rovatok
játssz! | 2018 nyár
Fotó: chesshistory.com
Kemény Vagyim: Három Steiner a világ ellen
1931 júliusában három férfi betér a prágai Novák kávéházba, és vadul sakkozni kezdenek. Így kezdődne a történetünk, ha legendagyártásra szólna az engedélyem. Pedig majdnem minden igaz: tényleg akkor és ott, tényleg hárman és valóban sakkoztak. Csak rajtuk kívül több százan ezt tették, ugyanis a negyedik sakkolimpiára gyűltek össze a világ legjobb sakkozói.

A három férfit azonban a sakkon kívül más is összekötötte: a nevük. Mindhárman Steinerek voltak, Endre és Lajos ráadásul testvérek, és a magyar csapat első két tábláján küzdöttek, a harmadik, Herman pedig az USA színeiben játszott. Ha követjük sorsuk és sakkozói pályafutásuk alakulását, három kontinens sakkos kalandjai, szomorú és vidám történetei várnak ránk.

Endre és a kikönyökölt győzelem

Steiner Bernát, aki maga is erős sakkozó volt, egyszer elkapta a nagy Réti Richárdot, négy gyermeket nevelt fel, a fiúknak esélye sem volt arra, hogy ne legyenek kiváló sakkozók. Na, jó, a legkisebb, István megúszta, de neki jó oka volt rá: zenész lett. Endrét, a legidősebb fiút a család rendesen elkényeztette, aminek meglettek a következményei.

A numerus clausus miatt Berlinben járt egyetemre, de amikor az első fotót hazaküldte, a család úgy ítélte meg, hogy a gyerek nem eszik rendesen, ezért hazarendelték.

Itthon először egy bankban dolgozott, majd a válság kitörésekor a család jobbnak látta, ha valami konkrét, kézzelfogható mestersége is lesz a gyereknek: szűcsiparos lett. Anyuka szoknyája alól nehezen ment a lányokkal való ismerkedés, húga, a legendás Döme Piroska (akit a magyar politikai vezetők titkos szerelmi életében járatos olvasók talán jobban ismernek sakkozó testvéreinél) visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy egyszer egy családi közvetítők által megszervezett randin addig-addig maradt csendben Bandika, amíg noszogatni nem kezdték. – Anyuka, ne rugdoss!  – hangzott el a félresikerült randevú egyetlen mondata. A történelem viharának kellett kiszakítani Endrét a jól felépített agglegény létből: ukrajnai munkaszolgálatosként talált rá a szerelem és a házasság. Amennyire nyámnyila volt az életben, annyira volt harcos a táblán. Ennek is köszönhető, hogy ő lett minden idők legeredményesebb magyar sakkolimpikonja: két arany és két ezüst a hivatalos olimpiákon, két arany és egy ezüst a nemhivatalos olimpiákon.

Az 1936-os nemhivatalos müncheni olimpián a náci Németország, ha nem is utasította, de nyomatékosan kérte, hogy zsidó sakkozók ne jöjjenek a versenyre.

Hát, a magyar csapatot erősen meg kellett volna változtatni ahhoz, hogy megfeleljenek az elvárásnak: inkább vállalták, hogy rossz szemmel fognak rájuk nézni, de győzni akartak. Steiner Endre szokásos harcos mentalitásával a 18 partijából csak egyszer elégedett meg döntetlennel, a többiben így vagy úgy, de dűlőre jutottak. A következő játszma, amelyben Dánia egyik legjobb játékosa, Holger Norman-Hanson ellen harcolt, azt mutatja meg, hogy ha jó a stratégiai elképzelés, akkor még a rosszul választott taktika is győzelemre vihet. Ezt finomkodva úgy szokták megfogalmazni, hogy az intuitív áldozatoktól sem riadt vissza.

