A Columbia Textilipar Rt. harisnyagyártó üzeme 1926-tól működött a Lajos utca 60. szám alatt, azt követően, hogy a Magyar Általános Hitelbank kereskedelmileg és műszakilag racionalizálta az érdekeltségi körébe tartozó három kötszövő-ipari gyárat, így a Gyulai Kötő- és Szövő Iparárú Rt. és a Veszprémi Kötő- és Szövőgyár Rt. beleolvadt a Columbiába. Az egységes vezetés eredményei már az 1929-es mérlegeken megmutatkoztak. A Columbia nem volt nagy üzem: amikor munkásai hat másik pesti textilgyár munkásaival együtt sztrájkba léptek a bérleszállítás miatt, az összes sztrájkoló munkás létszáma alig érte el a 800 főt. Termelési volumenjét mutatja, hogy 1940-ben mindössze 11 731 pengő nyereséget ért el. Az üzem nem szerepelt a hírekben, de azt megírták a lapok, amikor Horthy Miklósné karácsonyi segély akciójához 300 pár harisnyával járultak hozzá.
A cég akkor indult fejlődésnek, amikor a Hitelbank kötszövő-ipari konszernjének tagjaként a Rokka Kötszövőgyár Rt-vel együtt 1941-ben több mint 10 millió pengő forgalmat bonyolított le. A két vállalat több mint 1300 munkást foglalkoztatott; 1942-ben két emeletet építettek rá, és belső átalakításokat is végeztek.
A háborúban a Lajos utcai gyártelep kisebb sérülést szenvedett, de folytatni tudták a munkát. Az államosításig önállóan dolgoztak, az ipari miniszter munkásigazgatónak Lőw Ferencnét nevezte ki. 1948-ban az első 50 kiló nejlonfonálból itt készültek az első női nejlonharisnyák.
A kor és a gyár hangulatát jól jellemzi a Szabad Nép 1950. augusztus 12-i, A III. kerületi népnevelők munkája a Koreai Héten című cikke, amelyben a következők állnak: „Dolgozóink lelkesedése és győzniakarása nem ismer határt. A küzdelem élén mindenütt a kommunisták járnak, köztük a népnevelők. … Az ellenség persze nem nyugszik bele, hogy dolgozóink ilyen lendülettel tesznek hitet a béke és szocializmus ügye mellett. … Ahol jól dolgoznak a népnevelők, ott hamar leleplezik az ellenséget. A Columbia Harisnyagyárban a népnevelők felfigyeltek Nagykovácsinéra, aki nemrég került a gyárba és demagóg módon mindig uszított a normások ellen. Mikor az elvtársak közelebbről megvizsgálták, ki ez a Nagykovácsiné, kiderült, hogy a Pártból kizárt jobboldali szociáldemokrata, és a klerikális reakciónak ma is hű kiszolgálója. A dolgozók felháborodva közösítették ki maguk közül Nagykovácsinét”.
1951-ben összevonták a kis óbudai harisnyagyártó üzemeket: az 1924-ben alapított Guttmann és Fekete Kötöttárugyárat, a Columbia Textilipari Rt-t, az 1924-ban alapított Viktória Kötő- és Szövőgyárat és a Zuglói Kötöttárugyárat Budapesti Harisnyagyár néven. A Lajos utcai épületben a termelés megszűnt, az üres gyárépületbe 1951-ben a Felvonószerelő Vállalat költözött be.
