Keresés
rovatok
rovatok
Játssz!
Kemény Vagyim: A Gellért Szálló világbajnokai
2018 tél
Nem a legjobb időben, 1918-ban nyitott meg a Gellért Szálló: a nagy háború végén sok mindennel foglalkoztak az európaiak, de turizmussal, más országokba látogatással pont nem. Egészen 1921-ig kellett várni, amíg az első igazán jó évet zárta a szálloda, és nemcsak azért, mert ekkor adták át a hullámfürdőt, hanem komoly rendezvényszervezésbe is kezdtek: konferenciák, kongresszusok adták egymásnak át a helyet. Ebbe a sorba illeszkedett az 1921. szeptemberi nemzetközi sakkverseny.
Kemény Vagyim: Lilienthal, e-x-f6
2016 nyár
Ha Óbuda és sakk, akkor Lilienthal Andor. A sakkozó, aki a XX. század minden világbajnokával találkozott és játszott. A legtöbbet le is győzte. A 2010-ben elhunyt nagymesternek élete utolsó harmadában Óbuda volt az otthona, és tekintve, hogy 99 évet élt, ez egyáltalán nem kevés.
Kemény Vagyim: Császári és királyi cselek
2017 tavasz
A szabadságharc leverése után mindenféle egyesületet, társaságot betiltottak, így a pesti sakk-kört is szétzavarták. Annál nagyobb lett a fontossága, sőt, a politikai jelentősége, amikor sikerült feltámasztani. Ahogy menesztették Alexander Bach belügyminisztert, Erkel Ferenc elérkezettnek látta az időt a pesti sakk-kör újjáalakítására.
Hajlik Gábor: Ütések aduval
2018 tél
Az adujáték lehetőségeivel már foglalkoztunk az előző két számban is. Most újabb technikákat mutatok be, melyekkel olyan ütésekhez is hozzájuthatunk, amelyekre nem is számítunk. Például hogyan tudunk kis aduinkkal ütést szerezni, amikor az ellenfélnél még van nagyobb adu, vagy hogyan tudjuk az ellenfél adu figuráját elfogni, amikor nem tudjuk az adu színét meghívni, mert nincs a másik kézben. Ezek nem egyszerű technikák, de egy kis képzelőerővel felfedezhetjük őket játék közben.
Hajlik Gábor: Bridzs, a tervszerű játék
2017 tavasz
Amikor lapjainkat kezünkbe vesszük, mindig kialakul bennünk egy kép, hogy hány ütést fogunk velük szerezni. Ez két dologtól függ, mi lesz a felvétel (színjáték vagy szanzadu), és hogy milyen erős lapjaink vannak. Persze nem az a lényeg, hogy mi hányat tudunk ütni, hanem, hogy partnerünkkel együtt hány ütést tudunk szerezni.
Hajlik Gábor: Bridzs Európa-bajnokság Budapesten
2016 nyár
Fantasztikus magyar siker a budapesti bridzs Európa-bajnokságon! Így szerettem volna kezdeni ezt a beszámolót, de sajnos a remélt siker elmaradt. A nyílt versenyben a magyar csapat az utolsó fordulóig esélyes volt, hogy az első hatba kerüljön, s ezzel kivívja a jogot, hogy a jövő évi világbajnokságon induljon. Az utolsó fordulóban azonban kikapott a görögöktől, és csak a tizenegyedik helyen végzett. De nézzük az előzményeket!
Kemény Vagyim: Amerika magyar sakkbajnokai
2017 ősz
Amikor egy idősebb ellenfelem magát korholva azt dünnyögte az orra alá, hogy lipsic, azt gondoltam, a Chicago híres betétdalát, a Cell Block Tangót dudorássza. Annyi mindent motyogunk a gondolkodás hevében, csak azért jegyeztem meg, mert nem néztem volna ki az idős mesterből az amerikai musicalek ismeretét. Meccs után meg is kérdeztem, jól hallottam-e, tényleg lipsic? És ekkor kiderült, hogy ennek a szónak jelentése van, ami mára ugyan kikopott a sakkozók szótárából, de régebben, ha nyerő helyzetben valaki látványosat rontott, felharsant a kibicek kórusa: lipsic, lipsic.
Kemény Vagyim: A Wurm kávéház dicsősége
2017 tél
A pesti társasági élet felpezsdülésével, a kávéházak elterjedésével együtt az 1820-as évektől kezdve egyre többen sakkoztak Pesten. A legkomolyabb sakkélet a pénzváltók, bankárok kedvenc helyén, a Wurm kávéházban indult be. A kávéház volt a szórakozások legfőbb helyszíne, a pestiek álarcosbálokat, mulatságokat és leginkább szerencsejátékokat szerveztek: a kártyázáson túl több helyen a rulett ősének tekinthető biribics-pörgettyűt szerveztek. A Wurmba viszont olyanok jártak, akik szerencsejáték szenvedélyüket a tőzsdén már kiélték, ezért kiszámíthatóbb elfoglaltságok után néztek. Számukra az elmaradhatatlan biliárd mellett a sakk lett a fő társasági tevékenység, igaz, mindkettőt pénzben játszották.
