Keresés
rovatok
játssz! | 2018/2019 tél
Fotó: amazon.com
Kemény Vagyim: Berlini futók
1952 elején járunk, Berlinben, egy 42 éves és egy 24 éves férfi leszáll a kelet felé robogó vonatról, és igyekszik átjutni a város nyugati oldalára, ám csak az idősebbnek sikerül, a fiatalabbat lekapcsolják és hazatoloncolják. Bármelyik ötvenes években játszódó kémfilmben megállná ez a jelenet a helyét, a fiatal Michael Caine lassított felvételen futna...; az olvasó persze már sejti, hogy most nem kémek és filmek, hanem sakkozók, sőt, magyar bajnok sakkozók és az ő valódi történetük kezdődik a berlini éjszakában.

Holnap is eljössz?

Az idősebb férfi, aki átért, Füstér Géza, vagy ahogy az alliterációnak és rémisztően harsány humorának megfelelően hívatta magát: Géza gátyám túl volt már csúcskorszakán. 1941-ben megnyerte a magyar bajnokságot, és a további háborús években is rendre dobogón végzett, de utána jelentősen visszaestek az eredményei. Schnellezni és sztorizni, ezt szerette a legjobban a sakkban.

Füstér Géza
Forrás: Wikipédia

Kanadában telepedett le, Ontario örökös sakkbajnokaként időnként országos szintű eredményeket is fel tudott mutatni: 1957-ben ezüstérmes lett a kanadai bajnokságon. Sőt, mivel a győztes Povilas Vaitonis nem volt hajlandó utazni, Füstér mehetett a következő évben a portorozsi világbajnoki zónaközi döntőbe, ahol persze tökutolsó lett a huszonegy fős mezőnyben, de itt játszotta élete leghíresebb meccsét, amelyben „majdnem” megverte Fischert.

 

Füstér Géza – Robert Fischer

Portorozs, 1958

Királyindiai védelem (E86)

 

1.d4 Hf6 2. c4 g6 3. Hc3 Fg7 4. e4 d6 5. f3 e5 6. Hge2 O-O 7. Fe3 c6 8. Vd2 Hbd7 9. d5 cxd5 10. Hxd5 Hxd5 11. Vxd5 Hc5 (Az egészen merészen középen támadó vezér ellen a 11. … Hb6 erősebb lett volna, a gyalogot sem adná ilyen könnyen sötét.) 12. O-O-O Va5 13. Vxd6 He6 14. a3 b5 15. Fd2 Va4 16. Vb4 Bb8 17. Vxa4 bxa4 18. Fb4 Bd8 19. Bxd8+ Hxd8 20. Hc3 Fd7 21. Fd6 Ba8 (Nézzük meg az állást! Világos – gyalogelőnyének tudatában – aktív könnyűtisztjeivel szinte beszorítja sötétet. Már csak türelmes játékkal érvényesíteni kell az előnyt.) 22. c5 (Mondom: türelmes! A c gyalog valóban a kulcsfigurája lehetne a támadásnak, ha az előrenyomulását kellően előkészíti világos. Így viszont az ellenjáték halovány fénye kezd felderengeni sötét előtt. Több se kell Fischernek.) 22. … Hb7 23. Fb5 Fxb5 24. Hxb5 Hxc5 25. Fxc5 Bc8 26. Hxa7 (Ez viszont már egyértelműen hiba. A gyalogelőnyt ugyan megtartotta így, de a huszárját teljesen kivonta a forgalomból. Döntetlenszagú a parti.) 26… Bxc5+ 27. Kb1 Fh6 28. Bd1 Kg7 29. g4 Fe3 30. h4 h5 31. gxh5 gxh5

 

 

 

32.Bd3 (Nini, mekkora friss malőr! Annyira eldugta a huszárját, hogy el is feledkezett róla. Sötét meg köszöni szépen, lenyeri.) Bc1+ 33. Ka2 Fxa7 34. Bd7 Fd4 35. f4 Bc2 36. Ka1 Bd2 (Felesleges folytatni. Így verte meg majdnem Füstér Fischert, és helyette csak igazolta az egyik legnagyobb sakkos bölcsességet/közhelyet: Az nyer, aki az utolsó előtti hibát véti.)

