Száz évvel ezelőtt, 1915 őszén jelent meg először Kassák Lajos A Tett című folyóirata, amelyről a Kassák Múzeumban 2015. november 8-ig látható időszaki kiállítás szól. Igaz, hogy a tárlat a centenárium alkalmával nyílt meg, mégsem csupán visszaemlékezik Kassák alakjára, és nem is ünnepli a művész nagyhatású folyóiratát, A Tettet. Éppen ellenkezőleg, a Jelzés a világba: háború ∩ avantgárd ∩ Kassák című kiállítás az árnyalatokra kíváncsi: arra, hogy mit jelentett A Tett száz évvel ezelőtt, és arra, hogy mit mond a folyóirat a mai látogatóknak.
Ennek megfelelően a kiállítás nézőpontja egyszerre történeti és kortárs. A Jelzés a világba nagyszabású forrásfeltárásra épülő tárlat, amely A Tett-tel kapcsolatos egy-egy fontos problémát világít meg. Ezek a problémák azonban nem a Kassák-kutatással kapcsolatos részkérdések, amelyek csak a legszűkebb szakma érdeklődésére tarthatnak számot.

A Tett című folyóirat egy tágabb kontextusba illeszkedett, hiszen az első világháború elején jelent meg, nagyon is figyelemmel kísérve a háborús eseményeket.

A kiállítással kapcsolatban végzett kutatások is Kassák folyóiratának a háborúhoz való viszonyát vizsgálták. Ebből következik, hogy a Jelzés a világba című tárlat hasonló kérdéseket tárgyal, mint a többi külföldi és magyar első világháborút feldolgozó kiállítás – de különleges nézőpontból. A látogató a kiállításon A Tett-tel a korabeli tömegsajtó összefüggésében találkozik. A tárlat azonban szokatlan megközelítésből tárgyalja a korabeli média szerepét: egy akkoriban egyedülállóan elkötelezett és következetes háborúellenes lap, Kassák Lajos A Tett című folyóiratának szempontjából, hogyan viszonyult Kassák a (nagyrészt háborúpárti) napilapokhoz, ugyanakkor miként vélekedtek a tömegsajtó képviselői Kassák tevékenységéről. Azonban nem az első világháború az egyetlen kérdés, amelyhez ez a kiállítás kapcsolódik.

A Jelzés a világba arra is kíváncsi, hogy mennyiben jelentett újítást (és mennyiben nem) az első magyar avantgárd folyóirat, A Tett az úgynevezett „konzervatív” vagy az esztétizáló modernség fórumait jelentő lapokhoz képest (utóbbira ismert példa a Nyugat). A kiállítás bemutatja azokat a stratégiákat, amelyek miatt A Tett határozottan avantgárdnak nevezhető: a kiállítótermekben láthatunk programadó kiáltványokat csakúgy, mint egyszerre művészeti és politikai állásfoglalásként értelmezhető szövegeket és vizuális elemeket. A tárlat azonban érzékeny az árnyalatokra: nem hallgatja el, hogy A Tett sok szempontból jobban hasonlított saját korának folyóirataihoz, mint magának Kassáknak a későbbi, vizuálisan és tartalmilag egyaránt radikálisabb kiadványaihoz, például az 1916-tól tíz éven keresztül megjelent Ma című laphoz. A Jelzés a világba azt is hangsúlyozza, hogy A Tett nem jöhetett volna létre máshol, csak 1915-ban és 1916-ban Budapesten.

A múzeumban (Magyarországon egyébként először) kiállított olasz futurista, német expresszionista, svájci dada és francia avantgárd kiadványok hatása nyilvánvaló Kassák lapjára, de a különbségek is szembetűnőek, ami a vizualitást, a háborúval kapcsolatos állásfoglalást vagy éppen a terjesztés módját illeti.

