Keresés
rovatok
játssz! | 2015 nyár
Fotó:
Hajlik Gábor
Szöktetés a bridzsben
Négy ember együttműködő csatája egy mini háborúban
Az Óbudai Anzikszban rendszeres bridzsrovattal jelentkezünk. Nemcsak azoknak ajánljuk, akik már ismerik a játékot, hanem azoknak is, akik szeretnek kártyázni, és kedvet éreznek egy kis közös játékra, fejtörésre.

Milyen játék is a bridzs? A bridzs sport és szórakozás együtt. Szellemi torna kártyával, társasági játék. Egyesek szerint a legszebb, egyúttal legnehezebb kártyajáték. De ez ne riasszon el senkit.

A játék olyan összetett, hogy minden szinten nyújt valami érdekeset, a kezdőknek ugyanúgy, mint a nagymestereknek.

Kállai Gábor sakkozó barátom, aki hobbiból bridzsezik, így ajánlja a bridzset: „Mint sakknagymester, óhatatlanul azt szeretem a bridzsben, amiben számomra több, mint a sakkozás. A négy ember együttműködő csatája egy 7-8 perces mini háborúban, ahol a felkészültség, a tudás, a pillanatnyi jelenlét, a trükkök és a valószínűtlen valóság felismerésének képessége, no meg persze az elkerülhetetlen hibák érdekes, izgalmas, előre nem megjósolható arányú elegyet alkotnak.

A bridzs is, akárcsak a sakkozás, döntések sorozata. De míg a sakkozás teljes információjú játék, azaz minden információ a sakktáblán van, addig a bridzs – az életre hasonlítva – az információkat adagolva kínálja. Arra kényszerít minket, hogy a helyzetünket és a tennivalóinkat fokozatosan ismerjük meg, a döntéseinket ne elvont módon, hanem a hiányos információinkat a saját emberi tehetségünkkel kiegészítve hozzuk meg.

Aki nem sakkozik, az nem ismeri meg a harc, a háború egyik legjobb modelljét. Aki nem bridzsezik, az kevésbé lesz felkészült az életben feltétlenül szükséges együttműködésre, és az előre nem látható helyzetekben való eligazodásra. Aki pedig nem sakkozik és nem is bridzsezik, az megbocsáthatatlanul nagyot hibázik!”

Nézzük, hogyan zajlik egy bridzsparti, mik a játék szabályai!

A bridzset négyen játsszák. Két játékos párt alkotva küzd egy másik pár ellen. A játékosokat az égtájak szerint jelölik, Észak és Dél küzd Kelet-Nyugat ellen. A pár mindkét tagja ugyanazért a célért küzd: minél több ütést szerezzen.

A bridzset 52 lapos francia kártyával játsszák (Joker nélkül). Négy színből 13-13 lap található egy pakliban. Minden játékos 13 lapot kap, a két ellenfél 13 ütésen osztozhat. Egy ütés négy lapból áll, mind a négy játékosnak hozzá kell tennie egy lapot, és aki a legnagyobbat tette, az viszi az ütést.

A játék legfontosabb szabálya, hogy kötelező színre színt tenni. A bridzsben nincs felülütési kényszer (mi határozzuk meg, hogy melyik lapunkat adjuk az adott színben az ütéshez), és nincs adukényszer (ha nincs lapunk a hívott színből, nem kötelező adut adnunk az ütéshez). Az ütést az a játékos szerzi meg, aki a legnagyobb lapot teszi a hívott színből, vagy aki a legnagyobb adut adja az ütéshez. Még egy fontos szabály van: a játék az óramutató járásával egyező irányban halad, ebben a sorrendben kell a lapokat kijátszaniuk a játékosoknak.

A játék két részből áll, a licitálásból és a játékból. A licitálás során a két vonal (két pár) eldönti, hogy melyikük játsszon (legyen a felvevő), és hogy mi legyen az adu színe (vagy adu nélküli játék). Általában az a vonal fog vállalkozni, amelyiknek több nagy lapja van, ők tudnak több ütést szerezni. Ha sikerül a vállalt ütésszámot megszerezni (esetleg többet ütni), akkor a vállalkozó vonal (felvevő vonal) jutalompontokat kap. Minél több ütésre vállalkoznak, annál több pontot szerezhetnek. Ha kevesebbet ütnek, ellenfeleik (ellenvonal) kapnak pontokat.

