Keresés
rovatok
rovatok
A CSEPELI KAJAKTELEPTŐL A RÓMAI-PARTI EVEZŐSTÁBORIG
mozgás!
2017 ősz
Videó
Egy júniusi délutánt szemeltünk ki, hogy leüljünk beszélgetni Rátkai János világbajnok, olimpiai ezüstérmes kajakozóval és feleségével, Fehér Ágnessel, akik a rendszerváltozás óta dolgoznak a Római-parti vízi sportéletért, túrákat, fesztiválókat szerveznek.
A Dunán az ember szabaddá válik
mozgás!
2015 nyár
Kultikus hely a fővárosban a Római-part, amely a felpörgött XXI. században is őriz valamit békebeli bájából. Némelyek csak egy kellemes sétára, vagy egy kockás terítős asztalról elfogyasztott sörre, hekkre vágynak, másokat a mozgás, a Duna és a vízi sportok vonzanak a Rómaira. Nekik ez – és nem a Balaton – a Riviéra, és a Dunát sem cserélnék el az Adriára.
A SZENTENDREI-DUNÁRÓL A RÓMAI-PARTRA
mozgás!
2016 nyár
A nyári napok rekkenő hősége a legtöbb embert a vízhez csábítja. Így voltunk ezzel mi is, úgyhogy a bakancsokat evezőkre cseréltük. Vezetőnk ezúttal Soós Balázs geológushallgató volt, aki gyerekkora óta aktív résztvevője az édesapja által immáron több, mint két évtizede szervezett vízitúráknak.

Zeke Gyula: LAJOS-UDVAR
séta
2017 ősz
Ha mulaszthatatlan kötelmeim végeztével a Margit híd budai torkolatában fonódó villamosra szállok, és a Bécsi úti otthonom felé veszem az utam, tekintetem rendre a Zsigmond tér 8-as számú ház homlokzatára emelem, hogy sokadszorra is megtekintsem csúcsán a könnyűn lebegő évszámot: 1898. A teste csupasz már szinte teljesen, ám a vakolatnak ez a darabja átlebegte a XX. századot, és azóta sem adta át magát a nehézkedés törvényének. E ház nem a „miénk”, még Újlak II. kerületi felét ékíti.
Horváth Péter: A Nagy Túlélő – az Árpád híd
város
2017 tavasz
„Mindenki másképpen képzeli a mennyországot. Az óbudaiak 1867 óta azt hiszik, hogy akkor jutnak a Mennyországba, ha már a maguk hídján mennek át a másik világra a Dunán. Több mint hatvan esztendeje vették a fejükbe, hogy csak akkor jut minden óbudai ember a mennyországba, ha a dunai hídon sétálhat oda.” Krúdy Gyula írta ezeket a sorokat a maga kifinomult, szép stílusában az óbudaiak és a réges-régen várt híd megszületéséről.
péntek orsolya: Évszázadok hegy és folyó között – 8. rész: A panelek kora
séta
2017 tavasz
Az előző részben ott hagytuk el Óbudát, amikor 1944. december 28-án megjelentek az első szovjet katonák a Kórház utcában. A felszabadulás időszaka, majd az új diktatúra kezdete nemcsak Magyarország, de Óbuda életében is gyökeres változásokat hozott. Gyakorlatilag eltűnt a városrész zsidó lakossága, míg az ötvenes években az óbudai németeket, az úgynevezett braunhaxlereket telepítették ki Békásmegyerről. Egy 1945-ös adat szerint a háború végére ötvenezer főre csökkent a kerület lakossága, innentől azonban lassan újra emelkedni kezdett, hogy tíz év múlva elérje a hatvanezres lélekszámot.
Féja Endre: Kós Károly nyomában
séta
2017 ősz
Negyven éve, egy nyárvégi napon kísérték utolsó útjára Kolozsvárott Kós Károlyt, a Farkas utcai református templomból a Házsongárdi temetőbe. Kalotaszeg népe követte beláthatatlan sorokban, akiknek az életét áldozta. Hűség és vállalás, ez jellemezte az éveit. Ritka erények, főleg tragikus történelmi változások sodrában, mégis sokan cselekedtek hozzá hasonlóan.
Féja Endre: Vallomás a háborúról
olvass!
2016 nyár
Emlékeket őrzünk a múltunkból, egész életutunkon végigkísérőket, melyek részint kedvesek, részint szívszorítóak. Tersánszky Józsi Jenőnek a szülőföld, Nagybánya világa és az első világháború tartozott ezek közé: képei, élményei feledhetetlenek. Az utóbbival nem volt egyedül, hiszen a XX. század elején eddig még nem látott pusztulás zúdult Európára és az emberek millióira. Ady Endrétől – Babits Mihályon át – Móricz Zsigmondig megrázó sorok születtek erről, s itt még csupán néhányukat említettem. Ady már a kezdettől megérezte a tragédiát: „Hogy zúg, zuhog, árad a nóta / Valamennyi vén fiú torkán… / Magyarok, öregek, nótásak, / Bakák, búsak: dacosan, hősön, / Puskaport még alig szagoltak, / De hősök már, mind hősön-holtak.” (Nótázó vén bakák)
Féja Endre: Az Ősz dicsérete
séta
2016 ősz
Ady Endre szavainál nem lelhetünk méltóbbakat az Őszről. Ami a múló időben öröknek tűnik: az évszakok vonulása. Várjuk a világ tavaszi ébredését, lehet szeretni a nyár forróságát, de sokan vagyunk, akik az Ősz érkezését várják.