A Jelzés a világba azonban nemcsak arra kíváncsi, hogy mi volt A Tett szerepe száz évvel ezelőtt, hanem arra is, hogy az mit mond nekünk ma. A tárlat vizualitása Rudas Klára képzőművész dizájnjának köszönhetően összetéveszthetetlenül kortárs. Rudas Klára rendhagyó módon infografikákba ágyazta a korabeli kiadványokat és műtárgyakat, amelyek így egyaránt jelentik saját magukat, és válnak értelmezhetővé egy kapcsolati hálóban, egymáshoz való viszonyukban. A kiállítás vizuális kódjai tehát könnyen megfejthetők a mai látogatók számára. Maga a kiállításon bemutatott anyag, vagyis A Tett és a lapot ért kritikák is aktuálisak. Kassák 1915–1916-ban egyedüliként állt ki lapjával a háború ellen, aminek következtében az országos sajtó össztűz alá vette a folyóiratot. A kritikusok Kassákot és A Tettet hasonló retorikai eljárásokkal bélyegezték meg, mint tíz évvel annak előtte a szintén idegenként érzékelt Ady Endrét, de a verbális agressziónak ezek a száz évvel ezelőtti példái a mai újság­olvasók számára is ismerősek lehetnek.

A kiállítás előkészítése során A Tettet saját politikai és kulturális környezetében értelmeztük. Alapkutatásunk így nem visszaemlékezések és utólagos interpretációk, hanem kifejezetten a kortárs források feltárására irányult. Korábban a magyar avantgárdról írott összefoglaló igényű művekben A Tett jelentőségét beárnyékolta a Ma 1916–1925 között megjelent tíz évfolyama. Kassák saját önértelmező és visszatekintő műveiben szintén hangsúlyozta első lapjának jelentőségét. A történészek a lap tárgyalását gyakran a következő két elem felidézésére korlátozták: A Tett volt Kassák első folyóirata, melyet háborúellenessége miatt betiltott a cenzúra – mindezzel teret adva a Ma megszületésének, melynek kényszerűen-tudatosan vállalt, kevésbé politika- és sokkal inkább képzőművészet-orientált programja – visszatekintve – következetesebben felelt meg a berlini expresszionista folyóiratok, elsődlegesen a Der Sturm és a Die Aktion szellemiségének. Ezzel a leegyszerűsítő eljárással szemben

A Tettben megjelent verseket, novellákat és politikai írásokat olvasva egy sokkal összetettebb folyóirat képe rajzolódott ki előttünk, melyekben a magyar avantgárd később kanonizált vezéralakjainak útkeresése is kiválóan tetten érhető.

Célunk tehát az volt, hogy A Tett történetét feldolgozva és bemutatva „kinyissuk” a folyóiratot a látogatók számára, egyúttal értelmezési keretet is nyújtsunk annak közelebbi megértésének. Többek között ennek érdekében döntöttünk amellett, hogy a kiállításban látható műveket: elsődlegesen folyóiratokat, napilapokat és könyveket nem esztétikai minőségükben, azaz műtárgyként, hanem dokumentumként állítjuk ki, és egyúttal az „infografikák” rendszerébe ágyazva egész falakat beterítő, összefüggő „kompozíciókként” mutatjuk be.
A Tett megszüntetésének apropóját ténylegesen háborúellenessége szolgáltatta: a Belügyminisztérium 1916. október 2-i végzésének értelmében a lap megjelentetését és terjesztését „a hadviselés érdekeit veszélyeztető tartalmára” hivatkozva tiltották be. Kassák folyóiratának két hónappal korábban megjelent, úgynevezett „internacionális száma” volt az, amely a több fronton háborút vállaló Monarchiában megerősödött cenzúra figyelmét felkeltette. Kassák stratégiája nem a nyílt háborúellenes propaganda volt: álláspontját sokkal bonyolultabb módon fejezte ki. Az „internacionális szám” mintegy harminc oldalán kizárólag olyan, külföldi művészektől közölt magyarra fordított verseket és novellákat, valamint reprodukciókat közölt, akiknek nemzete háborúban állt az Osztrák-Magyar Monarchiával. Az antant országokból származó költők, írók és képzőművészek művei ugyanakkor nem kifejezetten háborúellenesek – mi több, a közölt művészek közül többek egész életművében sem tematizálódik az első világháború.

A háborúellenes állásfoglalást Kassák nem a közölt művek tartalmával érte el, hanem azzal, hogy az egyes művészek nemzetiségét minden esetben feltüntette.