A játékot az ellenvonal kezdi. Ők hívnak, játsszák ki az első lapot az első ütésben. A továbbiakban az a játékos hív, aki az előző ütést vitte. Az első hívás után a felvevő vonal soron következő tagja leteríti lapjait az asztalra (minden kártyáját). Az asztal lapjait minden játékos látja. Innentől a felvevő vonal két játékosát másképpen nevezzük, asztalnak és felvevőnek. Az asztal a továbbiakban nem vesz részt a játékban, lapjait a felvevő játssza ki. A felvevő gazdálkodik mind a 26 lappal.

Az alábbi leosztásban Dél a felvevő. Pikk aduszín mellette tíz ütésre vállalkozik. A játékot Nyugat kezdi, a káró tízessel indul. A felvevőn (Délen) a sor, hogy teljesítse a vállalást.

bridzs

A káró tízes indulás után Délnek (a felvevőnek) tervet kell készítenie. Ha tízet kell ütnie, az ellenfél csak hármat üthet. Színjátékban a felvevő első feladata, hogy elvegye az ellenfél aduit, nehogy magas lapjait ellopják. A felvevőnek kilenc aduja van, az ellenfélnek csak négy. Ha kedvező az aduk elosztása, a felvevő lehívja a királyt és a dámát, amire elfogy az ellenvonal összes aduja. Ugyan a királyt megütik az ásszal, de a többi adut a felvevő viszi. Tud ütni négy adut, egy kőrt, három kárót és két treffet. Ez éppen tíz ütés lenne.

De mi történik, ha nem 2-2 az aduk elosztása az ellenvonalon? Hogyan tudja elkerülni a felvevő, hogy kiadjon két adut, az ászt és a bubit? Ki kell használni azt a szabályt, hogy a játék az óramutató járásával egyező irányban folyik. Ha az asztalról hív adut a felvevő, és az ász Keletnél van, Kelet választhat, hogy üt-e az ásszal. Ha nem, a felvevő beteszi a királyt és üt vele. Utána újra asztalra kell kerülnie, hogy még egyszer adut hívjon, most a dáma felé. Kelet tehetetlen. Ha üt az ásszal, utána a dámába beesik a bubi, és nem marad az ellenvonalnak több aduja. Ha Kelet nem üt az ásszal, a felvevő beteszi a dámát, amivel üt. Az ellenvonalon már csak az adu ász marad, amivel ütni fog, de a felvevő csak egy adut fog kiadni. Ezt a játéktechnikai elemet hívják bridzsben szöktetésnek. Ebben a partiban a felvevőnek előbb meg kell szöktetnie az adu királyt, majd az adu dámát. A sikerhez az kell, hogy a pikk ász jó helyen legyen, most Keletnél. Kell még egy fontos feltétel, az, hogy a felvevő kétszer tudjon az asztalról adut hívni. Ehhez kétszer kell az asztalon ütnie. Az egyik ütés a kőr ász, míg a másik ütés a káró ász lehet, de csak akkor, ha az indulást nem a kezében üti a káró királlyal, hanem az asztalon a káró ásszal, amibe beejti a kézi királyt.

Tehát a helyes játék: a felvevő a káró indulást megüti az asztalon az ásszal. Utána a pikk hármast hívja. Amikor Kelet a nyolcast teszi, ő beteszi a királyt. Üt vele. A kőr ásszal újra asztalra megy. A káró dámára eldobja kezéből a treff kilencest, majd meghívja a pikk négyest. Hiába üt be Kelet az adu ásszal és hívnak le két kőr ütést. A felvevő előbb-utóbb újra megszerzi az ütést, és az adu dámával elveszi Kelet adu bubiját. Ugyan azzal, hogy a káró ász és király összeütött, a felvevő veszített egy ütést, de a játék későbbi szakaszában, amikor az asztalon elfogy az összes kőr, kézi negyedik kőrjét el tudja lopni, így sikerül tízet ütnie: négy adut, egy kőrt, két kárót, két treffet és egy kőr lopást.

A teljesítéshez kellett a pontos tervezés. A parti sorsa az első ütésben eldőlt. Ha a felvevő nem üt be a káró ásszal, megbukja a felvételt.