Keresés
rovatok
textil | 2023 tél
Fotó: Katona László
Péntek Orsolya
360 fokban látni a világot
Óbuda textilipari múltja jelentős és megkerülhetetlen – ám ma már nem működnek a gyárak. Azt hihetnénk, hogy a hazai textiliparról már csak múlt időben beszélhetünk, de ez korántsincs így. Az Óbudai Egyetemen ma is folyik textiles képzés: olyan szakembereket képeznek itt, akik a design és a mérnöki tudomány világában egyaránt eligazodnak. Dr. Csanák Edit DLA kutatási dékánhelyettessel, intézetvezetővel, egyetemi docenssel, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület elnökével beszélgettünk múltról és a jövő kihívásairól.

Az Óbudai Egyetem a hazai felsőoktatás egyik meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. Azok, akik ezt az egyetemet választják, hová jelentkezhetnek textiles képzésre? 

Az egyetemünk relatíve fiatal intézmény. Az alapítás éve 2010, amikor a jogelőd intézmények egyetemmé egyesültek. A főiskolák, amelyekből összeállt, régi tradícióval bírtak. Jelen pillanatban – és ettől nagyon boldogok vagyunk – a Times Higher Education Rankingen, azaz a THE-n nagyon szép helyet foglalunk el; stabilan az ezredik hely tájékán vagyunk. Ehhez, hogy ilyen jó pozíciót értünk el, a Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar is hozzájárul a saját érdemeivel és kutatási területeivel.

A kar  sikerének titka, hogy egykor ez volt a híres Könnyűipari Műszaki Főiskola.

Bármilyen szakmai rendezvényen is jövünk össze, mindig vannak, nem is kevesen, akik büszkén mondják el magukról, hogy itt végeztek. Aki a magyar textil szakmában dolgozik, az valamilyen módon általában kapcsolódik a karhoz, illetve annak jogelőd intézményéhez. A kar most ünnepeli fennállásának 50. évfordulóját. 

Hol helyezkedik el az egyetemen belül a Rejtő Kar?

Az Óbudai Egyetem hét karból tevődik össze, ezek egyike a Rejtő Kar. Nálunk folytatódik, többek között, az az intenzív, átfogó, mélyreható és a szakmai kompetencia teljességét nyújtó képzés, amit egykor a Textilipari Főiskola nyújtott. A karon belül két intézetben folyik „textiles” képzés: a Könnyűipari és Médiatechnológiai Intézetben és a Terméktervező Intézeten belül, ahol most jelen pillanatban beszélgetünk. Ez utóbbi az az intézet, amely az egykor a hazai textilipar szakember-utánpótlását biztosító Könnyűipari Műszaki Főiskola oktatási hagyományára építve megújult, és a korszellemhez folyamatosan illeszkedő képzés formájában folytatja az addigi hagyományt, ezzel biztosítva a hazai textil- és ruhaipar számára a folyamatos tervezőmérnök- utánpótlást. Intézetünk a formatervezés és a design változó kutatási területein belül fókuszál az innovációra, olyan kérdésekre összpontosítva, mint a fenntarthatóság, a körkörös gazdaság modelljének alkalmazása, az innovatív alapanyagok és az ipari 4.0-s technológiák. Az Ipari termék- és formatervező mérnöki BSc szakon belül két specilizáció közül választhat a hallgató: terméktervező szakirányon – ezen belül is öltözék- és kiegészítő-tervezés, illetve textil-enteriőr tervezés specializáción –, és csomagolástervezés szakirányon lehetséges diplomázni. A tanulmányokat az Ipari terméktervező mérnöki MSc szakon lehetséges folytatni. Ahogy látja, nagyon tág és széles a profilunk.

Amióta az elmúlt 5-10 évben felkapott lett a „kreatív ipar” kifejezés, nagyon érdekessé válik, hogy pontosan mivel is foglalkozunk. 

A textilipar a rendszerváltással tönkrement Magyarországon. Azóta vannak magyar textiles brandek, de a textilipar nem jött helyre, nem újult meg. Ebben a helyzetben azok, akik innen kirepülnek, hogyan tudnak boldogulni? Nincsenek gyárak…

A hazai textilipar régmúltjából ismert textilipari nagyvállalatok és konfekciógyárak már nincsenek, de léteznek kisebb-nagyobb vállalkozások, amelyek közül nem kevés sikeres. Ezekben szükség van jól képzett szakemberekre, termékfejlesztőkre, tervezőre. Tudni kell, hogy mi itt alapvetően tervező mérnököket oktatunk nem tervezőművészeket. A nálunk végzettek formatervező mérnöki diplomát kapnak. Ami itt folyik, az tehát komplex iparművészeti oktatás: design és mérnökség, a szakma átfogó ismerete – és mi nagyon szeretjük is, hogy ez így van.

Fotó: Katona László

Azt feltételezném, hogy aki művészképzésre vágyik, az inkább a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre megy, aki pedig idejön, az inkább mérnöki fejjel gondolkodik. Utóbbi miként jön össze a kreatív iparral meg a divattal?

Nagyon nehéz azt megérteni, hogy aki a divatszakmával foglalkozik, pontosan mit is csinál. Laikus felfogásban a divatot a divattervezők „csinálják”. Holott a divatszakma nemcsak a divattervezőktől működik, hanem rengeteg embernek ad munkát, akik közül nagyon sokan műszaki-mérnöki szakterületen dolgoznak.

