múzeumhoz munkatársként. 1989-től 2016 januárjáig a múzeum igazgatója, 2000-től máig a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese. Szakmai munkásságának eredménye is, hogy az Aquincumi Múzeum 2012-ben Az év múzeuma lett. 2014-ben Óbuda díszpolgára díjjal tüntették ki.
MAJD HA EGYSZER NYUGDÍJBA MEGYEK…
2018 tavasz
Videó
Súlyos vallás- és társadalomtudományi könyveket fordított, mindent tud a lekvárokról, továbbá Krúdy Gyula életéről, utolérhetetlen „kávéházológus”, franciatanár és magyar történész, kiváló szépíró, aki szóban is kivételesen szórakoztató. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum nagyra becsült munkatársa. Röviden: Saly Noémi.
Orosz Diána: Az óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia ötvöskincsei
2016 nyár
A katolikus egyház – és azon belül egy-egy egyházkerület és plébánia – gyülekezetének hitét, erejét, összetartását is jelképezi a templomok szépsége, gazdag díszítése, ízléses és drága berendezése, felszerelése. Az óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia esetében is ezt a célt szolgálja többek közt az impozáns templom, a míves belső kialakítás, valamint a plébániát gazdagító számos ötvösművészeti remek. Az itt őrzött tárgyak szakrális és művészeti értelemben is jól reprezentálják a magyar ötvösművészet történelmi hagyományait.
Floralia
2018 tavasz
Videó
Az Aquincumi Múzeumban három évtizede találkozhat a nagyközönség Flora istennő ünnepével, a Floraliaval. Mi is ez az ünnep? Hogyan kerülhetett az aquincumi romkertbe? Miként él tovább napjainkban is, közel két évezred elteltével az egykori birodalom termékenységi ünnepe?
OROSZ DIÁNA: A FIKCIÓTÓL A VALÓSÁGIG
2017/2018 tél
Videó
Az Óbudai Múzeum 2017. november 17-én megnyílt, új időszaki kiállításának célja Óbuda történetének vizuális emlékanyagokon, metszeteken, térképeken és vedutákon (városlátképeken) keresztül történő bemutatása 1600-tól – a város első fennmaradt ábrázolásától – a város 1873-ig történő egyesítéséig. E feltérképezés során olyan kérdésekre keressük a választ, mint hogy mikor és milyen céllal kerül ábrázolásra az óbudai városrész, milyen módon és műfajban készül el a kép, valamint hogy az egyes metszetek és veduták kapcsán beszélhetünk-e hitelességről és topografikus hűségről, és ha igen, ez mit jelentett ezalatt a közel 270 év alatt.
Frivol örömeső az ókori lepényen
2015/2016 tél
„Már ennél frivolabb módon nem lehet ábrázolni Danaét" – írta Kuzsinszky Bálint, az Aquincumi Múzeum első igazgatója 1932-ben erről az apró, alig 10 cm átmérőjű agyagtárgyról. Az általa említett, negatívban ábrázolt jelentet tartalmazó kerek kis formát minden bizonnyal sütemények, latinul crustulumok készítésre használták az ókorban.
Zsidi Paula: Mithras isten titokzatos kultusza Aquincumban
2017/2018 tél
Aquincum sokszínű vallási életének egyik jellegzetes, ugyanakkor legtitokzatosabb eleme Mithras kultusza volt. Megjelenése Aquincumban a Kr. u. II. század közepe utáni időszakra tehető, a kereszténység elterjedésével feltételezhetően egyidejűleg. A kultuszesemények színhelyéül szolgáló szentélyek berendezési tárgyai, leletei csak nagyon hézagosan tájékoztatnak a szertartásokról. A vallásról szóló kevés irodalmi forrás és a csak valamivel több ábrázolás alapján azonban körvonalazni lehet a szentélyekben folyt eseményeket, beavatási szertartásokat.
