Nyugat a káró dámával indul. Egyszerű nyolc ütésnek tűnik, ütünk öt adut, egy kőrt és két kárót. Az indulást megütjük a királlyal. Lehívunk három nagy adut, és szomorúan látjuk, hogy Keletnél magas lett az adu bubi.
Nem állunk jól, tervünk nem működik. Hogyan tudunk így öt adut ütni? El kell kerülnünk, hogy kis adunkat az ellenfél meg tudja ütni. A káró királlyal asztalra kell menni, és lopni egy kárót. Utána a kőr ásszal kell asztalra menni, és még egyszer kárót kell lopni.
Kelet tehetetlen. Kis aduinkkal lopni tudunk. Ha pedig Kelet belopna a negyedik káróba, eldobnánk egy kőrt, és később a kis adunkkal kőrt tudnánk lopni.
A kedvezőtlen aduelosztás után a két kis adunkkal úgy tudtunk ütni, hogy azokat sikerült megszöktetni, lopni velük.
Nyugat treff dáma indulása után kellene nyolcat ütnünk. Két kőr, egy káró és egy treff ütés mellett aduban kellene még négyet ütnünk. Ha elkezdünk aduzni, jó eséllyel az ellenfél üt három vagy négy adut, mi meg legfeljebb hármat. Nem aduznunk kell, hanem az adukkal lopni.
Az indulást megütjük az asztalon, és azonnal lopunk egy treffet. A kőr ásszal asztalra megyünk, és másodszor is treffet lopunk. Lehívjuk a kőr királyt, a káró ásszal asztalra megyünk, és harmadszor is treffet lopunk (ha óvatosak vagyunk, akkor a kilencessel). Már csak három adu marad a kezünkben, a dáma, a bubi és a kilences. Nem fogunk adut hívni, arra várunk, hogy az ellenfél hívjon adut. Kőrrel kiadjuk az ütést. Kelet üt a bubival, és a dámát hívja. Nem szabad belopnunk, nehogy Nyugat felül tudjon lopni. Mivel Nyugatnál öt adu van, kénytelen partnere hívását ellopni. Nem tud mást hívni, mint adut, így a dáma-bubiból biztosan ütünk egyet.
Aduzás helyett lopásokkal szereztünk ütéseket kis aduinkkal, és úgy alakítottuk a játékot, hogy az ellenfél legyen kénytelen adut hívni.
Az indulás a treff dáma. Könnyű tíz ütésre számítunk, ütni fogunk hat adut, két pikket, egy kárót és egy treffet.
Az indulást megütjük, és elkezdünk aduzni. Lehívjuk az ászt, majd a királyt. A második aduba Nyugat treffet dob. Ki kell adnunk egy adut. Biztos, hogy jól játszottunk? Tudtunk volna védekezni Kelet negyedik adu bubija ellen?
Ha az indulás után, a tervkészítés során gondoltunk volna a kedvezőtlen aduelosztásra, megakadályozhattuk volna, hogy megbukjuk a felvételt.
Az indulást meg kell ütni a treff ásszal, és azonnal lopni egy treffet. Utána kezdhetünk aduzni. Miután a második adu hívásban kiderül a kedvezőtlen elosztás, le kell hívni a pikk királyt meg az ászt, és még egyszer treffet kell lopnunk. Így nekünk is csak két adunk marad, mint Keletnek, nálunk a dáma és a tízes, Keletnél a bubi és a nyolcas. Le kell hívni a káró ászt, és káróval kiadni az ütést. Az ellenfél ütni fog még egy pikket és két kárót, de utána mi biztosan ütünk a két adunkkal. Vagy Kelet lesz kénytelen adut hívni (beimpasszoljuk bubiját), vagy kénytelen lesz előttünk lopni, mi pedig felül tudjuk lopni.
Azzal, hogy a hosszú aduból annyiszor loptunk, hogy egyforma hosszúak legyünk, mint az ellenfél, elértük, hogy adu hívás nélkül is elfogjuk az ellenfél figuráját. Ehhez persze az is kellett, hogy az aduk a jobboldali ellenfélnél legyenek.
4 sz: ászkérdés
5 pikk: két ász (ötből), plusz az adu dáma
6 treff: nagyszlem invit, kérdés treffben
7 pikk: az invit fogadása, a treff király és a
káró dáma birtokában
Nyugat a kőr királlyal indul. Több játékmódot is választhatunk. Ha egyszerűen akarunk tizenhármat ütni, akkor kiaduzunk, és a kezünkben minden lap magas lesz, vagyis reménykedünk, hogy 3–3 a káró szín elosztása, és tudunk ütni négy kárót. Ennek esélye csak 36%.
Próbálkozhatunk azzal is, hogy csak két adut hívunk le, és utána megpróbáljuk a negyedik kárót ellopni az asztal harmadik adujával. Ehhez az kell, hogy akinél három adu van az ellenvonalon, annál legyen a hosszú káró is. Ez sem túl nagy esély.
Van még egy játékmód, amihez csak az kell, hogy az aduelosztás 3–2 legyen, amelynek az esélye 68%.
Ha a hosszú aduból aduzunk, akkor öt adut ütünk. Ha a rövid aduból akarunk aduzni, akkor legalább háromszor kell lopni a hosszú aduból, hogy több ütéshez jussunk.
