A közterek megújításához kapcsolódóan Pécs városa az Aix-en-Provence-i Vasarely Alapítvánnyal közösen nemzetközi művészeti pályázatot és díjat hozott létre, amely a világhírű, Pécsett született, Franciaországba emigrált művészről, Victor Vasarelyről kapta a nevét. A háromévente más európai városban megvalósuló hosszú távú projekt harmadik állomása Budapest.
Ebből az alkalomból beszélgettünk Pierre Vasarelyvel, aki a művész egyetlen unokája, teljes jogú örököse, a Vasarely Alapítvány elnöke.
Milyen pályaműveket tart esélyes befutóknak a háromfordulós nemzetközi, köztéri szoborpályázatra?
A tíztagú nemzetközi bírálóbizottsággal tavaly volt egy fontos összejövetelünk, amelyen egyhangúlag megállapodtunk: nem az a cél, hogy a művészek Victor Vasarely stílusában hozzanak létre műalkotásokat, hanem hogy azok méltó módon kapcsolódjanak Vasarely szellemiségéhez. A pályázat vezető kurátora, Maaretta Jaukkuri finn művészettörténész választotta a pályázat témájául a vizet, ami társadalmi és globális szinten is égetően aktuális tematika. Nagyapám munkásságában a vizualitás elválaszthatatlan volt attól, hogy egy művészi alkotás milyen közegbe, térbe illeszkedik.
Az op-art mestereként számontartott Vasarely Budapesten szívta magába a Bauhaus szellemiségét Bortnyik Sándor Műhelyében. Párizsban az 1950-es évektől indult el az optikai, kinetikai „felfedezések” útján. Ezzel párhuzamosan foglalkozott a geometrikus, kinetikus művészet és az építészet lehetséges kapcsolatával. Szoros kölcsönhatásban, együttműködésben állt személyében a képzőművész, az építész, a várostervező. A 2010-ben a Pécs Európa Kulturális Fővárosa esemény kapcsán elindított Vasarely Nemzetközi Művészeti Pályázat a Köztéri Művészetért célkitűzése, hogy helyreigazítsa a populáris művész Victor Vasarelyről kialakult képet. A jövőben a pályázati koncepciót a digitális művészet irányába szeretnénk tovább fejleszteni. Két éve dolgozunk ezen a Pécsi Vasarely Múzeum igazgatójával, Horváth Andrással.
Óbudáról, a nyertes szobrok felállítására kijelölt helyszínekről milyen benyomása alakult ki?
Szép kezdeményezésnek tartom, hogy Budapest egyik legrégibb, történelmileg jelentős negyedében valósulhat meg a tervezett szobrok felállítása. Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az 1960-as, 1970-es években nem a legideálisabb módon alakult a negyed építészeti arculata a lakótelepek létesítésével. A művészek feladata, hogy esztétikailag is formálják a kevésbé felkapott városrészek arculatát. Vasarely egész életében azért harcolt, hogy az ún. népies negyedekben is megjelenjenek köztéri alkotások, hiszen számos esetben a kortárs műveket a városközpontokban állítják fel. Óbuda esetében fontos megemlíteni, hogy amikor Vasarely a magyar hatóságokkal karöltve megfelelő helyet keresett a budapesti múzeumának, választhatott volna valamilyen emblematikus belvárosi helyszínt.
Nemzetközi viszonylatban milyen értéket képvisel a Vasarely-életmű bemutatásában az Óbudai Vasarely Múzeum?
Nagy örömmel vettem részt tavaly a megújult kiállítás megnyitóján a múzeum felújított épületében. Azon túl, hogy átfogó képet ad Vasarely sokszínű munkásságáról, különböző korszakairól, új kontextusba helyezi az életművét a grafikáktól a geometrikus absztrakt, kinetikus műveken át az építészi tervekig. Folyamatos együttműködés alakult ki az évek során a három Vasarely Múzeum, Óbuda – Pécs – Aix-en-Provence között. Európa-szerte közös kiállításokat szervezünk. Hogy csak két közeli példát említsek, idén nyáron Madridban, ősszel pedig Kölnben nyílik retrospektív tárlat. A madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban kiállításra kerülő anyag nagyobb hányadát, nyolcvan százalékát az Óbudai Vasarely Múzeum adja kölcsön. Az op-art születése tárlat teljes áttekintést kíván nyújtani Vasarely életművéből. A frankfurti Städel Museumban a párizsi Pompidou Központ együttműködésével nyílik meg szeptemberben A modernizmus labirintusa elnevezésű tárlat, amely jövőre Párizsban lesz látható, és szintén a két magyarországi Vasarely Múzeum közreműködésével jön létre.
Jelenleg hány Vasarely Múzeum, gyűjtemény létezik a világ különböző helyein?
A világban szétszórva találhatók Vasarely-művek. Jelentős minőségű és mennyiségű gyűjtemény Pécs, Budapest és Aix-en-Provence mellett a Párizsban, New Yorkban, Oslóban működő Vasarely központokban van. Sok száz műve fellelhető városi múzeumokban, magángyűjtőknél, emellett a világ sok városának tereit és épületeit díszítik térhatású művei.
Ön a Victor Vasarely által alapított Vasarely Alapítvány elnöke. Milyen céllal jött létre az alapítvány, amely a műemlékké nyilvánított Aix-en- Provence-i Vasarely Központban működik?