„… keresztben átúsztam az idő folyását…”
2016 tavasz
Az 1970-es évek végén és az 1980-as években az avantgárd képek között kortárs zenei hangversenyek színhelye is volt az óbudai Kassák Múzeum. Mára Sasvári Edit vezetésével olyan izgalmas műhellyé vált, amely felélesztette és aktualizálta a kassáki örökséget.

Mráv Zsolt: Utas a halál útján
2017 ősz
Videó
A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. megbízásából idén tavasszal megelőző régészeti feltárást végzett a Csillaghegyi Strandfürdő területén, amelynek leglátványosabb eredménye egy különleges régészeti lelet, egy fogatos kocsit rejtő császárkori temetkezés megtalálása és feltárása lett. Az ásatás vezetője, Vass Lóránt és az Aquincumi Múzeum felkérte a Nemzeti Múzeumot, hogy szakembereikkel közösen végezzék el ezt a nagy kihívást és speciális szakértelmet igénylő munkát.
A Károlyi-palotától a Zichy-kastélyig
2017 ősz
Prőhle Gergely január elseje óta a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. Az óbudai Kassák Múzeum különösen kedves számára, hiszen ez a gyűjtemény is a PIM fennhatósága alá tartozik. A Károlyi-palotában családról, reformáció­ról, zenéről beszélgettünk és arról, milyen lehetőségeket lát a múzeumban és a filiálék integrációjában.

SASVÁRI EDIT: KÜLÖNUTAK
2017 nyár
A hazai művészettörténet a háború utáni magyar művészet jelenségeit hagyományosan még ma is szinte kizárólag a magyar művészet összefüggésében vizsgálja, vagy a nyugati művészet párhuzamaival veti össze. Nemzetközileg azonban egyre nagyobb figyelem esik a kelet-európai országok művészetének regionális szempontú kutatására, és kifejezetten azok a területek kerülnek fókuszba, amelyek eddig kiestek a tradicionális művészettörténeti vizsgálódás látóköréből. Ilyen többek között az egykori NDK művészete és annak mai értékelése is.
Benyóné dr. Mojzsis Dóra: A Fő tér épületei a középkorban
2017 nyár
A középkori Óbuda (a XIII. századig Buda) királyi alapítású káptalani városa – az okleveles adatok szerint – a hajdani római erőd és a római légióstábor északi részén helyezkedett el. Központja a mai Fő tér – Szentlélek tér területén volt. Az Óbudán végzett ásatások általában leletmentés jelleggel és nem előre eltervezettként történtek (1935-től), épületszanálások, illetve alapozások, közműépítések nyomán. A régészeti feltárások azonban így is megerősítették a történeti források leírásait. A kutatások eredményei igazolták, hogy a mai Fő téren álltak egykor a XI. századi Szent Péter és a XIV. századi Szűz Mária prépostsági templomok, a prépost palotája, a kanonokok házai, raktár- és lakóépületek, valamint az első királyi kúria.
LÁNG ORSOLYA: Mindent tudunk már? – 3. rész
2017 tavasz
A fent említett idézet Strabon, a Kr. e. I. században élt, görög származású történetíró Geographica című, földrajzi témájú művéből származik, és noha a bíborcsiga feldolgozásról szól Tyros városában (ma Libanon), akár Aquincumra is vonatkozhatna. De vajon miért?
Láng Orsolya: Mindent tudunk már? – 2. rész
2016/2017 tél
A római kori Aquincum település-együttesének egyik eleme az ún. polgárváros volt. A kiszolgált katonák, iparosok és kereskedők által lakott településnek ma látható maradványai a Kr. u. II–III. század fordulójára keltezhetők. A romkertben sétálva kőlapokkal burkolt utcák, fürdők, templomok, freskóval – és ritkább esetben mozaikpadlóval – díszített lakóházak, boltok maradványai tűnnek elénk, de vajon hogy kezdődött mindez? Mi volt itt, ezen a területen – volt-e egyáltalán valami – a polgárváros kiépülése előtt?
