Keresés
rovatok
rovatok
Város
Horváth Péter: A Nagy Túlélő – az Árpád híd
2017 tavasz
„Mindenki másképpen képzeli a mennyországot. Az óbudaiak 1867 óta azt hiszik, hogy akkor jutnak a Mennyországba, ha már a maguk hídján mennek át a másik világra a Dunán. Több mint hatvan esztendeje vették a fejükbe, hogy csak akkor jut minden óbudai ember a mennyországba, ha a dunai hídon sétálhat oda.” Krúdy Gyula írta ezeket a sorokat a maga kifinomult, szép stílusában az óbudaiak és a réges-régen várt híd megszületéséről.
VISZKET ZOLTÁN: KÁLVIN KÖZ 4.
2017 ősz
Az Óbudai Református Egyházközség története gyakorlatilag egyidős a magyarországi protestantizmus történetével, hiszen a XVI. században már megjelent a reformáció Pesten és Budán, illetve a környékükön, így Óbudán is. Mindezt jól érzékelteti, hogy a főváros tekintetében a legrégebbi református templom éppen Óbudán található.
A szürke nénék, a jó pásztor nővérek és a szaléziak
2015 ősz
Óbuda színes vallástörténetébe már az ókorban bekapcsolódott a kereszténység, hiszen a milánói ediktumot követően, a IV. század elejétől már Aquincumban is megjelent Jézus követőinek közössége. A török uralom és a reformáció idején meggyengült katolikus közösség a német bevándorlók ideköltözésével erősödött meg újra az ezerhétszázas években. A következő évszázadokban a katolikus egyház, az apáca- és szerzetesrendek által működtetett iskolák és szociális intézmények meghatározó szerepet játszottak a város életében, fejlődésében.
BENYÓNÉ DR. Mojzsis Dóra: kereszttörténetek
2017 tavasz
Magyarországon már a középkorban is állítottak kőkereszteket az utak mentén, de ez a szokás igazán a XVIII. századtól vált gyakorivá. Ezeket a kereszteket a hívek egyéni adományaiból finanszírozták, az egyház általában csak felszentelte, megáldotta ünnepélyes keretek között, szentmisével, prédikációval. Az út menti feszületek fontos szerepet töltöttek be a falusi, de a városi nép életében is: búcsúk, jeles keresztény ünnepek alkalmából körmenetek során imádkoztak, énekeltek a kereszteknél.
Zeke Gyula: Hannibál tanár úr Óbudán
2017 ősz
Vagy húsz év után, kapcsolgatás közben véletlenül botlottam bele valamikor a tavaszon Fábri Zoltán máig eleven klasszikusába, a Hannibál tanár úrba. S mivel saját jó szántamból tévét – a BL-fordulóktól eltekintve – csak evés közben nézek, megállt a kezemben a pohár, s szélesvásznú örömömben dolgomat felejtve újra végignéztem az egészet. Az ismerős ámulat közepette, amely „Budapest Fellinijének” filmjeit nézve rendre megszállja a szememet, egy új gondolatom is támadt.
Ahol Fedák Sári, Karinthy Frigyes és Krúdy Gyula mulatott
2015 ősz
Óbuda a gasztronómia képzeletbeli, történelmi térképén mint a hangulatos, ódon kisvendéglők helye szerepel. Sokan keresik a mai napig a híres óbudai kiskocsmákat, siratják pusztulásukat, emlékeznek a letűnt világra. Az kevésbé ismert, hogy Óbudán nemcsak kocsmák, bormérések működtek tucatszám, hanem főváros szerte ismert kávéházak is.
Ofen Jásán, az óbudai zsidó közösség újkori története
2016 tavasz
„Az osztrák Monarchiában fennálló valamennyi ilyenfajta vallási építmény között vitathatatlanul ez az itt csak nemrégiben felépített zsinagóga érdemli meg az első helyet, s ezt nem vitathatja el tőle sem a szép temesvári zsidó templom, sem – és még kevésbé – a régi prágai zsinagógák. Talán csak egyedül az amszterdami zsidó hitközség ízléses belső berendezésű, pompás épülete homályosíthatja el némiképpen.”
