140 év a gazdaság és a tudomány szolgálatában
Az újkori Óbudai Egyetem történetében 2019 jelentős jubileumi események ünnepi sorozatát foglalja magába. Az első jogelőd, a Budapesti Állami Közép Ipartanoda 1879-ben nyitotta meg kapuit – Dr. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter rendelete alapján – építészeti és vegyészeti szakosztállyal, akkor még a VIII. kerületi Bodzafa utca 28. (ma Bérkocsis utca 1.) szám alatt.
„Az egyre növekvő szakemberigény kielégítésére az intézmény tíz évre rá költözhetett új otthonába, a Hauszmann Alajos műegyetemi tanár tervezte, a Népszínház utca – Blaha Lujza tér sarkán álló, képzéseinknek ma is otthont adó épületegyüttesbe, melyet gróf Csáky Albin vallás- és közoktatási miniszter 1889. szeptember 15-én adott át Mechwart András, Zipernovszky Károly és még számos nagyiparos és gyáros jelenlétében” – ahogy azt a korabeli tudósító a Vasárnapi Újságban közzétette.
Egyre bővülő feladatok mellett a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola és a vele egy épületben lévő, közös igazgatás alatt álló Technológiai Iparmúzeum – vagy ahogy akkor őket együtt emlegették, a „Technológia” – határainkon túl is elismerést szerzett a magyar iparoktatásnak.
Az intézmény újkori történetének jeles évfordulói is rendre 2019-re esnek: 50 éve alapították a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolát, 20 esztendeje alakult meg az integrált Budapesti Műszaki Főiskola a Bánki Donát, a Kandó Kálmán és a Könnyűipari Műszaki Főiskola összevonásával, és az idei ünnepségsorozat része az Óbudai Egyetem alapításának 10. évfordulója is.
A három évszázadon átívelő történelmi múltú intézmény hírnévre szert tett tanárai – mint Arany Dániel, Petrik Lajos, Jalsoviczky Géza, Edvi Illés Aladár, Faragó Ödön, Lencz Ödön, Klemp Gusztáv, Egerváry Jenő és még sokan mások – jelentősen hozzájárultak az ipar fejlődéséhez. Az iskola többek között olyan kiváló szakembereket adott a világnak, mint az 1901-ben végzett Galamb József, a Ford T-modell és még számos műszaki alkotás kiemelkedő konstruktőre.
Galamb József és a Ford T-modell
Galamb József 1881. február 3-án Makón, református földműves családban született Galamb József és Putnoki Erzsébet házasságából. Az anyakönyvi kivonat szerint szüleinek második gyermeke volt, és még öten követték őt a sorban. Az értelmes parasztgazda a református tanító rábeszélésére a két elsőszülött fiút, Sándort és Józsefet továbbtaníttatta.
Galamb Józsefet érdeklődése a műszaki pályák felé vonzotta. A szegedi Fa- és Fémipari Szakiskolai tanulmányait követően, 1898-tól Budapesten, a mai Óbudai Egyetem jogelődjében, az 1879-ben alapított Budapesti Magyar Királyi Felső Ipariskolában folytatta tanulmányait.
A Felső Ipariskola három év alatt képezte ki a felvett tanulókat. Galamb József a gépészeti szakosztályt 1901-ben fejezte be, majd rövid időre a diósgyőri Vasgyárba került műszaki rajzolónak, ahonnan katonai szolgálatát letölteni ugyanabban az évben a haditengerészethez vonult be Pulába. Leszerelése után rövid ideig Hódmezővásárhelyen a mai Mérleggyár jogelődjénél, majd Aradon a Magyar Automobil Rt. cégnél dolgozott. A vállalattól kapott ösztöndíjjal 1903-ban tanulmányútra Németországba utazott. Itt hallotta a hírt, hogy világkiállítás lesz 1904-ben az amerikai Saint Louisban. Amikor összegyűlt a jegy ára, Hamburgban két magyar barátjával hajóra szállt, és 1903. október 3-án megérkezett New Yorkba.
Az Egyesült Államokba érkezve azonnal munkát vállalt egy dobozgyárban, majd New York állam fővárosában az új kormányzósági épület belső faldíszítési munkálatain dolgozott, de néhány hónap múlva már Pittsburgh-ben, a Westinghouse-nál tevékenykedett. Egy Detroitban tett látogatást követően elhatározta, hogy ott keres állást, és 1905. december 11-én belépett a Ford Motor Company dolgozói közé.