 

Steiner Endre – Holger Norman-Hanson

München, 1936

Aljechin-védelem (B02)

1.e4 Hf6 2.Hc3 d5 3.e5 Hfd7 4.e6 fxe6 (Az Aljechin-védelemnek, a kor egyik kedvenc megnyitásának az 1920-as évek végén, 1930-as évek elején számtalan alvariációja született. Ebben a partiban a Spielmann-csel őrületébe pillantunk bele: a névadó Rudolf Spielmann világossal szép eredményeket mutatott fel az Aljechin-védelemmel szemben, de valószínűleg nem gondolta volna, hogy ilyen vakmerően is elő lehet vezetni az elképzeléseit.) 5.d4 c5 6.Hf3 Hc6 7.dxc5 g6 8.h4 Fg7 9.h5 Va5 10.Fd2 Vxc5 11.hxg6 hxg6 12.Bxh8+ Fxh8 13.Hh4 Hde5 (Kezdődik! A csapattársak és Maróczi kapitány legnagyobb megdöbbenésére a higgadt, megfontolt, stratégiai játékot preferáló Steiner egy villámpartikra inkább jellemző áldozatot mutat be.)  14.Hxg6 Hxg6 15.Fd3 Hce5 16.Fxg6+ Hxg6 17.Vh5 Kf7 18.He4 Vxc2 19.Vh7+ Fg7 20.Hg5+ Kf8 21.Bc1 Vf5 22.g4 Ve5+ 23.Kf1 Hf4 (Sötét tiszt- és gyalogelőnyben elérkezettnek látta az időt, hogy végre támadjon. A dán mester kevés alkalommal tévedett nagyobbat: Steiner elégedetten nézett körbe – látjátok, ezért volt a stratégiai áldozat. Aha, így hívják sakknyelven az orbitális elnézést – ha mi csináljuk. Ha most sötét 23… Hh8-at lép, világos támadása elhal. Így viszont ragyogó kombinációsorozat indul.)

24.Fxf4 Vf6 (Egy csiga éberségével vette észre sötét, hogy nem üthet vissza, mert 24… Vxf4-re 25. Bxc8+ Bxc8 26. Hxe6+ után lepottyan a vezére. De nem elég, hogy így visszaadta a tisztet, közben mattcsapdába szorította magát.)  25.Vh5 Kg8 26.Fe5 Vxe5 27.Vf7+ Kh8 28.Ve8+ 1-0

 

Steiner Endre leghíresebb partija egészen szokatlan módon egy szabálytalan játszma. Még 1926-ban, egy budapesti tornán játszotta az aktuális belga bajnok, Edgar Colle ellen, és a parti nem egy mesteri kombináció vagy érdekes megnyitási újítás miatt lett emlékezetes, hanem egy könyökmozdulattól.

 

Steiner Endre – Edgar Colle

Budapest, 1926

Aljechin-védelem (B02)

1.e4 Hf6 2. e5 Hd5 3. Fc4 Hb6 4. Fe2 d6 5. f4 Hc6 6. Hf3 dxe5 7. fxe5 Hd4 8. O-O Hxf3+ 9. Fxf3 Vd4+ 10. Kh1 Vxe5 11. d4 Vd6 12. c4 Vd7 13. Hc3 c6 14. c5 (Világos örült nagyon, hogy nem a rá nézve hátrányosabb 13…. Hxc4-re kellett reagálni, Steiner villámgyorsan megtolta a gyalogot – és közben leverte a könyökével a saját királyát. Egyes helyeken, például a ligeti kőasztalokon ez egyértelműen a vereséget jelentette volna, de versenykörülmények és sűrű bocsánatkérések közepette Steiner visszarakhatta a királyát. Csakhogy rossz helyre rakta! Az ellenfele sem vette észre, hogy a h1 sarokmező helyett g1-re rakta a királyt. Akkor még nem tudták, hogy ezzel a lépésnek beillő húzással világos egy ragyogó kombinációt alapozott meg.)  14…. Hd5 15. Vb3 e6 16. Fxd5 exd5 17.Fg5 f6 18. Bae1+ Fe7 19. Bxf6 gxf6 20. Fxf6 O-O

21.Bxe7 Bxf6 (Ha a világos király a rendes helyén állna, most sötét alapsori mattal fenyegetne. Így viszont két bástya a vezér ellen küzdelemre készülhet – nagyon nem mindegy.) 22. Bxd7 Fxd7 23. He4 Bf7 24. Vg3+ Bg7 (Sőt! Világos tisztnyerő akciója után nem marad más hátra, mint feladni az egyenlőtlen küzdelmet.) 25. Hf6+ Kh8 26. Ve5 Fh3 27. Hh5 1-0 (Colle csak a parti vége után, az elemzőszobában jött rá, hogy a végzetes könyökös intézte el: azonnal fellebbezett. De a versenyzsűri úgy döntött, hogy ha a parti közben nem vette észre, akkor utólag már ne reklamáljon.)