Kemény Vagyim: Szamovár és sakk – az orosz sakkőrület kezdetei
2016 ősz
1952 és 2012 között, azaz hatvan éven át szovjet, majd orosz és posztszovjet csapatok nyerték a sakk­olimpiát. Két fontos kivétel: 1976-ban politikai okokból nem indultak Haifában, 1978-ban Magyarország megelőzte őket. 1957 óta női csapatoknak is rendeznek versenyt, ott is ilyen jelentős volt a szovjet/posztszovjet fölény, bár a magyarok kétszer, a kínaiak négyszer győzni tudtak. Az idei, 2016-os sakkolimpián történt meg először az, hogy sem a nyílt, sem a női versenyen nem posztszovjet csapat győzött: a férfiaknál (pontosabban: a nyílt kategóriában) az USA csapata, a nőknél Kína győzött. Elég látványosan ért véget tehát egy korszak, a következő hetekben-hónapokban számtalan tanulmány fog születni arról, hogyan és miért ért véget az orosz sakkozás sikeres időszaka.
Hajlik Gábor: Mellékszín magasítása lopással
2017 ősz
Előző számunkban az aduzás kérdését elemeztük, hogyan tudjuk az ellenfél aduit elvenni, és hogyan tudunk lopásokkal plusz ütéseket szerezni. Az adujáték rengeteg más lehetőséget is kínál.
Hajlik Gábor: Versenytaktikák
2017 tél
Eljött az új év, új versenyekkel és új kalandokkal. Az elmúlt években minden évben sikerült megjelentetni a Bridzsnaptárt. A versenydátumok mellett érdekes leosztásokat közöltünk az előző évek versenyeiről. A naptárakban egy-egy témát dolgoztunk fel, általában a különböző versenyformák lehetőségeit mutattuk be a leosztásokon keresztül. A 2017-es naptárban a 2016-ban Budapesten rendezett csapat Európa-bajnokságról válogattunk leosztásokat, a magyar csapatok mérkőzéseiről. Ebben a cikkben a régebbi naptárakból mutatunk be egy-két érdekes leosztást.
Hajlik Gábor: Aduzzunk?
2017 nyár
Miért választunk színjátékot szanzadu felvétel helyett? Általában azért, mert színjátékban több ütésben reménykedünk, illetve nagyobb biztonsággal szerezzük meg a teljesítéshez szükséges ütéseket. Ha színfelvételre vállalkozunk, a gyenge színünkben az ellenfél nem tud sok ütést lehívni, előbb-utóbb el tudjuk lopni. A lopásokkal tudunk több ütést szerezni.
Kemény Vagyim: Titkos bajnokok
2017 nyár
A XIX. században két magyar sakkozó – ha csak rövid időre is – a világ legjobbjának számított. Mindketten kacifántos életutat jártak be, részben ennek is köszönhető, hogy a magyar sakktörténetben kevesebb figyelem jut nekik, az előzmények fejezetben csípnek el néhány sort. Pedig készülhetne kalandregény vagy tévésorozat is az életükből.
SAKKOZZON A GYEREK!
2015/16 tél
Számos szülő, nagyszülő szeretné megtanítani sakkozni gyerekét, unokáját. Sokan arra is gondolnak, hogy ha megtetszik a stratégiai játékok királya az ügyes, élénk gondolkodású gyereknek, esetleg lehet belőle mestert, nagymestert, nemzetközi hírességet nevelni. De hogyan kell elkezdeni? Cikkünk erről kíván hasznos információkat nyújtani.
ÖRÖMBRIDZS Kaszásdűlőn
2016 ősz
Körülbelül egy éve találkoztam pár lelkes nyugdíjassal, akik heti rendszerességgel gyűlnek össze a Kaszásdűlői Kulturális Központban, hogy hódoljanak szenvedélyüknek, a bridzsnek. A klub vezetőjével, Deák Katalinnal beszélgetünk.
Kávéházakban és szalonokban verték a blattot
2015 ősz
A bridzs aránylag új játék. Világhódító útjára az előző század elején indult. Elődje a whist nevű kártyajáték volt. A bridzs végső szabályait 1925-ben alkotta meg Harold Stirling Vandebilt. Ez kiállta az idők próbáját, a mai napig szinte ugyanabban a formában játsszuk.
Örök szerelmünk, a sakk
2015 nyár
Szeret játszani? Rejtvényt fejteni, dolgoztatni az agyát? Van tehetséges gyereke, unokája, akinek szeretné fejleszteni a képességeit? A játékdivat változik, új és új számítógépes játékok jelennek meg, de a sakk, az emberiség évezredes szellemi játéka, sportja, művészete őrzi, sőt növeli népszerűségét. Ebbe a különleges világba kalauzolja el az Olvasót sakkrovatunk.
Szöktetés a bridzsben
2015 nyár
Az Óbudai Anzikszban rendszeres bridzsrovattal jelentkezünk. Nemcsak azoknak ajánljuk, akik már ismerik a játékot, hanem azoknak is, akik szeretnek kártyázni, és kedvet éreznek egy kis közös játékra, fejtörésre.
Egy nagyon kedves óbudai sakkcsalád
2015 ősz
A gyerekek általában úgy kezdenek sakkozni, hogy az édesapjuk megtanítja nekik a lépéseket. Több testvérnek is egyszerre. Ha az egyik elkezd versenyezni, akkor a többiek is követik. A sakkozók nyüzsgő társaságában pedig szerelmek, kapcsolatok alakulnak ki, ezek gyakran végződnek házassággal. Így keletkeznek a 3–6 fős sakkcsaládok, amelyekből elég sokat ismerünk. Az óbudai kilenc fős sakkcsalád azonban, amelynek több tagja a világ élvonalába is eljutott, egyedülálló a világon. Mindnyájan a harmadik kerületben élnek. E cikkünkben elkezdjük Medvegyék és társaik bemutatását.