0-1

1958-ban Füstér még a sakkolimpiára is kijutott a kanadai válogatottal, a negyedik táblán egész szép eredményt ért el: 8,5 pont 14 partiból. 1970-ben, 60 évesen már a kanadaiak szövetségi kapitányaként ment a siegeni olimpiára. Időnként kénytelen volt magát is becserélni a csapatba, így fordulhatott elő, hogy Csom Istvántól (is) kikapott.

Legnagyobb sikereit kedvenc játékában, a villámsakkban érte el: 1955-ben a kanadai, 1957-ben az amerikai schnellbajnokságot nyerte meg.

Egészen 1990-es haláláig bejárt a torontói sakk-klubba anekdotázni és schnel­lezni. Imádta froclizni az ellenfelét parti közben, legendássá vált a szemétkedő kérdése, amit nyerő helyzetben szegezett ellenfelének: „Holnap is eljössz sakkozni?”

 

Benkő: cselek, trükkök, csalafintaságok

A fiatalember, aki nem ért át a túloldalra, Benkő Pál, az egyik legnagyobb magyar sakkozó. A sikertelen berlini szökési kísérlet után Kistarcsára internálták, így lemaradt a világbajnoki zónaközi döntőről, cserébe alaposan megromlott a látása.

Benkő Pál Forrás: Wikipédia

Addigra már magyar bajnoknak mondhatta magát, 1948-ban nyerte el a címet. Tizenévesen tanult meg sakkozni a testvérétől, ám a pályára állító lökést a Ligetben kapta: egy háziversenyen utolsó lett, és vigaszdíj gyanánt megkapta a Romanovszkij-féle megnyitáselméletet. Ezt úgy kitanulta, hogy egy év múlva már mindenkit megvert a Ligetben, aminek két fontos következménye lett: egyrészt érezhetően megnőtt a zsebpénze, másrészt a legendás Sillye Jenő mester elvitte magával a Zuglói Sakk Körbe. A házibajnokságban toronymagasan vezetett, amikor félbeszakadt a sakkozói élet: közbeszólt a háború. 16 évesen őt is behívták, ugyan fegyvert nem kapott, de így is Ausztria felé meneteltek a „lapátos leventék”, amikor elszökött. Hazafelé menet elfogták az oroszok, de onnan is le tudott lépni. A testvérének és az apjának nem volt ilyen szerencséje, ők három évvel később tértek haza a málenkij robotról, az anyukája pedig belehalt a szovjet csapatokkal való találkozásba.

A háború után újjászerveződő sakkélet hamar rátalált ugyan, de mivel el kellett magát tartani, csak munka, romeltakarítás és építkezés mellett jutott ideje a játékra, az első versenyeit így – az idősebb versenyzők legnagyobb csodálkozására – malteros ruhában nyerte.

A komolyabb szintű sakkozás egyik legnagyobb csábítóereje mindig is a nemzetközi versenyeken való részvétel, az utazás lehetősége volt. A háború utáni magyar sakk nem tudta, és ami a fő baj, nem is akarta ezt nyújtani, ezért a legjobb játékosokban hamar felmerült, hogyan lehetne visszatérni a normális működési módba, visszakapcsolódni a világba. Benkő Pál is ezen gondolkodott, és az 1952-es sikertelen lelépési kísérlet után már sokkal jobban előkészítette a disszidálást. Az 1956-os moszkvai sakkolimpiára a magyar csapat a legerősebb felállásban tudott kimenni, Benkő is bekerült a csapatba, nem kis részben az akkori sakkszövetségi vezető, Kádár János közbenjárására. Ennek köszönhetően a csapat harmadik lett úgy, hogy az olimpiák történetében először legyőzték a verhetetlennek tűnő szovjet csapatot is. És az is következett ebből, hogy Benkő most már részt vehetett nagyobb, külföldi tornákon.

Bled, 1959
A kilencfős mezőnyben öt világbajnok. A táblánál Keres és Fischer, Benkő Pál nézi őket.
Forrás: chessbase.com

Az 1957-es magyar bajnokságot úgy írták ki, hogy az első és harmadik helyezett Szófiában, a második Dublinban képviseli Magyarországot a világbajnoki zónaversenyen. Bárki kitalálhatja, hol végzett főhősünk a bajnokságon. Valóban, a félidőben még magabiztosan vezető Benkő az utolsó fordulókban taktikus döntetlenekkel lelavírozta magát a dublini utat jelentő második helyre. A dublini zónaversenyen végül második lett a cseh Pachman mögött, és ezzel az eredményével helyet kapott az 1958-as, portorozsi világbajnoki zónaközi döntőn – ellentétben a szófiai magyar versenyzőkkel, akik leszerepeltek.

