Jó hosszú neve van az intézménynek: Klebersberg Intézményfenntartó Központ III. Tankerület Csalogány Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Egységes Módszertani Intézmény, Diák­otthon és Gyermekotthon.

Ritókh Tamásné igazgatónő: Összetett, több célú intézményként működünk. San Marco utcai épületünket 2008-ban vettük birtokba, ami egy minőségi ugrás volt, hiszen 8000 négyzetméteren dolgozhatunk. A régi épületszárnyban az oktatás, az új épületben a kollégium és a gyermekotthon kapott helyet. Az összekötő részben van az ebédlőnk, uszodánk és a nagy, kettéosztható tornatermünk. Kétszáztizenöt gyermek tanul intézményünkben, huszonhat csoportban folyik oktatásuk.

Milyen problémákkal küzd ez a kétszáztizenöt gyerek?

Az intézményünkbe járó gyermekek elsősorban középsúlyos értelmi fogyatékossággal élők, de egyéb társuló fogyatékosság sem ritka (mozgásfogyatékosság, látássérülés, hallássérülés, autizmus spektrum zavar).

Gyermekeinket egy részletes, átfogó vizsgálat alapján a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat tanulási képességet vizsgáló bizottsága utalja be hozzánk.

Mozgáskoordinációs problémák?

A legtöbb gyermekünk mozgáskoordinációs problémával küzd. Több kerekes székes, illetve járókerettel közlekedő gyermek ellátását biztosítjuk. Kiemelten kezeljük ezért a korai fejlesztést, és az óvodai nevelésen belül a kimondottan erre a területre irányuló fejlesztési munkát.

Miért fontos a kollégium?

Sokéves tapasztalatunk azt mutatja, hogy a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve a kollégiumi nevelés több irányból támogatja az óvodában/iskolában folyó munkát. Segíti az önállósodás folyamatát, hiszen sok praktikus, a mindennapokban jól használható gyakorlati ismeretet szereznek itt. A szülőknek így lehetőségük van a munka világában való elhelyezkedésre.

Örömmel tapasztaljuk, hogy a visszajelzések alapján a kollégiumi szolgáltatásunkkal segíthetjük a családokat. Sőt, ha kétszer ekkora kollégiumunk lenne, akkor is telt házzal működnénk.

Hol folyik az oktatás?

Az épület minden egyes négyzetméterét kihasználva, nincs olyan helyiség, ahol ne folyna valamilyen oktatás. Háromtól nyolc éves korig négy óvodai fejlesztő szobában folyik az iskolára való komplex felkészítés. Az iskolában változó nagyságú termek vannak, melyek elosztásánál figyelembe vesszük az életkori és a társuló fogyatékosságok sajátosságait. Osztálytermeinken kívül zeneterem, egyéni fejlesztő termek, logopédiai szobák, gyógytornász termek, AAK Műhely (alternatív kommunikáció fejlesztése), tanműhely, tankonyha, tornaterem, uszoda, valamint szabadtéri sportpálya és játszóudvar áll rendelkezésre.

Itt különösen lényeges a kiscsoportos munka?

A kiscsoportban zajló munka valóban a leghatékonyabb, törekszünk is erre. Átlagos létszám az egyes csoportokban nyolc fő, de maximum tizenkét fő van egy osztályban. Utóbbi a szakiskolára jellemző.

Mit jelent az, hogy szakiskola?

A mi szakiskolánk, ahogy a neve is mutatja: Készségfejlesztő Speciális Szakiskola. Az OKJ-s vizsga feltételeit ők nem tudják teljesíteni, ezért tanúsítványt kapnak az elvégzett szakmai modulról, amellyel védett munkahelyen tudnak elhelyezkedni. Képzéseink: udvaros és árufeltöltő.

A képzés folyamán a szakmai munka mellett kiegészítésként kézművesség folyik – gyertyaöntés, szövés, peddignád-fonás, asztalosmunkák, különböző kreatív tevékenységek –, a tankonyhában pedig megismerkednek a háztartási munkákkal.

Végzős fiataljaink időnként felnőtt felügyelet mellett besegítenek az óvodásoknál a gondozási feladatok ellátásában.

Mik a tapasztalataik ezen a téren? Van fogadókészség a végzett szakiskolásokra?