A tervezőmérnök kreatív szakember, vagyis: designer. Ezáltal a Rejtő karon az első év kőkemény mérnöki alapképzés.

Viszont már az elejétől csepegtetjük a designismereteket, így például a szabadkézi rajzot, a színtant, amit formatervezési gyakorlatok és olyan művészeti szakmai tárgyak követnek, amelyek kibontakoztatják az alkotó készségeket és megalapozzák a tervezői tudást. Hiszünk abban, hogy a hozzánk jelentkező diákokban ugyanúgy ott él az alkotni vágyás, csak kiben jobban, kiben kevésbé mutatkozik meg. Ezeket gondos odafigyeléssel, célirányosan fejlesztve kreatív szakembereket képzünk, akik 360 fokban képesek látni a világot.

Óbudának jelentős textiles múltja van. A szakképzésben megjelenik ez a múlt?

Sok design és designtörténeti tantárgyunk van, amelyeken belül a kollégák múzeumlátogatásokat, üzemlátogatásokat tartanak. Az óbudai történelmi hagyományt, az órakeretet és a lehetőségeket figyelembe véve igyekezünk beilleszteni a tanmenetbe. Folyamatosan adódnak projektek is, amelyeknek van óbudai vonatkozásuk.

A divatipar európai központja Milánóban, Párizsban, Londonban van. Van az egyetemnek kapcsolata a külfölddel?

Igen, természetesen van. Közel 270 külföldi egyetemmel van partnerkapcsolata az Óbudai Egyetemnek, többek között a kérdésben szereplő városokban is. Hallgatóink a kiterjedt és jól működő Erasmus hálózaton belül ragyogó lehetőségek közül választhatnak desztinációt.

Van egy ellentmondás, ami egy abszolút laikusnak is feltűnik: egyfelől a világ arra megy, hogy minél színesebb legyen a divatpaletta, minél több legyen az eladott ruha, másfelől viszont megjelent a zero waste szemlélet, amelynek célja, hogy ne dobáljunk ki mindent, hasznosítsuk újra a ruhákat. A kettő teljesen szemben áll. Hogyan reagálnak erre a kihívásra?

Megbeszéljük a hallgatókkal. Igazából ennek a generációnak, amely most itt tanul és amely majd az elkövetkező 5-10 évben kerül ki innen, pontosan ezt a paradoxont kell megoldania és helyre raknia. A fenntarthatóság kérdése a szakmában nem újkeletű dolog, régi ügy. Ha ezt olyan könnyű lett volna megoldani, akkor nem kínlódnánk a kérdéssel, hanem megoldottuk volna. Egyes megoldási javaslatok a fenntarthatóság ökológiai szemszögéből előnyösek, viszont a gazdasági vagy társadalmi hátteret figyelembe véve negatív következményeik lehetnek.

A vállalkozásoktól egyre konkrétabb szabályozás követeli meg Magyarországon is, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelniük.

Még mindig pilot projekt a textilipar fenntarthatóságának biztosítása. A frissdiplomás szakemberek már ebben a légkörben szocializálódnak.

Az utóbbi időben új anyagok jelentek meg a népszerű ruhaboltok kínálatában, mint a lyocell vagy a modál. Ilyenekkel itt is zajlanak kísérletek?

Ahhoz, hogy ilyen kísérletek folyjanak, az intézménynek akkreditált laborral kellene rendelkeznie. Kísérletezni lehet ugyan egy nem minősítettben is, de hatásosabb eredményeket lehet elérni, ha korszerű berendezések és mérőeszközök állnak rendelkezésre. Az Óbudai Egyetemen folyamatban lévő campusfejlesztési projekttől sokat remélünk e tekintetben. A jelenleg folyamatban lévő vállalati együttműködésekben inkább a hulladék-hasznosításra, a körkörös gazdaságra és a megújuló energiákra fókuszálnak, és e területeken megvalósultak már sikeres vállalati együttműködések és projektek.

Fotó: Katona László

Vannak külföldi hallgatóik?

A világ összes tájáról érkeznek hozzánk hallgatók. 

Ma már vannak olyan magyar márkák, amelyek elég ismertek. Ők, ha mérnököt keresnek, megtalálják az itt végzetteket?

Sok hazai márkánál és vállalatnál dolgoznak a hallgatóink. Sok híres, nemzetközileg is elismert tervező tesz eleget meghívásainknak a rendszeres szakmai eseményeinken. Ezek többségére szeretettel várjuk az érdeklődő közönséget. A diákoknak pedig javasolni tudom a nyílt napokat: ilyeneket hirdettünk meg 2023 januárjára is. Előadásokkal, kiállítással készülünk azoknak, akik latolgatják, hogy az Óbudai Egyetem Rejtő Karán tanuljanak tovább. Köztudottan hallgatóbarát egyetem vagyunk, amelyen minőségi tudás szerezhető. Az Ipari termék- és formatervező mérnöki diplomával jó eséllyel el lehet helyezkedni itthon és külföldön is –  a textil- és divatipar változó területein szép szakmai karriert lehet megalapozni és befutni!