A kortársak és a következő sakkozói nemzedék fejében úgy élt Steiner Endre, mint akinek inkább a stratégiai megfontolásokhoz, mint a taktikai küzdelemhez volt érzéke – magyarul unalmasnak tartották.

Talán túlzás lenne azt állítani, hogy most újra divatba jött, de mióta Földeák Árpád sakktörténész az 1990-es évek közepén megjelentetett egy rövid könyvecskét, amelyben Steiner izgalmasabb játszmáit gyűjtötte össze, az unalmas Steiner képe lassan átadja a helyét a biztonságos harcos értékelésnek. 1939 nyarán volt a legjobb formában, a világ 16. legjobb játékosának számított. Ha nem tör ki a háború, az 1940-es évek lehettek volna sakkozói pályafutása kiteljesedésének időszaka. 1944 decemberének legvégén Budapesten, a Keleti pályaudvar melletti lovardához, a Tattersallhoz vezényelték munkaszolgálatosként, egy gránáttalálat vetett véget az életének 43 évesen.

 

Lajos és a vöröslő fül

Steiner Lajos  az 1927–1928-as évadban tört be a magyar sakkozás élvonalába. Az 1927-es kecskeméti nemzetközi tornán úgy lett Aljechin mögött második, hogy csak az utolsó fordulóban szorult az orosz mögé. Részben ennek köszönhető, hogy Aljechin versenyzáró beszédében ódákat zengett az akkor 24 éves fiatalemberről. Ahogy erről a Magyarország tudósítója beszámolt: „Dicsérte Steiner Lajos nyugalmát, biztos partivezetését, találékony és eredeti kombinálóképességét és általában játékának a színpompás stílusát. “Nagyon sokat várok Steiner nagymestertől – így fejezte be Aljechin a majdnem áhítatos csöndben hallgatott felköszöntőjét – s mindent elkövetek, hogy Steiner Lajost a legközelebbi New York-i nemzetközi versenyre meghívják.”

Steiner Lajos
Forrás: deskgram.org

1928 elején a berlini nemzetközi tornán egészen szokatlan eredménnyel zár: minden komoly, rutinos, nála erősebb ellenfelét megveri, Bogoljubov, Nimzovitsch, Réti és Tartakower skalpja az övé, a gyengébbektől viszont kikap, így a középmezőnyben végez.

 

Steiner Lajos – Jefim Bogoljubov

Berlin, 1928

Spanyol megnyitás (C87)

1.e4 e5 2.Nf3 Nc6 3.Bb5 a6 4.Ba4 Nf6 5.O-O Be7 6.Re1 d6 7.c3 O-O 8.h3 Bd7 9.d4 Re8 10.Nbd2 exd4 (A világ legnépszerűbb, így aztán agyonelemzett megnyitásában, a spanyolban járunk. Az Averbach-verzióban mostanában gyalogütés helyett 10… Ff8 jött divatba, sötét sáncának megerősítésére.) 11.cxd4 Nb4 12.Bxd7 Qxd7 13.Qb3 d5 14.e5 Nh5 15.Nf1 g6 16.Bg5 Qb5 17.Rec1 Nc6 18.Qe3 f6 19.g4 Ng7 20.exf6 Bxf6 21.Qc3 Bxg5 22. Nxg5 Re2 23.Qf3 Rf8