Nehéz erre pontos választ adni, hiszen tanulóink többsége felnőtt intézményben folytatja életét. A dolgozni tudó és szerető fiatalokat ott rögtön tudják alkalmazni. Ha nem is munkavállalóként, de udvarsöprésben, kertészkedésben részt vesznek. Van olyan felnőtt intézmény, ahol hatalmas üvegházban dolgoznak a gyerekek. A szülői háttérrel rendelkező fiatalok esetében is van lehetőség védőmunkahelyen elhelyezkedni (pl. élelmiszerboltban árufeltöltőként), több fiatalunk is munkát kapott egy élelmiszerláncnál. Álmaink ennél ugyan tovább mutatnak, de minden apró előrelépésnek nagyon örülünk.

Hány évig maradhatnak a gyerekek?

A korai fejlesztéstől, tehát csecsemőkortól kezdve 23 éves korig itt nevelkedhetnek a gyermekek.

Milyen szakemberek dolgoznak itt, illetve milyen foglalkozások, terápiák vannak a gyerekek számára?

Legnagyobb számban gyógypedagógusok dolgoznak az intézményben, ők oktatják a közismereti tárgyakat. Az egyéb készségtárgyakat erre szakosodott kollégák, testnevelők, gyógytornászok, konduktorok, logopédusok, egyéni fejlesztők, szakoktatók látják el.

Az óvodától kezdve vízhez szoktatás, emelt szintű ének-zene oktatás, illetve állat asszisztált terápiák zajlanak.

Lovas terápiára az Aranypatkó Lovardába járnak a gyerekeink hetente kétszer az Aranyhegyi útra, a kutyaterápia az iskolán belül zajlik. Mindezek hozzájárulnak a gyermekek érzelmi gazdagodásához, személyiségük fejlődéséhez.

Komoly sportélet is zajlik az intézményben.

Iskolánk 25 éve, tehát a kezdetektől tagja a Magyar Speciális Olimpia Szövetségnek, amely az értelmi sérült emberek sportolási lehetőségét biztosítja. A 2013-ban alakult Csalogány Diáksport Egyesület képviseli iskolánk sportolóit a szövetségben. Büszkék vagyunk eddigi eredményeikre, akár hazai, akár nemzetközi versenyekről beszélünk. A legutóbbi két nagy versenyt említem: 2014-ben Antwerpenben az Európa Játékokon három sportolóval vettünk részt. Úszásban és atlétikában arany-, ezüst- és bronzéremmel tértünk haza. A 2015 nyarán Los Angelesben megtartott Világjátékokon egy úszónk és egy teniszezőnk képviselte egyesületünket. Úszónk 8. és 4. helyezést ért el, teniszezőnk egy arany- és egy ezüstéremmel zárta a tornát. Büszkék vagyunk a Kölyökprogramra bázis intézményként.
Ezen kívül tanulóink részt vehetnek labdarúgó tornákon, nyáron focicsapatunk részt vett Göteborgban egy nemzetközi futballtalálkozón.

Mindemellett természetesen túráznak, teniszeznek, tollaslabdáznak, asztaliteniszeznek, bocsa és petanque szakkörünk is van, korcsolyázunk, görkorcsolyázunk, bowling versenyekre is járunk diákjainkkal.

Igyekszünk minden gyermeket megismertetni a mozgás örömével, ezzel is színesítve az életüket.

Van egy kiváló uszodájuk is.

Remek lehetőségeink vannak az uszodánkban, két kolléganő vállalta fel, hogy az uszodában szakszerű úszásoktatás működjön. A délelőtti uszodai foglalkozások tanóra keretein belül zajlanak (vízhez szoktatás, gyógyúszás, vízi torna, úszásoktatás). Hetente két délután a teljes uszodát biztosítjuk egyesületünk úszóversenyzőinek a felkészülésre. Fogadjuk a III. kerületi óvodásokat és kis­iskolásokat, akikkel külső oktatók foglalkoznak. A kerületben működő iskolákkal, óvodákkal, egyetemmel kölcsönösen jó kapcsolatot ápolunk, hiszen a Szent Miklós Téri iskola sportolói, egyesületünk leigazolt versenyzői hetente háromszor jönnek úszóedzéseinkre. Az Óbudai Egyetem segítette a felkészülését a Nyári Speciális Olimpián résztvevő teniszezőnknek, teniszpályát és oktatót biztosított versenyzőnknek.