Óbudáról mesélő képeslapok
2015 ősz
Több mint száz év elmúltával gyakran csak a képeslapok őriztek meg olyan épületeket, utcákat, amelyek átalakultak, vagy az idők folyamán elpusztultak. Ezekből jól nyomon követhető egy település, városrész folyamatos fejlődése. Írásunkban régi anzikszokat mutatunk be Óbuda iparos-kereskedő múltjából, és megpróbáljuk felkutatni, kinyomozni történetüket. A képeslapok Juhász Gyula ötvös, iparművész gyűjteményéből valók. A mai állapotokat Oláh Gergely Máté fotós rekonstruálta.
ÓBUDA ORIGÓJA
2016 tavasz
Döcögnek a villamosok Óbuda szívében, az alacsony házaktól szinte csak egy-két lépésnyire. A szűk és kanyargós utcákon bámészkodó gyereksereg, trécselő asszonyok, a férfinép dolga végeztével már a kiskocsmák valamelyikében fröccsözget. A szabadnapos matróz kimenős kedvesét várja a Szentlélek tér sarkán. A közeli Duna felől hűs fuvallat lengeti tovább a Központi Kávéházból kiszűrődő harmonika dallamait. Kisvárosi idill a száztizenegy évvel ezelőtti májusi délutánon.
Ménesnyi ló ment át a kezem alatt
2017 nyár
A ló és lovasának kapcsolata olyan mélyen gyökerezik, hogy azt kívülálló szinte meg sem értheti. Erről a titokról mesél Tóth László, aki az óbudai programok és rendezvények kihagyhatatlan szereplője gyönyörű lovaival és korhű hintóival.
Az óbudai juhász
2016 nyár
Videó
Újépítésű lakóparkoktól körülölelve tündérbirodalmat rejt Óbuda, a Mocsárost. Hivatalos nevén a Mocsárosdűlő még őriz a régen eltűnt lápvidék flórájából apró szigetnyi foltokat, de más csodákkal is találkozhat az erre barangoló. Huszka Imre is erre legelteti minden áldott nap hetven birkáját. Egyike az utolsó pásztoroknak.
Zumpf András: Keresztek, feszületek, pléhkrisztusok Óbudán
2017 tavasz
Videó
Azt tűztem ki célul, hogy felkeresem az Óbuda-Békásmegyer közigazgatási területén megtalálható összes falon kívüli, esetleg falra szerelt, kültéri, „útszéli” keresztet, feszületet, pléhkrisztust. A Budapest-Óbudai Esperes kerület nem pontosan fedi a közigazgatási határokat, annál egy kicsit bővebb, ezért a felmértek közül négy már a II. kerülethez tartozik.
Tóth Vilmos: Sírkődiaszpóra
2016 tavasz
Az utóbbi másfélszáz év fővárosi sírkerttörténetében a Kerepesi úti temető központi jelentősége vitathatatlan. Egyéb szempontok mellett befogadó és kibocsátó temetőként is meghatározó volt: számos fontos síremlék került más budapesti sírkertekből oda, illetve onnan más sírkertekbe. Utóbbi esetekben a leggyakoribb célállomás a Farkasréti, illetve a Rákoskeresztúri temető volt, míg egyéb temetkezőhelyekre, így az Óbudai temetőbe is csak néhány sír jutott. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy kiknek állít emléket ez a néhány sír.
Minden az Árpád híd megnyitásával kezdődött
2016 tavasz
Az 1970-es évekre Óbuda képe döntően megváltozott, a hagyományos régi házak helyett a városrész központját ma az egyik legnagyobb budapesti lakótelep uralja. Az Óbudai Lakótelep fogalom, érdemes felidézni kialakulását, építésének körülményeit.
A titokzatos Óbudai-sziget
2015 ősz
A tömzsi rákolló alakú sziget, melyet ma Óbudai- vagy Hajógyári-szigetként ismerünk, régebben két különálló részből állt. Nagy- és Kis-Óbudai-szigetként emlegették őket. Különállásuk 1835-ig tartott, amikor is a Széchenyi István által megálmodott hajógyár a Kis-szigeten kapott helyet. Szükség volt egy téli kikötőre is, ezért a Kis-sziget csúcsánál földtöltés épült, mely által kialakult a mai öböl.
