Keresés
rovatok
EP71 | 2021 tavasz
Fotó: Kiss Péter - D1 Fotóstúdió
Simonfalvi Anita
“A mindiget javítom örökkére”
A Hungaroton Kiadó gondozásában megjelent hangoskönyvként Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló című kötete. Alföldi Róberttel, a hangoskönyv előadójával a tabukról, a valósággal való szembenézésről, az emberi nagyságról, az elmúlásra való felkészülésről beszélgettünk.

Az ön választása volt ez a kötet? 

A Micimackó és A kis herceg hangoskönyv után megállapodtunk a Hungaroton Kiadóval, hogy a következő hangoskönyv egy felnőtt könyvből készül. Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló című kötetét én választottam, és a kiadó szerintem nagyon bátor módon,  igent mondott. 

Miért pont ez lett a felnőtt könyv?

Azt gondolom, hogy nagyon kevés olyan írás született, ami ennyire az emberi nagyságról szól. Megmutatja, hogy egy ilyen nehéz helyzetben, mint a halálra való készülés, az élettel való leszámolás, hogyan lehet egyrészt az utolsó pillanatig az ember eszmeiségét képviselni, másrészt pedig végsőkig őszintének maradni önmagunkhoz. 

Szerintem ez az egyik leghumanistább írás, ami a magyar irodalomban megszületett. Miközben egy nagyon súlyos szöveg, ami mélyen átjárja az embert.

Miért tartja fontosnak azt, hogy beinduljon a beszéd az olyan tabu témákkal kapcsolatban, mint az elmúlás?

A magyarok szinte mindent tabuként kezelnek, ami kicsit is keményebb, fájdalmasabb téma. Ez a kötet a valósággal való szembenézés. Péter pedig úgy tekintett a halálra, mint az élet egyik legtermészetesebb részére. Ebben a könyvben nem a halál a fontos. Hanem az, hogy valaki, aki a halálra készül, az hogyan és miként tud mégis az életről beszélni. És embernek maradni az utolsó pillanatig.

Igen, de ennek ellenére sokan neki sem mernek állni a könyvnek, pontosan a téma tabuként való kezelése miatt. A hangoskönyv segíthet ezen?

Úgy gondolom, hogy az ismertséggel, és azzal, hogy én választhattam könyvet, járnak bizonyos kötelességek is.  Persze ennek a kötetnek a kiválasztásához hozzátartozik a személyes imádatom és tiszteletem Esterházy Péter munkája és maga az ember iránt, másrészt pedig, ha már adódott egy ilyen lehetőségem, akkor szinte feladatom olyan témákról is szót ejteni, amikről kevésbé szoktunk, vagy épp kevésbé merünk beszélni. És igen, abban bízunk, hogy a hangoskönyv talán több embert rávesz arra, hogy szembenézzen akár az elmúlással is, és így önmagával is.

A Fotexnet Kft. engedélyével; fotó: Tóth Dávid

Amikor közvetelen a megjelenése után először olvastam a Hasnyálmirigynaplót, mélyen megérintett. A hangoskönyv hallgatása közben viszont sokkal inkább felemelőnek éreztem a szöveget, mint nehéznek.

Engem is nagyon mélyen megérintett a könyv. Úgy vélem, hogy a hangoskönyv talán segít a témának, a regénynek a végtelen súlyosságán azzal, hogy egy emberi hangon szólal meg. Azt gondolom, hogy a leírt szöveggel egyedül van az ember, a hangoskönyv hallgatása közben pedig talán érzi azt, hogy nincs egyedül még ezzel a témával sem. Ezek azok a kérdések, amikről többek között azért nem beszélünk, mert túl fájdalmasak, ráadásul hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak minket érint.

Meghalni rossz, de ez hozzátartozik az életünkhöz, akármilyen furcsa is ez így kimondva. Péternek pedig ezt sikerült megírni, azt a végtelen szellemi fölényt és békességet, amivel ő az elmúlásra készült.

A betegeket, így őt is, sokan próbálják megnyugtatni, különböző tanácsokkal traktálni, és elhitetni azt, hogy túl fogja élni. 

Nagyon nehéz nekünk, túlélőknek szembenézni azzal, hogy a szerettünk meghal, és nyilván azt szeretnénk, hogy ez ne történjen meg. Péter pontosan tudta, hogy mi fog történni vele. És  a humbukkolást igazából magunk miatt csináljuk. Mindemellett az is igaz, hogy mindenki másképp megy végig ezen az úton, és ezért másképp is kell kísérni. Van, akinek arra van szüksége, hogy az utolsó pillanatig azt gondolhassa, hogy meg fog gyógyulni, valakinek pedig egészen másra. Szerintem ez a könyv segít abban nem a túlélőknek, hanem azoknak, aki tudják, hogy elmennek , hogy hogyan lehet feldolgozni a halált. De nem győzöm hangsúlyozni: azért szeretem nagyon ezt a könyvet, és azért nagyon fontos ez a könyv az én életemben, mert az elmúlás témáján keresztül is az életről szól. Az élet igenléséről, az élet gyönyörűségéről. A humor pont úgy jelen van ebben a könyvében is, mint a többiben, Péter az utolsó pillanatig Péter maradt. És ez az, ami szerintem példamutató.

Amikor készült a hangoskönyvre, nem tartott attól, hogy iszonyú nehéz lesz felolvasni? Nem csak a téma súlyossága miatt, hanem a szöveg központozása miatt is. 

Azt gondolom, hogy egy hangoskönyv akkor működik jól, ha átjön rajta a felolvasónak is a viszonya a szöveghez. De igen, tartottam tőle és tényleg nehéz volt felolvasni. Az a vágy azonban sokkal erősebben volt bennem, hogy szeretném ezt a hangoskönyvet, mint az, hogy tartottam a felolvasás küzdelmességétől.

Mindenhogy nehéz volt ez a szöveg, technikailag, központozásilag. Az, hogy hogyan érzékeltessem az asszociációkat, az idézőjeleket, a fél mondatokat, az utalásokat és a zárójel zárójelének zárójelét. 

A gondolat főcsapását, amit olvasás közben nagyon könnyen lehet tartani, hallhatóvá tenni viszont felolvasásnál kihívás. És természetesen lelkileg sem volt könnyű a feladat.

Mire készül most?

Leginkább arra, hogy végre vége legyen a pandémiának. Amúgy jól viselem a jelenlegi helyzetet, de van két előadásom, ami elkészült és polcon van az Átriumban, március elején elkezdek Budaörsön próbálni, és lehet, hogy a Hungarotonnál készül egy új hangoskönyv is, de ez még titok.

A Fotexnet Kft. engedélyével; fotó: Kiss Péter, D1 Fotóstúdió

Az Évtized Könyvei az írók szerint listára a Hasnyálmirigynapló is bekerült.

Ennek a hírnek nagyon örülök. Ez a könyv példaértékű, megmutatja, hogy hogyan lehet egy ilyen nehéz helyzetben létezni, viszonyulni és gondolkodni a világról, a betegségről, önmagunkról, a halálról, a családról, a szeretetről. Megmutatja, hogyan lehet humanistaként létezni ebben a rémületes világban, ami most van. Szerintem ez a könyv egyszerűen felemelő. És az, amitől az ember felemelő állapotba kerül, egyáltalán nem biztos, hogy mindig könnyű.