De Portorozsba már hontalanként utazott, Amerikába költözött apját követte, aki 1956-ban lépett le. Az amerikai élete eleinte nem volt könnyű, hiszen se iskolai végzettsége, se nyelvtudása nem volt. A Wall Streeten kezdte kifutófiúként, aztán letette a brókervizsgát, és komolyabb munkát is végezhetett, de csak rövid ideig élte a tőzsdeügynökök stresszes életét: New Yorkban is a sakk fogta meg legjobban. Hamar összeismerkedett Bobby Fischerrel, akinek évtizedeken át barátja, versenytársa, pótapja lett.

 

Benkő Pál – Robert Fischer

Curacao, 1962

Pirc védelem (B07)

 

1.g3 Hf6 2. Fg2 g6 3. e4 d6 4. d4 Fg7 5. He2 O-O 6. O-O e5 7. Hbc3 c6 8. a4 Hbd7 9. a5 exd4 10. Hxd4 Hc5 11. h3 Be8 12. Be1 Hfd7 13. Fe3 Vc7 14. f4 Bb8 15. Vd2 b5 16. axb6 axb6 (Annyit játszottak már egymással, hogy megpróbáltak valami szokatlan megnyitást. Fischer vesztette el előbb a fonalat. Már a b5 gyalog kitolása is gyanús volt, de az, hogy sötét gyaloggal ütött vissza, rendesen meggyengítette a gyalogszerkezetét. Világosnak már csak ki kell találni, melyik gyalogot és hogyan nyerje le. Először rögzíteni kell az ellentábor gyöngeségeit…) 17. b4 He6 18. b5 Hxd4 19. Fxd4 Fxd4+ 20. Vxd4 c5 (Muszáj tolni, 20. … cxb5 21. Hxb5 Vxc2 látványos ugyan, de játszmavesztéssel jár, 22. Hxd6 komoly károkat okoz sötét állásában.) 21. Vd2 Fb7 22. Bad1 Be6 23. e5 Fxg2 24. Kxg2 Vb7+ 25. Kf2 Bd8 26. exd6 Hf6 (A sötét gyalogját sikeresen lenyerte, a következő feladat az előretörő d gyalog megvédése.) 27. Bxe6 fxe6 28. Ve3 Kf7 29. Vf3 Vb8 30. He4 Hxe4+ 31. Vxe4

 

(Legkésőbb most esik le, hogy 31… Bxd6, a gyalog visszanyerése hiba lenne, hiszen 32.Ve5 után a bástyát nem lehet jól védeni: 32… Ke7 33.Vg7+ és a bástya- vagy a vezérvesztés közül lehet már csak választani.)

31…Bd7 32. Vc6 Vd8 33. Kf3 Kg7 34. g4 e5 35. fxe5 Bf7+ 36. Kg2 Vh4 37. Bf1 Bxf1 38. Kxf1 Vxh3+ 39. Vg2 Ve3 40. Ve2 Vh3+ (Ebből is látszik, hogy jó barátságot ápoltak, Fischer nem erőltette tovább a sakkokat, látta, hogy úgyis elfogynak egyszer…)

 1-0

1962-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, és 1970-ig minden olimpián az amerikai csapatot erősítette, így begyűjtött egy ezüstérmet az 1966-os havannai olimpiáról. Egy kikötése volt: a magyarok ellen nem játszik. Ugyanis 1964-től magyar–amerikai állampolgárként valóban kettős életet kezdett élni: rendszeresen járt Magyarországra, sőt, tíz évnyi levelezés után 1968-ban feleségül vette Nagy Gizellát, a Műszaki Egyetem matematika tanárát (aki egyébként remek sakkozó is volt fiatal korában), így a családi élet is idekötötte.

A magyar sakkba is bekapcsolódott, a Spartacus színeiben részt vett a csapatbajnoki küzdelmekben, 1982-ben tagja volt a BEK-győztes gárdának.

Közvetett módon ugyan, de két világbajnoki cím sorsába is erősen beleszólt. Először az 1962-es curaçaoi zónaközi döntőn, amikor nem sokkal a vége előtt az addig magabiztosan vezető, lélekben már a Botvinnik elleni páros mérkőzésre készülő Paul Keres-szel került össze, és győzött, nagy meglepetésre és Tigran Petroszjan még nagyobb örömére; így lett ő Botvinnik kihívója és a 9. világbajnok. Másodjára 1970-ben, amikor Benkő az amerikai bajnokságon kivívta a jogot, hogy indulhasson a világbajnoki zónaversenyen, de ezt a jogát átruházta Fischerre, aki köszönte szépen a lehetőséget, és minden ellenfelét félresöpörve világbajnok lett a ciklus végén, 1972-ben.

