Az Óbudai Egyetem történetébe, kiváló tanulói és oktatatói tevékenységébe – az Óbudai Anziksz következő számaiban – az intézmény történetének kiváló ismerője és megörökítője, Dr. Gáti József címzetes egyetemi docens, általános rektorhelyettes, technikatörténész ad betekintést.

A 95. évében járó Bandi bácsi a legendás Puma vadászrepülő-osztály utolsó ismert, élő, harcban bevetett pilótája. A háború után nem repülhetett, viszont megtervezte a János-hegyi Libegőt, majd tíz évig Indiában épített drótkötélpáyákat. Több mint ötven éve kerületünk lakója. Nemrég egy portréfilm készült róla és azóta elhunyt barátjáról, Szentiványi Jánosról.

Tugyi László kamaszkora óta a Duna szerelmese. Hivatásos hajósként hosszában és széltében is bejárta kedvenc folyóját; a MAHART fedélzetmesterként sokszor eljutott a Fekete-tengerig, később révészként szállította az utasokat legnagyobb folyónk legszebb vízi átkelőin. A festői Luppa-szigetre járó kishajó ma is az ő tulajdona.

A három Cholnoky-testvérnek, Viktornak, Jenőnek és Lászlónak egyaránt megadatott a rendezett családi otthon műveltséget és anyagi biztonságot nyújtó légköre, valamint a tanulás lehetősége. Veszprém volt a szülővárosuk, az arácsi villa a nyári tartózkodási helyük, ahol még egy kis pónifogat is rendelkezésükre állott, ha a vízpartra akartak lejutni, vagy kirándulni támadt kedvük. Három testvér, három tehetség s utóbb három merőben eltérő életút következett.

Emlékeket őrzünk a múltunkból, egész életutunkon végigkísérőket, melyek részint kedvesek, részint szívszorítóak. Tersánszky Józsi Jenőnek a szülőföld, Nagybánya világa és az első világháború tartozott ezek közé: képei, élményei feledhetetlenek. Az utóbbival nem volt egyedül, hiszen a XX. század elején eddig még nem látott pusztulás zúdult Európára és az emberek millióira. Ady Endrétől – Babits Mihályon át – Móricz Zsigmondig megrázó sorok születtek erről, s itt még csupán néhányukat említettem. Ady már a kezdettől megérezte a tragédiát: „Hogy zúg, zuhog, árad a nóta / Valamennyi vén fiú torkán… / Magyarok, öregek, nótásak, / Bakák, búsak: dacosan, hősön, / Puskaport még alig szagoltak, / De hősök már, mind hősön-holtak.” (Nótázó vén bakák)

Óbudán élek, s immár hozzá fűz minden. Sajátos múltja, történelme, fekvése és egyedi hangulata volt mindig, és sok mindent megőrzött a régmúltból. A múltat idézem, mert minden idős ember – gondolatban – egyre inkább az elmúlt időben jár. Óbudán pedig „muzsikál” a múlt.

Ha egyvalami holtbiztosan kiderült a Hámori Mátéval töltött egy óra alatt, az az, hogy ez a rendkívül szuggesztív és elhivatott fiatalember az unalom állapotát nem ismeri. Lehengerlő céltudatossággal vezeti két éve az Óbudai Danubia Zenekart, és imponálóan kreatív ötletekkel újítja meg a koncertéletet.

Az RTL Klub népszerű műsorvezetőjét évtizedes kapcsolat fűzi Óbudához. Az Óbudai Nyár rendezvénysorozat háziasszonyaként, a kerületi egészségkampány arcaként is kötődik a kerülethez, itt lépett először színpadra Shakespeare vígjátékban, és szülővárosán, Bonyhádon kívül itt érzi igazán otthonosan magát.

Sok helyen csak úgy emlegetik: a vándorszínész. S valóban, Papp János életének fontos része a túrázás, a hosszú gyaloglások. Úti élményeiről számtalan önálló estjén mesélt már az Óbudai Társaskörben is, vándorlásairól útikönyvek is megjelentek. Színházat és költői versenyt csinált Aquincumban, szaval, játszik, jótékonykodik, szívében óbudai