Az egyszerűen kezelhető és megbízható konstrukció, illetve a kedvező ár annyira megnyerte a vevők tetszését, hogy a típust 1927-ig gyártották. A megrendeléseket csak szalagszerű szereléssel és gyártással lehetett teljesíteni. A T-modell sikerének alapját egyszerű és megbízható szerkezeti kialakítása, üzembiztos működése és kezelése jelentette. A több mint tizenötmillió legyártott T-Fordból ma is körülbelül százezer van üzemképes állapotban, ez a legelterjedtebb veteránautó. Az amerikai gazdaság fejlesztésében és a mezőgazdaság gépesítésében fontos szerepet töltött be a Galamb József és Farkas Jenő terveinek felhasználásával készült olcsó Fordson traktor, amelyből több milliót gyártottak, és az egész világon elterjedt.
Az olcsó T-modell lényegesen hozzájárult a világ gépkocsiiparának, gépjármű-forgalmának kifejlesztéséhez, sőt új életforma kialakításához; az ugyancsak Galamb József terveinek felhasználásával készült Fordson traktor pedig a mezőgazdaság gépesítését alapozta meg. Galamb 1908. és 1914. között a kísérleti mérnöki részlegen egy kis sportkocsin dolgozott, melyek közül kettőt a Ford a Coast to Coast (New York – Seattle) versenyen indított, és amelyek egyike a távot 23 nap alatt teljesítve meg is nyerte a versenyt, olyan legendákat utasítva maga mögé, mint a 200 lóerős Benz Blitzen.
Galamb József a fentieken kívül még sok más konstrukciót is tervezett: részt vett többek között más Ford gépkocsimodellek, teherautók, pályamunkás kocsik tökéletesítésében, fejlesztésében, ugyanakkor a prototípusok kísérletein, új gyárrészlegek tervezésén és fejlesztésén is dolgozott. Az első világháborúban tervezett tengeralattjáró-keresőt és könnyű harckocsit, azt követően pedig karosszériát különböző gépkocsikhoz.
Galamb József kapcsolata szülőföldjével
Galamb 1911 őszén látogatott haza először. Édesanyja és testvérei nagy szeretettel fogadták a nyolc éve nem látott fiút. 1915-ben lett amerikai állampolgár. A 1911-es és 1913-as hazalátogatását követően többször is járt Magyarországon. A sorban utána legidősebb János öccsét kivitte Amerikába, és két évig ő is a Fordnál dolgozott. A világháborút követően, 1921-ben Galamb József hat darab Fordson traktort küldött Makóra testvéreinek, hogy ezzel dolgozzanak, és propagálják a Ford termékeket.
Az autók, traktorok, alkatrészek hajóval érkeztek Fiumébe. A makói telephely a Deák Ferenc utca sarkán állt. A szerelőműhely külső falára az 1920-as évek végén festették fel a színes autókat, amelyek nyomai a mai napig megtalálhatók az épületen. A forgalom növekedésével Békéscsabán is nyitottak egy Ford lerakatot, ahol 35 szerelő dolgozott a műhelyben.
A sikeres amerikai mérnök élete kapcsolódott a Horthy családhoz. A kormányzó kihallgatáson fogadta a Várban a Budapesten tartózkodó Galamb Józsefet. Amint meglátta egykori tengerészét, Horthy Miklós megszólalt: „Én ismerem a főmérnök urat.” Pillanatok alatt kiderült, hogy 25 évvel azelőtt a gépészképző-iskolahajón találkoztak először. Szóba került István fia – ekkor III. éves mérnökhallgató – rendkívüli érdeklődése a technikai újdonságok és Amerika iránt. Megbeszélték, hogy az egyetem elvégzése után Horthy István tanulmányútra megy Detroitba.
Horthy István 1928-ban szerezte meg gépészmérnöki oklevelét. Az angolul, németül, franciául kitűnően beszélő fiatalember készült az amerikai tanulmányútra. Horthy kormányzó 1929. szeptember 29-én avatta föl a világháborús hősök emlékművét Makón. Itt magához hívatta a kormányzó Dr. Galamb Sándort, és megkérte, írjon testvérének, hogy István végzett, és mehet Amerikába.