Az indulást megütjük az asztalon az ásszal, és lopunk egy kőrt (akár az adu ásszal is). A treff királlyal asztalra megyünk, és megint kőrt lopunk, most a kilencessel. Az adu kettest hívjuk a tízeshez. Így asztalra kerülünk, hogy harmadszor is kőrt lopjunk, most a bubival. Végül az adu hetest hívjuk az asztali dámához. A pikk királlyal elvesszük az ellenfél utolsó aduját, megütjük nagy lapjainkat, három kárót és két treffet. Összesen ütünk három adut, egy kőrt, három kőr lopást, három kárót és három treffet.
Ennek a játékmódnak a neve: tótágas adujáték vagy Molnár-csel. Első alkalommal állítólag 1930-ban játszott hasonló módon egy leosztást dr. Molnár Harry, melyről öt évvel később jelent meg cikk az Újság című lapban. Így összegezte technikáját a feltaláló: „A hosszú adus lapban az adukat hazalopjuk, a rövid, de zárt aduval aduzunk, és erre eldobjuk azt a színt, amit lopni szerettünk volna.”
A magyar mestert, Molnár Harryt Négyesi György és Kuttner György a bridzs.hu-n megjelent cikke alapján mutatjuk be az Óbudai Anziksz olvasóinak.
Molnár Harry 1897. október 6-án született Kohn Henrikként, 1912-ben magyarosított Molnárra. 1915-ben jogi tanulmányokba kezdett a Budapesti Tudományegyetemen. A világháborút követő években azonban nem volt könnyű jogi diplomával elhelyezkedni. Így tett egy kis kitérőt, verseket írt, kötete is megjelent, ekkor lett Harry, de szerencsére a kontraktbridzs pont időben jött ahhoz, hogy az 52 kártyalapra tegye fel az életét.
A harmincas évek elején lett itthon a bridzs szórakozásból vagy szerencsejátékból, a teljesítmények összehasonlíthatósága révén sport. A versenyág a csapatjáték volt, kaszinók, klubok együttesei mérték össze tudásukat.
Ő rendezi az első budapesti csapatbajnokságot 1930-ban, még a bridzsszövetség megszületése előtt. A következő évben már nemcsak rendező, a Molnár Team nyeri a bajnokságot Molnár, Ferenczy, Keleti, Klór összeállításban. 1932 novemberében dr. Molnár megrendezi az első budapesti nemzetközi tornát, amelyen társaival az angol bajnokcsapat előtt győzedelmeskednek.
A bridzs iránti országos érdeklődés új lehetőségeket kínál, ő lesz a Pesti Hírlap bridzsrovatának vezetője, majd 1932-ben elindítja ugyanezt a sportágban különleges szerepet játszó Színházi Életnél. Ezek után nem meglepő, hogy a szövetség hivatalos lapját is ő jegyzi alapító főszerkesztőként.
A pesti Duna-part egyik legszebb pontján, a Vigadó téren, a Dunacorso kávéházban beindította szalonját, és ott mindennap délután öttől várta a játék iránt érdeklődőket. A vállalkozás sikeresnek bizonyult, versenyeit a legjobb játékosok is rendszeresen felkeresték. Nyáron több versenyt is tartottak a kávéház virágteraszán, este, szabad ég alatt. Harry rendezett, tanított, szervezte a szalon életét. A nyári szabadságolások idején a Lukács fürdőbe települt ki, olykor a kávéházban adott helyet nyílt versenyeknek. Ilyenkor ő volt a játékkapitány. A szalon egyes források szerint 1500 pengőt hozott havonta, ezzel a vállalkozást a korabeli kuplé alapján („havi kétszáz pengő fixszel ma egy ember könnyen viccel”) eredményesnek minősíthetjük.
Még néhány hónap, és az Anschluss után Közép-Európa bridzssportja összeomlik. Először a szaklapok adják fel, a Magyar Bridzsélet 1938 márciusában jelenik meg utoljára. Az európai versenyeket 1939-ben még megtartják, de a következő évben már a nemzetközi feladványverseny is elmarad. A honi bajnokság is akadozik, közlekedési nehézségek miatt külön csoportba sorolják a pesti és a budai csapatokat.
A szalon játékkapitányának hamarosan saját életét kell mentenie. Ez aligha sikerült volna felesége közbenjárása nélkül: Szombathelyen éri utol a Harryt is szállító halálvonatot a felmentő papírokkal. A háború utolsó hónapjait egy budai villa pincéjében vészeli át testvérével.
A felszabadulást a nagy átértelmezések kora követi. Harry életműve alapjaiban kérdőjeleződik meg. Nem csupán a bridzs kapja meg hátrányos besorolását az „úri sportok” közé, az államosítások során a kávéházakat is megszüntetik, átalakítják. Így Harry visszavonulni kényszerül. Hivatalosan egy pesti ktsz. (kisipari termelőszövetkezet) bedolgozója, de megélhetését kelmefestő felesége biztosítja, az ő portékáit árusítja. Az újrainduló versenyéletben már nem találkozunk nevével. 1966. augusztus 3-án hunyt el.