24.a4 (Hú, ez a szélső gyalog alaposan felszúrta a sötét vezért! A korabeli beszámolók szerint Bogoljubov a válaszlépésen közel két órát gondolkodott. Valószínűsíthető, hogy ebből másfél óra az egója kezelésével telt, mert be kellett látnia, hogy jó lépés nincs, csak veszteségminimalizáló. Akár fel is adhatta volna, de egyszerűen nem hitte el, hogy a nagy Bogoljubovot megverik. Tiszt- és bástyahátrányban is tovább hadonászott a gyalogjaival.) 24…. Qc4 25.Rxc4 Rxf3 26.Rxc6 Rf8 (Huszárfór…) 27.Rc3 c6 28.Rb3 h6 29.Nf3 Rf7 30.Ng3 Rc2 31.Rf1 Ne6 32.Nh1 Rc4 33.Ne5 Nxd4 34.Ra3 Rb4 35.Nxf7 Kxf7 (Bástyafór…) 36.Rb1 Ke6 37.Re3+ Kd6 38.Ng3 c5 39.f4 Nc2 40.Rf3 Nd4 41.Rf2 c4 42. Re1 Ne6 43.f5 Ng5 44.f6 Nxh3+ 45.Kg2 Ng5 46.Re7 b5 47.f7 Nxf7 48.Rexf7 Rxa4 (Huszár- és bástyafór. És a fekete lovag kéz és láb nélkül még mindig harcol – mert ő legyőzhetetlen.) 49.R7f6+ Kc5 50.Rxg6 b4 51.Rxh6 c3 52.bxc3 bxc3 53.g5 Rb4 54.Rxa6 Rb8 55.Ra5+ Kd4 56.Ne2+ (És sötét végre feladta. Ki tudja, hogy miért pont most?) 1-0

Maróczy Géza így nyilatkozott Steinerről: „Kétségtelenül klasszis, és egyetlen reménysége a magyar sakkozásnak.

Ha tehát temperamentumát fékezi, s támadó kedve lehiggad, megszerzi a szükséges rutint, úgy a gyengébb ellenfelekkel szemben is gépbiztossággal győzni fog.

Gyönge oldala a védekezés, s ezért mint a sötét bábok vezetője, már a megnyitásban gyakran kerül hátrányosabb állásba.” Bátyjával ellentétben Lajos befejezte az egyetemet, gépészmérnökként végzett Mittweidában, majd két évet Amerikában gyakornokoskodott.

A családi ölmelegtől eltávolodva önállóbb személyiség lett, rákapott az utazásra, sorra járta a külföldi versenyeket. Aljechin beváltotta az ígéretét, vitte magával Amerikába is versenyezni: 1929-ben Steiner második lett a Bradley Beach-i versenyen – természetesen Aljechin mögött. Ahogy a személyiségjegyeikben, úgy a játékstílusukban is eltértek a Steiner-fiúk: amíg Endre megfontolt, stratégiailag megalapozott játszmákban érezte otthon magát, addig Lajost a támadás heve éltette, erős kombinatív készsége sokszor hozott neki győzelmet. Egy dolog viszont közös volt a testvérekben: ha kezdett rosszabbra fordulni a táblán az állás, elvörösödött a fülük.

A csapattársak és kibicek között gyorsan el is terjedt a szokás: a Steiner-fivéreknek nem a partiját, csak a fülüket nézték, ha tudni akarták, hogy állnak.

Lajosnak korán megmutatkoztak a korlátai is, ahogy arról félig dicskedve, félig önkritikusan megjegyzi: „Unom a megnyitások elméleteit, analízisét, mert monotonok és eredetiséget nélkülözők. Nem tudok elmélyedni a megnyitásokban.” És amit Maróczy és a kortársak fiatalkori hebrencskedésnek, korai, vagyis kinőhető állapotnak gondoltak, az később identitássá alakult: Steiner Lajos nem lett korszakos nagy sakkozó, mert nem foglalkozott eleget az elmélettel – viszont egész életében élvezte a játékot. És teljes életet élt: a sakkozáson kívül imádott úszni, teniszezni, birkózni (!), idős korában is sportos alkatú maradt.

1931 után 1936-ban is megnyeri a magyar nemzeti bajnokságot, és még abban az évben a Szovjetunión átutazva és átsakkozva, Japán és Új-Zéland érintésével eljut Ausztráliába. Be is nevez az ausztrál bajnokságra, amit meg is nyer. Mivel nem ausztrál állampolgár, nem kapja meg a bajnoki címet, amin annyira felbosszantja magát, hogy bosszúból letelepszik Ausztráliában, feleségül veszi az ausztrál női sakkbajnokot, Edna Kingstont, és megszerzi az ausztrál állampolgárságot. Igaz ugyan, hogy új hazájában nem tud a sakkozásból megélni, ezért a mérnöki tanulmányaiból származó rajzolói tudása lesz megélhetésének alapja, de legalább túléli a háborút. Az ausztrál bajnokságot még négyszer megnyeri, az Új-Dél-Wales-it kilencszer. Nem kétséges, ő lett minden idők legjobb ausztrál sakkozója. Az első hivatalos ausztrál bajnoki címhez vezető úton azt a Cecil Purdyt verte, aki pár évvel később az első levelezési világbajnok lett.