A lelkesedést nem mindig lehet pénzen megvásárolni, igaz, manapság nem is nagyon próbálkoznak ilyemivel.

Kollégáink elhivatott gyógypedagógusok, akik kimondva vagy kimondatlanul, amikor felesküdtek a diplomájukra, vállalták a munkával járó plusz feladatokat. Gyakran ez teljes hétvégi elfoglaltságot jelent számukra, de panaszkodni még nem hallottam őket, vagy hogy nem mennének legközelebb. Természetesen örülnék, ha honorálhatnám, de jelen pillanatban csak szóbeli bátorítással üdvözölhetem eredményeiket.

Fontos terápiás lehetőség a zene és a művészet is.

Már korai életszakaszban megjelenik a zene és a művészetre való felkészítés, mi sem bizonyítja jobban, hogy a Csalogány kórus tagjai között tudhatunk két óvodáskorú gyermeket.

Kórusunk rengeteg fellépésnek tesz eleget, sok helyen megfordultak, országos hírnévre tettek szert. UNICEF gála keretén belül Roger Moore-nak is énekeltek.

Gyerekeink énekelnek olaszul, angolul, németül, törökül és kínaiul is.  Soronként, szinte szavanként tanulják meg a dalok szövegét.

Arról még nem esett szó, hogy most volt 140 éves az intézmény.

Intézményünk az első Magyar Gyógypedagógiai Intézmény jogutódja (Frím Jakab, 1875). Az értelmi fogyatékosok fölkarolása, oktatása ennek az intézménynek volt a feladata. Kitűnő emberek voltak az elődeink. Bárczi Gusztáv, akiről a gyógypedagógiai kar a nevét kapta, szintén az intézmény igazgatója volt. Nagyon sok jó pedagógus fordult itt meg, akiknek az is fontos volt, hogy fejlesszék a meglévő tudást, akár tankönyveket írjanak. A mostani tankönyveinket is ők készítették. Mindenképpen meg kell említeni a pedagógiai munkát segítő kollégákat: összesen nyolcvannyolcan segítik a tanárok munkáját. Gyermekfelügyelők, dajkák, gyógypedagógiai asszisztensek látják el a védő-, óvó, gondozói munkát a mindennapokban, a nap 24 órájában az óvodában, az iskolában, a gyermekotthonban és a kollégiumban.

Milyen személyiség kell ahhoz, hogy valaki ezen a munkahelyen helyt álljon?

Mit nevezünk helytállásnak? Ezt a definíciót nehéz a mi szakmánkban értelmezni.

Legyen elhivatott, gyerekszerető, önironikus, jó pedagógus, jó szakember, gazdag humorérzékkel megáldott, de ha egyszerűen szeretném megfogalmazni, akkor elsősorban ember.

Olyan ember, aki azt látja, amit fejleszteni lehet, és nem azt, hogy mi hiányzik a tökéletességhez. Ezek a gyerekek olyan embereket tudnak elfogadni, akik képesek velük együtt gondolkodni és cselekedni.

Óbudától Los Angelesig

Az uszodában Oravecz Éva biztatja a gyerekeket. Megkérdeztem, milyen út vezette ide.

Oravecz Éva: Első diplomámat egészségtan tanárként szereztem, majd gyógypedagógiát végeztem Szegeden értelmi akadályozott szakon. Utána a Testnevelési Egyetemen mint úszó-szakedző végeztem.

Úszóversenyző volt?

Nem, nem volt közöm az úszáshoz, soha nem versenyeztem, sőt a vicc az, hogy nagyon későn tanultam meg úszni. Hatéves koromtól kajakoztam, és igazából az adott motivációt, hogy megtanuljak úszni.

Amikor apukámnak bejelentettem, hogy úszóedző leszek, kicsit mosolygott rajta. Ráadásul elvégeztem a vízimentő tanfolyamot is.

Mióta dolgozik a Csalogányban?

Tizenöt éve. Délelőttönként gyógypedagógus vagyok, osztályfőnökként tanítok kicsiket az autista csoportban.

Mennyire kicsiket?

