Amikor egy idősebb ellenfelem magát korholva azt dünnyögte az orra alá, hogy lipsic, azt gondoltam, a Chicago híres betétdalát, a Cell Block Tangót dudorássza. Annyi mindent motyogunk a gondolkodás hevében, csak azért jegyeztem meg, mert nem néztem volna ki az idős mesterből az amerikai musicalek ismeretét. Meccs után meg is kérdeztem, jól hallottam-e, tényleg lipsic? És ekkor kiderült, hogy ennek a szónak jelentése van, ami mára ugyan kikopott a sakkozók szótárából, de régebben, ha nyerő helyzetben valaki látványosat rontott, felharsant a kibicek kórusa: lipsic, lipsic.