 

Benkő Pál – Paul Keres

Curacao, 1962

Királyindiai támadás (A07)

 

1.Hf3 d5 2. g3 Fg4 3. Fg2 Hd7 4. O-O c6 5. d3 e5 6. h3 Fh5 7. c4 dxc4 8. dxc4 Hgf6 9. Fe3 Vc7 10. Hc3 Fb4 11. Vb3 a5 12. Ha4 Fe7 13. Hh4 (Fura egy megnyitás ez: mindkét világos huszár kikerült a szélre, de mielőtt belekezdenénk az oktatóversike szavalásába, miszerint huszár a szélen, sakkozóra szégyen, be kell látni, hogy a huszárok nem stratégiai hiba miatt, hanem taktikai szándékból vannak a helyükön. Sötét most gyalogelőnyre tehetne szert, de 13…Fxe2 után 14. Bfe1 Fh5, 15. Hf5 Ff8 következne, és világos komoly kezdeményezést kapna a gyalogért cserébe. Inkább a királyát helyezi biztonságba.) 13. … O-O 14. g4 Fg6 15. Hxg6 hxg6 16. Bfd1 Bab8 17. c5 Hh7 18. Hb6 Bbd8 19. Vc3 Fg5 20. Hc4 Fxe3 21. Vxe3 Bfe8 22. Va3 Ba8 23. Bd2 Hhf8 24. Bad1 (Amíg sötét a gyalogjai védelmével volt elfoglalva, világos betörésre kész pozícióba helyezte bástyáit a d vonalon.) 24. …Bed8 25. Ve3 Be8 26. b3 Bab8 27. a3 Ba8 28. b4 axb4 29. axb4 Ba4 30. Vc3 Ba6 31. Bd6 Hf6 32. Hb6 e4 33. e3 g5 34. Vd2 Ve7 35. Bd8 Ba3 36. Bxe8 Vxe8 37. Vb2 Ba7 38. Hc4 Ve6 39. Ff1 Hd5 40. Hb6 (Az elátkozott 40. lépés! Versenypartikban idáig kell eljutni az első időellenőrzésig, értelemszerűen az utolsó lépéseket az idő szorításában már nem előzi meg elmélyült gondolkodás. Világos utolsó lépésével letér az eddig követett útról, a duplagyalog a végjátékhoz közelítve nem mutat túl jól.) 40. …Hxb6 41. cxb6 Ba4 42. b5 Ba2 43. Vb1 cxb5

 

(Keres mester talán arra gondolt, hogy a gyalogok lecserélése után az f2 pontot támadva nyílik egy kis esély a győzelemre. Visszanézve a pályafutására, rájöhetett, hogy ez volt az a lépés, amin elúszott az utolsó esélye, hogy világbajnoki döntőn szerepelhessen. Jaj, legalább egy szép kombináción rágódhatott volna évekig, nem egy ilyen pimf gyalogütésen!) 44.Bd8 (Hirtelen kilyukad sötét állása, a vezérrel nem tudja egyszerre védeni a bástyáját és a lekötött huszárt. Még pár erőtlen védekező lépés, és fel kell adni. Az 1980-as években az egyik legnépszerűbb sakk-könyv volt Magyarországon a Keres tanít: ezt a játszmát valahogy nem válogatta be a szerző, Jakov Nejstadt.) 44… f5 45.gxf5 Vf7 46.Fxb5 g6 47.Bc8

1-0

Ekkor már Benkő úgy vélte, hogy nincs meg benne a kellő sikeréhség a versenysakkhoz. A legenda szerint akkor érezte meg, hogy valami véget ért, amikor Bobby Fischerrel sztriptízbárba mentek, és arra lett figyelmes, hogy amíg ő a nőket lesi, addig barátja kis mágnestáblán állásokat dugdos az orra alá, hogy inkább azt nézze ő is. Fokozatosan átállította az energiáit, a feladványszerzésben, tanításban és elméleti írásban nagyobb kedvét lelte.

A hetvenes években sorra jelentek meg hosszabb írásai, amik közül a Benkő-csel részletes elemzését bemutató könyvet érdemes kiemelni, de a végjáték tanulmányai is haszonnal forgathatók még számítógép uralta napjainkban is.