Az első oldalon olvasható, Jelzés a világba című kiáltvány jellegű írás előszavában – amely a kiállítás címét is szolgáltatta – egyértelműen antimilitarista üzenetet közvetített.

A kiállítás az „internacionális számban” közölt művekből kiindulva A Tett nemzetközi horizontjának feldolgozására vállalkozik. A kutatás során megkerestük az egyes művek forrásait, és eredeti megjelenési helyükön mutatjuk meg azokat, összevetve A Tettben megjelent fordításukkal. A nemzetközi összefüggések egymás mellé helyezésével arra a kérdésre kerestük a választ, mi és miért került Kassák folyóiratába. A kérdésre adható válasz ugyanakkor sokkal érdekesebbé vált azáltal, hogy nem az egyes művészek nevét helyeztük el egy koordináta-rendszerben, hanem a pontos műveket, amelyek köré az eredeti megjelenési helyük is különböző kontextusokat rajzol. Ahogy A Tett, úgy a nemzetközi művek esetében is számolnunk kell azzal, hogy az egyes művek elhelyezése nem véletlenszerű, hanem tudatos szerkesztői döntés eredménye volt.

A pontos forrásmeghatározás során vált például nyilvánvalóvá, hogy a német expresszionizmus éppen annyira meghatározta Kassák tájékozódását, mint az olasz futurizmus vagy a háború előtti évek párizsi avantgárdja.

Mi több: a legfontosabb háborúellenes expresszionista lapra, a Die Aktionra (amely címében közeli rokona Kassák lapjának) nincs közvetlen hivatkozás A Tettben. Kassák ugyanakkor kommentár nélkül közölte az olasz F. T. Marinetti futurista szabadversét a líbiai háborúról (a „tripoliszi csatáról”) Csata: súly + szag címmel. A vers eredetileg a futurista irodalom technikai kiáltványának mellékleteként jelent meg „röplap” formájában: a futurizmus kiemelt, emblematikus művének tekinthető. Kassák és társai saját verseikben is közel kerültek a futurizmus formai nyelvéhez, ugyanakkor tartalmi, ideológiai kérdésekben nyíltan elhatárolódtak Marinettitől. Kassák 12 pontba foglalt manifesztumában, A Tett programjában egyértelműsítette, hogy álláspontjuk háborúellenes – szemben a futuristákéval –, valamint azt is kijelentette, hogy A Tett „új irodalma” nem rendeli alá magát egyetlen művészeti „izmusnak” sem.

A kortárs sajtó mindettől függetlenül „magyar futurista mozgalomként” értelmezte A Tettet, íróit ugyanazokkal a negatív képzetekkel bélyegezte meg, mint amelyekkel az 1915 nyarán a Monarchiával szemben hadba szálló „áruló” olaszokat (azaz futuristákat).

A Jelzés a világba nem lezárni kívánja a Kassákkal kapcsolatos kérdéseket, hanem éppen ellenkezőleg, több irányba is meg szeretné nyitni ezt a problematikát.

A tárlat közvetlen folytatása egy Kassák következő lapjáról, a Máról szóló kiállítás lesz. A Ma budapesti időszakában szorosan nyomon követte az első világháború utolsó éveit, majd a világháború elvesztésének időszakát, végül pedig a kultúrtörténetileg is fontos Tanácsköztársaság napjaiban jelent meg, amíg a rezsim papírhiányra hivatkozva lehetetlenné nem tette a lap további publikálását. A Jelzés a világba nemzetközi távlatait egy visegrádi országok kutatóinak részvételén alapuló háromnapos konferenciával nyitottuk meg. A több mint tíz külföldi intézmény kutatóinak részvételével, a régió avantgárd folyóirataival kapcsolatban zajló Local contexts / International networks című esemény kitűnő alkalom volt Kassák munkásságának nemcsak hazai, de nemzetközi elhelyezésére is. És ami a legfontosabb: a Kassák lapjaival kapcsolatos munkánkkal a nagyközönséget is meg kívánjuk szólítani – nemcsak kiállítások rendezésével, hanem a kiállításban zajló programok (köztük tárlatvezetések, családi napok és múzeumpedagógiai foglalkozások) és internetes felületek (köztük digitalizált Kassák-lapok) segítségével is.