Galamb József hazalátogatásaikor nemcsak rokonait látogatta meg, hanem előadásokat is tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben és a Műszaki Akadémián. Filmeket hozott magával, amelyeket levetítve a szakemberek megismerkedhettek a sorozatgyártás Ford gyárbeli megvalósításával.
1921-ben 100.000 koronás ösztöndíjat alapított a továbbtanulás támogatására. Az Alapító okirat szerint: „Galamb József makói születésű, jelenleg detroiti (Észak-amerikai Egyesült Államok, Michigan) lakos arra való emlékezéssel, hogy a felső ipariskolai tanulmányait ösztöndíjak élvezetével végezte el; a felső ipariskola gépészeti osztályának szegénysorú, de jól tanuló növendékei részére, tanulmányaik könnyebb végzése céljából 100 ezer korona ösztöndíj alapítványt tesz, s ezen összeget Makó város közpénztárába be is fizette”.
Galamb 1932-es látogatásakor is előadást tartott a Magyar Mérnök és Építész Egylet székházában, és filmet is vetített a Ford gyártmányokról, a kormányzó garden party-t adott tiszteletére. Ez volt az utolsó magyarországi látogatása, 1944-ben egy szívrohamból felépülve kérte nyugdíjazását. Személye összefonódott a Ford birodalom kialakulásával: 1905-ben a Ford cég még egy 300 főt foglalkoztató kisüzem volt, míg 1944-re az USA óriásvállalatainak egyik legnagyobbika lett. Az 1910-es évek közepén napi 250 autót gyártottak, húsz évvel később a termelés napi 10.000 kocsira emelkedett. E rendkívüli fejlődésben és sikerekben oroszlánrésze volt Galamb József zseniális terveinek. 1955. december 4-én, 74 éves korában a világ egyik legnagyobb autógyártó konszernjének nyugdíjas főmérnökeként hunyt el.
Galamb József emlékezete
Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke 1910-ben, Magyarországon tett látogatásakor kijelentette: „Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért.” Az elnök ezen véleményének kialakításában bizonyára jelentős hatással voltak azon kiemelkedő személyiségek, akik az Egyesült Államokban maradandót alkotva hozzájárultak az USA és hazájuk elismeréséhez. Ebben meghatározó szerepe volt Galamb Józsefnek is.
Galamb Józsefről a II. világháború után Magyarországon nem sok szó esett. A családi céget államosították, s az Amerikából érkező pótalkatrészeket lefoglalták. Az 1970-es években már több írás foglalkozik Galamb munkásságával. A Magyar Posta 1975-ben „75 éves a Magyar Autóklub” sorozatot jelentetett meg, amelynek 80 filléres bélyege egy 1908-as Ford T-modellt ábrázol. De az igazi áttörést 1981, születésének 100. évfordulója jelentette.
Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara előadótermét nevezte el az intézmény kiemelkedő tanulójáról, amelyben bemutatja e gazdag életpálya fontosabb állomásait. Galamb munkásságát tárta az érdeklődők elé 2007 szeptemberében az Egyetem aulájában megnyitott Galamb József és a Ford T-modell című kiállítás, mely egy, a Bánki Kar által megvásárolt és restaurált 1922-es gyártású Ford T-modellt mutatott be.
Az Óbudai Egyetem jogelődje kiemelkedő képességű és alkotó munkásságú tanulójának állított emléket a Galamb József Emlékszoba kialakításával a Népszínház utcában, s egy megvásárolt és felújított, 1929-ben gyártott Ford A-modell elhelyezésével az Egyetem Bécsi úti épületének aulájában. Galamb teljes életpályájának és alkotásainak keresztmetszetét ‒ Pálinkás József akadémikus, az MTA akkori elnöke védnöksége mellett ‒ a 100 éves a T-modell című nemzetközi konferencia és A XX. század autója, 100 éves a Ford T-modell című, a Bánki Kar oktatói képekkel gazdagon illusztrált könyve mutatta be 2008-ban.
2016. március 19-én a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében – e cikk szerzője laudációját követően – ünnepélyes keretek között, a Bírálóbizottság döntését követően ítélték oda a Magyar Örökség Díjakat – a kitüntetettek között volt Galamb József is.
(a szerző az Óbudai Egyetem címzetes egyetemi docense, általános rektorhelyettese)