Ha valaki megkérdezné, hogy mit adtak hozzá a magyarok a világ sakkozásához, miután ízekre szedjük az illetőt az értelmetlen kérdések miatt, nyugodtan megadhatjuk a helyes választ: a Benkő-cselt. Igaz ugyan, hogy versenyjátszmában először a más kontextusban már említett litván-kanadai Vaitonis játszotta ezt a megnyitást, és az is rögzítendő, hogy az orosz szakirodalomban Volga-cselként emlegetik, mert Borisz Argunov 1946-os tanulmányában ír róla, de az a helyzet, hogy Benkő Pál 1974-es könyve alapozta meg a cseljáték máig tartó népszerűségét.

 

Milan Vukič – Benkő Pál

Szarajevo, 1967

Benkő-csel (A58)

 

1.d4 Hf6 2. c4 c5 3. d5 b5 4. cxb5 a6 5. bxa6 Fxa6 (A Benkő-csel lényege, ahogyan azt maga Benkő az 1974-es könyvében megírta, a valódi, stratégiai gyalogáldozatban van: ezzel szedi szét világos centrumfölényét, és az a és b vonalakon utat nyit a nehéztiszteknek, hogy nyomást gyakoroljanak világos vezérszárnyára.) 6. Hc3 d6 7. Hf3 g6 8. g3 Fg7 9. Fg2 O-O 10. O-O Hbd7 11. Vc2 Vb6 12. Bd1 Bfb8 13. Bb1 He8 14. Fg5 Vd8 15. Ff1 h6 16. Fd2 Hc7 17. b3 Hb6 18. e4 Fxf1 19. Bxf1 Vd7 20. Bfe1 Kh7 21. Kg2 e6 22. dxe6 Hxe6 23. He2 d5 24. Hf4 dxe4 25. Bxe4 Hd4 26. Hxd4 cxd4 27. a4

 

(Világos elérkezettnek látta az időt, hogy megindítsa szélső gyalogját, hátha sikerül befutni az egymást támogató a és b gyalogok egyikének. A rejtett lövészállásba húzódó sötét vezérre azonban nem számított.)

27… Vb7 (Egyszerre két irányba is fenyeget ez a csendesnek tűnő lépés. Világosnak a bástyakötést muszáj feloldani, különben f5 felszúrja, így viszont a szélső gyalogok bemasírozásáról szőtt álmot fel kell adni.) 28. f3 Hxa4 29. Bbe1 (Vukič talán azt hitte, hogy a gyalogáldozat mindig segít. De nem. Néha csak szimplán gyaloghátrányt eredményez, mint most.) 29. … Vxb3 30. Vxb3 Bxb3 31. Be7 Bb2 (Tankönyvi módon sötét bástya behatol a második sorra, és ezzel vége is a partinak. Na, jó, a levágott fejű csirkének is lehet pár lépése…) 32. B1e2 Hc3 33. Fxc3 dxc3 34. Bxf7 Baa2 35. Kf1 g5 36. Bxg7+ Kxg7 37. He6+ Kf6 38. Hd4 Bxe2 39. Hxe2 Ba1+

0-1

A feladványszerzői munkájáról mindent elmond, hogy ő az egyetlen olyan sakkozó, aki egyszerre nemzetközi nagymester a versenysakkban és nemzetközi mester a feladványalkotásban.

Fischert is szórakoztatta egy időben az alkotásaival, 10 dolláros alapon játszottak, időkorláttal kellett megfejtenie a feladványokat, és hiába volt sakkzseni Fischer, Benkő trükkjei rendre kifogtak rajta. 1974-től 1984-ig az amerikai válogatottat, 1994-ben a magyar válogatottat segítette kapitányként az olimpiákon. Sakkoktatói munkájának színvonalát tanítványai sikerei minősítik, a 2018-ban világbajnoki döntőt játszó Fabiano Caruana komoly referencia, de a Polgár-lányok miatt sem kell szégyenkeznie.

Polgár Zsuzsa és Benkő Pál
Forrás: chessdailynews.com

2003-ban az amerikai könyvpiacon  Kaszparovot is megelőzve Benkő Pál: My Life, Games and Compositions című könyve lett az év sakk-könyve, amihez az előszót Polgár Zsuzsa írta – fájdalmas, hogy még mindig nem jelent meg magyarul.