Ötödik osztályig vannak nálam. Vegyes csoportnak kell elképzelni az autista csoportot, ők az értelmi sérülés mellé még autista jellemzőkkel is bírnak. Ez egy speciális osztály, és speciálisan is tanítjuk őket. Ezzel foglalkozom délelőttönként, délután pedig jön a sport. Kedden és csütörtökön van az úszócsapat hivatalos nagy edzése, ők már versenyközeli állapotban vannak. Miután kedden és csütörtökön lemegy a nagy úszás, jönnek a pici óvodások, akiket előbb-utóbb szeretnénk berakni a nagy úszócsapatba.

Miért fontos, hogy a gyerekek versenyezzenek?

Ezek a gyerekek kétszer egy héten becsületesen leússzák azt, amit le kell nekik úszni, hogy legyen eredménye. Önértékelés szempontjából rettentően fontos ez, hiszen érzik, hogy ők is le tudtak tenni valamit az asztalra. Nyilván más kategória egy olimpia meg egy speciális olimpia, de nekik ugyanolyan kategóriának számít, mert becsületesen edzettek, és elértek valamit, aminek az eredménye ott csillog a nyakukban.

Rengeteg egyéb program mellett tavaly júniusban egy úszónkkal és egy teniszezőnkkel mi is részt vettünk Los Angelesben a speciális olimpián.

Iszonyú várakozással indultunk, és próbáltak is mindent élvezni. Igazából még sok is volt nekik. Néha már mi is csak kapkodtuk a fejünket, rohantunk egyik programról a másikra, de fergeteges volt, hatalmas élmény.

A többi srác mit szólt ehhez, hogyan érintette őket, hogy innen került ki két olimpikon?

Természetesen hajtja őket mindenképpen. Ez minden versenyre igaz, nem csak az olimpiára. Bármilyen kis versenyről hazatérve azt lehet látni az iskolában, hogy hétfőn, kedden mindenki az érmekkel a nyakában jár-kel. Nagyon sok gyerekünk úgy kezdett el úszni, hogy látta az osztálytársain, hogy állandóan éremmel térnek vissza, és akkor ő is jönni akart. Most éppen huszonhét úszónk van.

Azok is sportolnak, akik nem versenyeznek?

Számukra ott a szurkolói csapat. Amikor itt van a verseny, akkor ők jönnek drukkolni. Rengeteg lehetőség van azok számára is, akik nem képesek rendszeresen sportolni. Itt van a bocsa, ez a golyósport, amit a gyengébb képességű gyerekek is élveznek. Vagy ott van a mozgásélménynek nevezett foglalkozásunk, amelyet kifejezetten súlyosan, mozgásban is fogyatékos gyerekeknek kínálunk. Mindenkinek találunk mozgáslehetőséget.

Miben segít a sport a fizikai előnyökön túl?

Rengeteg lehetőséget ad arra, hogy integráljuk a gyerekeket a társadalomba. Jelen pillanatban egy gyógy­pedagógus azért küzd egy életen át egy gyerekkel, hogy az megfeleljen a társadalomban, helyt tudjon állni. Azért nevelgetjük őket, hogy megtanulják azokat a társadalmi normákat, amiket mi normális esetben automatikusan elsajátítunk életünk során. Szerintem ez kevés.

Kevés, hogy mi megtanítjuk húsz év alatt arra, hogyan kell a társadalomban viselkedni, miközben a társadalom nem igazán befogadó közeg. Ezen segítenek az integrált versenyek.

Közösen úsznak, futnak, kosárlabdáznak az egészségesekkel, és azt látom a fiatalokon, hogy nem menekülnek el, hanem szívesen játszanak, szívesen töltik velük az idejüket. Egy-egy fiatal vagy híres sportoló meg is döbben azon, hogy mi mindent tudnak diákjaink.

Van családja?

Van férjem és két nagy gyerekem. A nagyfiam 20 éves, és már az önálló életét éli. A kisebbiket megfertőztem kicsit, ő is sportoló, sportgimnáziumba jár, és délutánonként, ha ideje engedi, bejön, és segít nekem az ovisokkal.

A férje hogyan viseli azt, hogy a felesége ennyire elfoglalt?

Ő is olyan területen dolgozik, ahol rengeteg a munkája, így nem unjuk meg egymást. Ez a hosszú házasság titka.