Két élet munkája van benne, a nagyapámé és a feleségéé, ők az alapítók. Eredetileg Gordes-ban működött az alapítvány az 1990-es évek közepéig, majd átkerült az Aix-en-Provence-i Építészeti Központba. Ha jól tudom, először fordult elő, hogy egy művész még életében a teljes vagyonát egy közhasznú intézmény létrehozására fordította. Gordes-ban felújította a falu romos kastélyát, létrehozott egy didaktikai múzeumot, amely a Bortnyik Sándor-féle Műhelyben készített első grafikáitól kezdve a hatvanas évekig született munkáit tartalmazta. Az 1960-as évektől nagyapám az új technológiák, az informatika, a tudományok felé fordult.
Olyan alkotóműhely, ahol képzőművészek, zenészek, írók, tudósok, építészek, várostervezők, szociológusok, pszichológusok együtt dolgoznak, kísérleteznek, közösen alkotják meg a „boldogság sokszínű városát”. Az 1970-es évek elején földet vásárolt Aix-en-Provence-ban, és megtervezte a sokszögű múzeum épületét, amely külső megjelenésével azt az optikai élményt sugallja, amit a belső térben kiállított művek nyújtanak a látogatóknak. Nagyapám közel húsz évig végzett itt kutatásokat a kortárs művészet és az építészet kapcsolatáról.
Mi tartozik az intézmény legfontosabb tevékenységei közé? Változott-e a küldetése az évek során?
A Vasarely Alapítvány és Központ eredeti célkitűzése, hogy nemzetközi alkotóműhelyként működjön. Rendszeresen szervezünk időszaki kiállításokat a különféle mechanikus vagy digitális eszközökkel dolgozó, kinetikus, geometrikus alkotásokat létrehozó művészek munkáiból. Meglepően sokan követik nagyapámat a technológiai lehetőségek felhasználásában. Ösztöndíjakkal is motiváljuk a fiatal művészeket. Konferenciákat, műhelybeszélgetéseket tartunk a különböző művészeti ágak és tudományok képviselőinek részvételével. Az építészet és a képzőművészet, a várostervezés és az építészet kapcsolatának kérdései állnak ezeknek a beszélgetéseknek, konferenciáknak a fókuszában. Emellett koncertekkel, felolvasóestekkel kapcsolódunk az Aix-en-Provence-i Fesztivál programjaihoz.
Mennyire beszélhetünk Victor Vasarely reneszánszáról manapság?
A háború után Denise René párizsi galériájában mutatta be absztrakt geometriáit, úttörője volt egy születőben lévő mozgalomnak, amelyhez közép-európai művészek, köztük Kassák Lajos is csatlakozott. A mai kortárs művészetre gyakorolt hatása tagadhatatlan. Vasarely op-artja megelőzte Andy Warhol pop artját. A német és a magyar Bauhaustól megkülönbözteti őt, hogy az élet legkülönbözőbb területein végzett kutatásokat. Életműve nagyon fontos része elméleti munkásságának ideológiai, politikai, társadalmi aspektusa. Egész életén át azt képviselte, hogy a művésznek társadalmi feladata, küldetése van azon túl, hogy kiállítja a műveit. Azon munkálkodott, hogy demokratizálja a művészetet, és megszabadítsa az elitizmustól. Sokszorosított grafikáival, reklámmunkáival is emellett tette le a voksát. Murális alkotásaival esztétikai megoldásokat kínált a városi környezet alakítására. Építészekkel, beton-, üveg-, alumíniumgyártókkal, városépítőkkel működött együtt, hogy szépséget vigyen oda, ahol az hiányzik.
Milyen emléket őriz a nagyapjáról?
Nagyapám erősen kötődött Magyarországhoz, a hazai ízekhez, szokásokhoz, hagyományokhoz. Élete végéig magyarnak vallotta magát, nem pedig magyar származású franciának. Mindig azt mondta: az állampolgárságom francia, de a szívem magyar. A nagyszüleim egymás között meg a gyerekekkel, apámmal és a nagybátyámmal egy számomra titkos nyelven beszélgettek – sajnos nem tanultam meg magyarul. Ezzel szemben a magyar konyha hagyományait megörököltem nagyapámtól.
Felejthetetlen élmény, hogy láthattam nagyapámat munka közben a gordes-i műtermében, elkísérhettem Budapestre röviddel a rendszerváltás előtt, bejárhattam vele Pécs utcáit, megmutatta a szülőházát, az iskoláját. Sikerült átadnia nekem a hazája iránti szeretetét, amit remélhetően én is továbbviszek.
VICTOR VASARELY NEMZETKÖZI KÖZTÉRI SZOBORPÁLYÁZAT A MŰVÉSZETÉRT III.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata 2017-ben indította útjára a pályázatot, a finn Maaretta Jaukkuri művészettörténész-kurátort bízva meg a koncepció kidolgozásával.
Mellette a zsűri tagjaiként Bús Balázs, Óbuda- Békásmegyer polgármestere, Nagy T. Katalin művészettörténész, a pályázat művészeti vezetője, Pièrre Vasarely, a Vasarely Alapítvány elnöke (Aix-en-Provence, Franciaország), Dorothy Cross szobrászművész (Írország), Rosa Martinez kurátor, művészettörténész (Spanyolország), Horváth András építész, Pécs város képviselője, Bencze Zoltán építész, a Dél-Dunántúli építészkamara képviselője, Varga Éva szobrászművész, Orosz Márton művészettörténész, az Óbudai Vasarely Múzeum igazgatója vesz részt a zsűri munkájában.
A pályázat kétfordulós rendszerben bonyolódik.
Az önkormányzat felhívására 47 pályázat érkezett, jellemzően Európából. Magyarországról 27 pályázó, a többi 20 pályázat között pedig találunk lengyel, norvég, svéd, spanyol, ír, amerikai alkotót is.
A zsűri 8 pályázó munkáját juttatta a második fordulóba, a végső döntést áprilisban hozzák meg a pályázaton nyertes műről.
Az alkotást Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata valósítja meg.