 

Steiner Lajos – Cecil Purdy

Adelaide, 1946

Francia védelem (C14)

1.e4 e6 2. d4 d5 3. Hc3 Hf6 4. Fg5 Fe7 5. e5 Hfd7 6. Fxe7 Vxe7 7. f4 O-O 8. Hf3 c5 9. Vd2 Hc6 10. O-O-O c4  (Steiner szerette a francia védelmet, világossal komoly sikereket ért el az ilyen partikban. A 9. lépésig pontosan követték az 1924-es Capablanca–Réti mérkőzést, de Steiner szerette volna kiélezni az állást az ellenkező oldali sáncolással. Miután ilyenkor egymás mellett zajlik a két fél támadása és védekezése, futóversennyé alakul át a parti: kinek a támadása üt át először?)  11. f5 Bb8 12. Vg5 Vxg5+ 13. Hxg5 Hb6 14. fxe6 fxe6 15. Fe2 h6 16. Hh3 Fd7 17. Fg4 g6 18. He2 h5 19. Ff3 Hc8 20. Hg5 H8e7 21. g3 Hf5 22. c3 Kg7 23. Hf4 Bbe8 24. Bdg1 Kh6 (Eddig tartottak az előkészületek, és most beindul a cserevihar.) 25. h4 Hxg3 26. Hxg6 Bxf3 27. Hxf3 Hxh1 28. Hf4 He7

29.Hg5 Hf2 (Na, ezt az áldozatot nem kellett volna elfogadni, bármennyire furán néz ki, a legjobb folytatás 29… Hg3 lett volna, hogy legyen idő a mattveszély elhárítására.) 30. Hf7+ Kh7 31. Hxh5 He4 (Persze lehetett volna olyat lépni, ami elkerüli a mattot, de 31… Hg6 után 32. Hf6+ Kg7 33. Hxe8+ Fxe8 34. Hd6 jön, és nem lehet megúszni a tisztvesztést.) 32. Bg7 1–0

 

A nagy utazgatásból elege lesz, különben is fél a repüléstől, marad Ausztráliában: miután nem jár el a nemzetközi versenyekre, az 1950-ben kiosztott nemzetközi nagymesteri címekből nem jut neki, nem sikerült megfelelni Aljechin megelőlegezett címadásának.

Utólagos számítások szerint 1937 nyarán volt a legjobb formában, ekkor a világ 11. legerősebb játékosának mondhatta magát.

A családjából rajta kívül egyedül húga, Döme Piroska élte túl a vészkorszakot, vele telefonon tartotta a kapcsolatot egészen 1975-ös haláláig. Halálának 10. évfordulójára az ausztrál sakkszövetség díjat alapított, és 1985 óta Steiner-medállal jutalmazzák az év legjobb ausztrál sakkozóját.

 

Capablanca? Nem, Casablanca!

A harmadik Steinert, Hermant időnként tévesen Endre és Lajos testvéreként azonosítják, és a név- és sorshasonlóságok miatt ezt meg is lehet érteni. Ugyanúgy a XX. század első évtizedében született, ugyanúgy zsidó családban, és a sakkhoz való tehetsége neki is hamar kiderült. A dunaszerdahelyi Steiner család már 1921-ben lelépett Magyarországról, és meg sem állt New Yorkig. Steiner Herman már 1925-től komoly versenyeken vett részt, és 1928-ban az amerikai válogatott tagjaként szerepelt a hágai olimpián. Az 1931-es prágai olimpia után, amit az amerikai csapat megnyert,

Steiner úgy döntött, hogy a sikereket pénzre váltja: átköltözik Los Angelesbe, megalapítja és megszervezi a város, de főleg Hollywood legfőbb sakk-klubját, az International Chess Club-ot.