Kincsestár az Árpád fejedelem útján
2017 tavasz
Minden háznak saját sorsa van, erre bizonyíték az Árpád fejedelem útja 61–66. szám alatti ötvenéves lakótömb története is, amely egykor a Nagy László–Szécsi Margit költőházaspárnak is otthont adott. Sunyovszky Tamás, az Óbudai 2. számú Lakásszövetkezet elnöke ötven éve él a hozzá hasonlóan fiatalos állapotú lakótelepen.

KUTASI CSABA: TEXTILIPAR ÓBUDÁN
2017 tél
Az 1990-es évekig Óbudán nagy hagyományai voltak a textiliparnak. A pamutipart a Goldberger Textilnyomógyár, a Pamutkikészítőgyár és a Textilfestőgyár képviselte, a selyemiparból a Selyemkikészítőgyár, a leniparból a Csillaghegyi Lenárugyár (később -Szövőgyár), a kötőiparból az Óbudai, majd a Budapesti Harisnyagyár működött a III. kerületben.
AZ ITTFELEJTETT KOLÓNIA
2017 tél
Videó
Az egykori Óbudai Gázgyár tulajdonosai modern és élhető lakótelepet építtettek beosztottjaiknak 1913-ban. A hangulatos Duna-parti épületegyüttest ma már egyre kevesebben lakják, de az ott élők ragaszkodnak különleges formájú házaikhoz, a mesekönyvbe illő környezethez.
AZ ÓBUDAI ARANYEMBER
2017 tél
Balla Vilmos közgazdasági szakíró a huszas években adta közre sajátos humorral átszőtt A Nibelungok című regényét. Ebben állít emléket a Golberger Ferencnek is, aki a maga erejéből lett kékfestő manufaktúratulajdonos. Szorgalma és tehetsége jelentősen hozzájárult nemcsak Óbuda hírnevéhez, de a főváros és hazánk textiliparának felemelkedéséhez is.
TOLLAS BARÁTAINK ÓBUDÁN
2017 tél
Irigyeljük őket, mert dacolnak a gravitációval, felreppennek, siklanak, vitorláznak, szitálnak, cikáznak, lecsapnak, légivadásznak, csodáljuk színes tollazatukat, persze azért észrevesszük a kevésbé feltűnőeket is (a veréb is madár, ugyebár), óvjuk és etetjük a zord téli időben is körülöttünk tanyázókat. (Képünkön gyurgyalagok.)
Horváth Gabriella: San Marco hercegné hagyatéka
2017 tél
Óbuda egyik legszebb utcája a szép nevű San Marco, ahol a 48. szám alatt kezdte meg működését 1975 szeptemberében az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Kara a korábbi középfokú oktatási intézmény épületében. 2008-óta a Budapest III. Tankerület Csalogány Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon kapott méltó helyet az évszádos múltra visszatekintő, szépen felújított épületegyüttesben.
PILLANATKÉPEK AZ ÓBUDAI HAJÓGYÁR HŐSKORÁBÓL
2016 ősz
Az Első Duna-gőzhajózási Társaság a főváros egyik legrégebbi és legtöbb munkást foglalkoztató nagyüzeme volt. 1835-től 2000-ig működtek utódvállalatai az Óbudai-szigeten, ahol számtalan – a kor műszaki színvonalát is meghaladó – teher- és személyszállító hajó, uszály, daru, tolóhajó és egyéb úszó jármű készült el. Fellapoztuk a régi újságok digitalizált változatait, s ezekből választottunk Óbuda büszkeségéről néhány érdekes cikket.
Óbudának szüksége van a mámorra
2016 nyár
Viharos, alias Gerő Ödön, kiváló újságíró és neves műkritikus 1891-ben jelentette meg szellemes, szociográfiai hitelességgel megírt művelődéstörténeti munkáját Az én fővárosom címmel. Ebben egy teljes fejezetet szentelt a korabeli Óbudának, melyből figyelmükbe ajánlunk néhány izgalmas megfigyelést.
Falu a panel árnyékában
2016 ősz
Videó
Békásmegyerre évtizedek óta úgy gondolunk, mint hatalmas toronyházak tömegére, ahova nem is látogatunk el, hacsak nem akad valami dolgunk ott. Pedig a panelerdő tövében egy több száz éves falu virul, amely nemcsak gyönyörű házaival, hanem eleven közösségi életével is vonzó lakóhely, és látnivalónak sem utolsó.