Láng Orsolya: Mindent tudunk már? – 1. rész
2016 ősz
A három részből álló aquincumi település-együttes (légiótábor, katonaváros, polgárváros) területét idestova több, mint 120 éve folyamatosan kutatják a régészek generációi, új és újabb, néha egészen váratlan eredményekkel. Így van ez a mai Aquincumi Múzeum és Régészeti Park területén található egykori polgárváros maradványaival is. Ezen kutatási eredmények alapján – bár még mindig sok kérdés vár megválaszolásra – már szépen körvonalazható a település közel 300 éves, római kori története.
Bernáth Aurél és Déry Tibor találkozása a Kiscelli kastélyban
2016/2017 tél
A nagy sikerre való tekintettel egy hónappal meghosszabbították, így január közepéig látható volt a Kiscelli Múzeumban létrehozott Mutató nélkül. G. A. úr X-ben című kiállítás, amely tavaly év végén nyílt meg. A kiállítás Déry Tibor író és Bernáth Aurél festőművész 1958-as alkotásait állította párhuzamba.
Benyóné dr. Mojzsis Dóra: Az őshazától Óbudáig
2016 nyár
A magyar honfoglalás nem fejvesztett menekülésként zajlott le; a besenyők támadása csak siettette a hosszú évek során előkészített, tervszerűen, összehangoltan végrehajtott akciót. Nem nők és gyermekek nélküli hadsereg szállta meg új hazájaként a Kárpát-medencét – ahogyan ezt régen feltételezték –, hiszen a régészek által feltárt temetőkben a nők és férfiak aránya nagyjából azonos, és a leletek a nők keleties (a férfiakéval megegyező gyökerű) viseletét bizonyítják.
EMLÉKEZET – VÁROS – KÖZÖSSÉG
2015/2016 tél
Videó
A Kiscelli Múzeum huszonhatféle gyűjteményt őriz a Kiscelli-kastély épületében, mely trinitárius kolostornak épült, majd hadikórházzá alakítottak át, aztán 1910-ben magánkézbe került, Schmidt Miksa bútorgyáros vásárolta meg, aki végrendeletében Budapest városára hagyta. 1941 óta működik múzeumként, de a második világháborúban és 1956-ban komoly sérülések érték az épületet, mely most rekonstrukció előtt áll. A múzeum jelenlegi helyzetéről, múltjáról és jövőjéről Perényi Roland igazgatóval beszélgettünk.
Képzelt közösségek, magánképzetek
2015 ősz
Videó
Amikor meghallja ezt a címet egy képzőművészetet és múzeumot kedvelő látogató, felteheti magának a kérdést: mit jelent a „privát nacionalizmus”, mi a „képzelt közösség? Vajon egy – a beharangozóban hangsúlyozott – kortárs művészeti kiállítás miért pont ezt a témát választja? És miért dönt úgy egy múzeumi intézmény, hogy ezt a látogatók elé tárja?
Jó ember, jókor, jó helyen
2015 nyár
Videó
Óbuda kulturális életében fontos szerepet tölt be a Budapesti Történeti Múzeum, mint ahogy a BTM életében is fontos szerepet tölt be Óbuda. Bizonyítja ezt, hogy a múzeum legtöbb filiáléja – „leányvállalata” – Óbudán található: az Aquincumi Múzeum, a Kiscelli Múzeum, a Fővárosi Képtár, a Budapest Galéria, a Varga Imre Gyűjtemény, valamint a ThermaeMaiores, azaz a Fürdő Múzeum és a Hercules Villa. Farbaky Péter 2014-ig volt a Kiscelli Múzeum igazgatója, azóta a BTM főigazgatója. Kutatási területei a reneszánsz, a barokk, a historizmus művészete, valamint Budapest építészettörténete.