Egy hagyományos klubban a vezető sakkoktató azon fáradozik, hogy minél több és tehetségesebb fiatalt fedezzen fel, tanítson nekik sok elméletet, és képezze ki őket a versenyekre. Valljuk be, hogy amikor magunk elé képzelünk egy sakk-klubot, nem a csillogás és sztárparádé ugrik be elsőként. Na, ezért lett Steiner Hollywood fő sakkozója, és nem mi. Mert az ő fejében úgy állt össze az üzleti modell, hogy összebarátkozott a hollywoodi sztárokkal, az ő körükben népszerűsítette a sakkot, a játék presztízsét alaposan megemelve ezzel, és erre a kapcsolatrendszerre építve szervezte a versenyeket, rendezvényeket – és igen, működtetett egy klubot is.

Lana Turner, Steiner Herman, Cass Timerlane, Spencer Tracy
Forrás: chesshistory.com

Élőfigurás sakkelőadás – ezt a középkori lovagi tornák és a vásári bohózatok hangulatát ötvöző farsangi játékot nagyon kedvelték Hollywoodban. Steinernek sikerült magát a nagy Capablancát megszervezni egy ilyen bohóckodáshoz, aki azzal a feltétellel vállalta a közreműködést, ha az előre megtervezett mérkőzés az ő győzelmével zárul.

 

Jose Raul Capablanca – Steiner Herman

Los Angeles, 1933

Négy huszáros játék (C49)

1.e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Hc3 Hf6 4. Fb5 Fb4 5. O-O O-O 6. d3 d6 7. Fg5 Fxc3 8. bxc3 He7 (Ha nincs előre letárgyalva, akkor biztos nem lép ilyet sötét. Mintha odaadná az ostromlott vár kulcsát, az f6-on álló huszár leütése kinyitja a sáncot.) 9. Hh4 c6 10. Fc4 Fe6 11. Fxf6 gxf6 12. Fxe6 fxe6 13. Vg4+ Kf7 14. f4 Bg8 15. Vh5 Kg7 16. fxe5 dxe5 (Innentől világos ragyogóan tud áldozni, a közönség ámuldozhat: bástyahátrányban a világbajnok, és mégis győz!)

17.Bxf6 Kxf6 18. Bf1+ Hf5 19. Hxf5 exf5 20. Bxf5+ Ke7 21. Vf7+ Kd6 22. Bf6+ Kc5 23. Vxb7 Vb6 24. Bxc6+ Vxc6 (Kár, hogy nincs sok idő a csodálkozásra: kettős bástyahátrányban van Capablanca. Ha ez nem egy látványmérkőzés, akkor sötét bizonyára 24…Kb5+ lépéssel folytatja, a két bástya a vezér és sok-sok gyalog ellen ugyan nem kecsegtet hosszú küzdelemmel, de az egylépéses mattnál minden jobb.) 25. Vb4 1–0

 

Steiner szervezői zsenialitásáról és egyben erős magyar kötődéséről a következő történet is tanúskodik. 1946-ban az amerikai válogatott kapitányaként Moszkvában járt, ahol a szovjet és amerikai sakkozók 12 táblás csapatmérkőzést vívtak egymással. Persze a szovjetek győztek, de nem ez az érdekes. Hanem az, hogy egy moszkvai lakáson Steiner Herman az amerikai csapat képviseletében és Lilienthal Andor a szovjetek részéről összehoztak egy magyaros estét a sakktársak legnagyobb megrökönyödésére. A háború utáni szegényes időket élő Moszkvában magyaros csirkepaprikást és tokaji bort felszolgálni nagyobb csoda volt, mintha nyertek volna az amerikaiak.

Steiner Hermant sármos, karizmatikus figuraként írták le a társasági lapok, és ehhez jól passzolt, hogy a sakk szakírók arról cikkeztek, hogy ő az utolsó romantikus a táblán, aki nem törődik az elméletekkel, mindig csak az akciót, a támadást előmozdító kombinációkat keresi.

Amikor éppen nem sztárokkal smúzolt, versenyekre is eljárt, nem is szerepelt rosszul. 1942-ben és 1946-ban győzött az US Openen. 1948-ban elnyerte az USA bajnoki címet.

Az utólagos értékelések alapján két csúcskorszaka volt: 1933-ban  és 1946-ban játszott a legeredményesebben, a világ 50 legjobb játékosa közé sorolták ekkor.