BENYÓNÉ DR. MOJZSIS DÓRA: ERZSÉBET KIRÁLYNÉ, ÓBUDA MECÉNÁSA
2016 ősz
Piast Erzsébet királyné, I. Károly (Róbert) királyunk felesége, I. (Nagy) Lajos királyunk édesanyja 60 éven keresztül volt meghatározó egyénisége az Anjou-kori Magyarországnak. Erős, határozott, sokszínű, de ellentmondásos személyisége feltehetően a XXI. század bonyolult világában is megállná a helyét. Volt olyan lengyel történész, aki szerint nemcsak Lajos királyunk, de édesanyja, Erzsébet királyné is megérdemelné a „Grande” („Nagy”) melléknevet.
A Mocsáros kincsei
2016 ősz
Videó
Mocsáros. Így hívják Óbuda azon szegletét, amely ugyan a római kor óta lakott, mégis úgy érezzük magunkat itt, mintha újra meghódíthatnánk a természetet. Aki egyszer végigsétál a Mocsáros-dűlő tanösvényén, az biztosan visszatér ide.
Dr. Zumpf András: Védett zöld juhar a Kenyeres utcában
2016 nyár
A „Budapesti védett fák” sztori régóta piszkálja a fantáziámat, a ’80-as években (tehát még a boldog analóg fotókorszakban) magánszorgalomból végig is fotóztam ezeket, majd készítettem egy összefoglalót. Volt közöttük cédrus, mamutfenyő, de még méretes bodzabokor is. Akkor nem találtam III. kerületi fát vagy bokrot ezek között.
Paradicsomot plántálnak az Óbudai Kulturális Központ parkjában
2016 tavasz
A városi kertek létrejöttét a világgazdasági válság, illetve a két világháború tette szükségessé, amikor az élelmiszerhiány enyhítésére az önkormányzatok egyszerűen kiadták az elhanyagolt és művelhető területeiket az adott környéken lakóknak. A hetvenes évektől kezdve új lendülettel szaporodtak meg az európai nagyvárosokban. A közelmúltban itthon is megjelentek a Városi Kertek Közhasznú Egyesületet alapító Rosta Gábor munkájának köszönhetően.
Egyszer volt egy színház
2015 nyár
Hajdanán sokat vártak rá a kultúrát szerető óbudai polgárok, de csupán alig ötven esztendőn keresztül látogathatták saját színházukat. Azóta sincs Tháliának méltó hajléka Budának eme szegletén. Most elhúzzuk a függönyt, hogy röviden felelevenítsük a teátrum kezdetének regényes történetét.
A KÖZÉPKORI ÓBUDA
2015 nyár
Óbuda (eredetileg Buda) az őskor óta lakott település, Budapest legrégebbi városrésze. Az ókori Aquincum, Pannónia Provincia fővárosa. A latinok után a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse is központi szállásterületének választotta Óbudát. A hely jelentőségét jellemzi, hogy Anonymus Gesta Hungaroruma szerint itt temették el Árpád fejedelmet, úgymond „egy forrás fejénél, mely kőmederben folyik alá Attila király városába”. Szent István király emeltette a sír fölé Fehéregyháza (Alba Ecclesia) templomát, amely a középkorban egyik legfontosabb kegyhelyünk s egyben óbudai anyaegyház volt.
Szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje
2015 ősz
Az óbudai hegyvidék (Táborhegy, Testvérhegy) egyetlen barokk műemléke a Szent Donát kápolna (1781), a Farkastorki út 56. szám alatt épült, 78 négyzetméter alapterületű, fatornyos kápolna, amely az Óbuda Hegyvidék Szentháromság Plébánia egyházkerületéhez tartozik.
A régmúlt szigete a panelrengetegben
2015 nyár
Videó
Óbuda egyik legszebb épülete, a Krúdy-negyed éke a Társaskör Kiskorona utcai épülete. A XIX. század eleji klasszicista fogadónál méltóbb otthona nem is lehet az itt estéről estére felcsendülő klasszikus koncerteknek, színházi előadásoknak és a többi első vonalas kultúrával szolgáló programnak. Az épület jelenlegi formája az 1818-ban átadott kávéház és fogadó külsejét tükrözi, de a felújítás során kiderült, hogy ez a hely már kétezer éve is a környék központja volt.