 

Élő Árpád – Steiner Herman

US Open, Dallas, 1940

Réti-megnyitás (A04)

1.Hf3 f5 2.d4 Hf6 3.c4 e6 4.Hc3 Fb4 5.g3 O-O 6.Fg2 d6 7.Vb3 c5 8.dxc5 Fxc5 9.O-O Hc6 10.a3 (A szélső gyalog futókötéseket megelőző kitolása, vagyis a szamárfülezés helyett érdemes lett volna 10. Ha4-gyel konkrétan elkergetni a futót. Világos – vagyis a legendás Élő Árpád, akinek a nevét minden sakkozó a mai napig emlegeti, az Élő-számok kifejlesztője – szépen felépítette az állását, stratégiailag minden a helyére került, de amikor a középjátékra fordulva aktivizálni kellene a tiszteket, elfogy a tudomány. Sötét ellenterve kezd kibontakozni: kössük le a vezérszárnyon világos erőit, és amíg itt próbál kiszabadulni, üssünk át a királyszárnyon.) 10… e5 11.e3 e4 12.Hd2 He5 13.Vc2 a6 14.b4 Fa7 15.Hb3 Fe6 16.He2 Fxc4 (Ha még gyalogot is ad hozzá, sötét köszöni szépen, tör előre a vezérszárnyon.) 17.Bd1 Fd3 18.Vb2 Bc8 19.Hed4 Vd7 20.Fd2 Fc4 21.Fe1 Hd3 22.Vd2 Hg4 23.h3 Hge5 24.Hc1 d5 25.Hce2 g5 (És most jöhet a királyszárnyi támadás. Mivel világos éppen a szabadulószobában játszik, sötét akadálytalanul halad a király felé.) 26.Bdb1 Bf6 27.a4 Vg7 28.b5 f4 29.Hc3 fxg3 30.fxg3 Fxd4 31.exd4 Hf3+ 32.Fxf3 Bxf3 33.He2 Bcf8 (Hurrá! Végre kiszabadultak világos tisztjei! Ja, hogy közben szembejön a bástyavonat? Akkor vége.) 0-1

 

Kedvenc tanítványai között ott találjuk Billy Wilder rendezőt, Lauren Bacall színésznőt és mindenekelőtt Humphrey Bogart sztárt. Ennek a kapcsolatnak, sőt, nevezhetjük nyugodtan barátságnak köszönhetően került a Casablanca című 1942-es klasszikus filmbe a híres sakkjelenet.

Charles Boyer és Humphrey Bogart sakkozik, közben Steiner Herman Lauren Bacallnak udvarol.
Forrás: flipboard.com

Amikor Bogart és a film rendezője, Kertész Mihály azon tanakodtak, hogyan tudnák megjeleníteni Rick, a bártulajdonos töprengésre hajlamos, csavaros észjárású jellemét, szinte egyszerre jutott eszükbe, hogy sakkoznia kell.

Kertésznek a magyar kötődést se kellett bevetni, Bogart magától mondta, hogy ki legyen a film sakkszakértője: csakis Steiner.

Ha egy filmben sakkozni látjuk a szereplőket, általában heves gesztikulálás közepette húzogatnak marhaságokat, hiszen csak a látvány számít, nincs egy sakkbizottság, amely elemezné a filmre vett játszmákat szakmai szempontból. (Pedig lehetne! Máris jelentkeznék.) Bogart viszont nem engedhette meg magának, úgy is, mint a Hollywood Chess Club tagja, hogy ne egy valódi állás valódi lépésén gondolkodjon abban a pár másodpercben, amikor mutatják. Nem meglepő, hogy külön irodalma van a Casablanca sakkállásának: többen szimbolikus értelmet tulajdonítanak annak, hogy éppen sáncoláshoz készülődik Rick, amikor megzavarják.

Steiner Herman 1955. november 25-én, a kaliforniai bajnokságon egyik, egyébként döntetlennel végződő összecsapása után rosszul lett, majd meghalt. Mindössze 50 éves volt. Az általa alapított sakk-klubot egyik magántanítványa, Jacqueline Piatigorsky működtette tovább, és tiszteletük jeléül felvették Steiner nevét. Ma is működik a Herman Steiner Chess Club Hollywoodban.