Keresés
rovatok
blog | 2020 blog
Fotó:
Balogh Réka
A titokzatos múzsa: Gyémánt László 21. századi Vénusza
Marozsán Erika vagy Szentkálnay Magdaléna portréja?
Egy portrénál elsőként merül fel ez a kérdés. Ha tudjuk a választ, az alkotás rögtön bekerül elménkben a megfelelő dobozba: tudni véljük a megfestett alak tulajdonságait, személyiségjegyeit, hiszen eddig felépített tudásunk befolyásol minket egy kép olvasatában, agyunk sztereotípiákkal, tapasztalatokkal dolgozik. Mi történik akkor, ha tudjuk egy festmény modelljének kilétét, jelen esetben Marozsán Erika színésznő, ám belép egy háttértudás, mely árnyalja a kialakított képet? Az értelmezés, és így a befogadás élménye többlettartalmat kap. Ez történik velünk most is. Hiszen az általunk tárgyalt portrén az ábrázolt és az irodalmi személy egy és ugyanaz. Legalábbis egy film erejéig.

A vágy titokzatos…

Szabó István Rokonok című filmje 2005-ben készült. Ugyanabban az évben, amikor Gyémánt László megfestette Marozsán Erika portréját. A filmben a színésznő Szentkálnay Magdaléna karakterét játssza. Móricz Zsigmond Rokonok című művét Szabó István vitte filmre, rendezte és forgatókönyvét is ő írta. A Szabó féle Magdaléna interpretációban nagy szerep jut Gyémánt László festményének. A rendező Magdaléna és férje csodálatos villájában, a társalgó közepén helyezi el azt, ezzel is központi szerepet adva a vágyott nő jelentőségének.

Nem kétséges, hogy Gyémánt László Marozsán Erikát ábrázoló festménye a Szabó István rendezte Rokonok című film Magdalénáját mutatja be a nézőnek. A Móricz regény és a film főszereplője, Kopjáss imádja őt, rajong érte. Gyönyörű ellenpárja unokatestvérének, Szentkálnay Linának, akit a filmben Tóth Ildikó személyesít meg. Lina Kopjáss felesége. Míg ő gyakorlatias, egyszerűségre törekvő, spórolós, hűséges és odaadó társ; addig Magdaléna igazi nagyasszony: okos, öntudatos, gyönyörű, érzéki nő. Eléri célját, szeret nagyot álmodni. Jól áll neki a luxus, nagyravágyó tervei vannak. Nem riad vissza apró cselszövésektől, mindenkit ujja köré csavar. A film egyik meghatározó jelenetében a művésznő megjelenik a festményen is. Korall színű, varázslatos ruhában, vékony aranyövvel derekán, csillogó kiegészítőkkel. Pontosan ezt a Magdalénát festi meg Gyémánt László az utókor számára.

“- Maga nem ilyen. Túl szigorúan néz.

– Még nem ismer.”

A festmény maga

A 2005-ben pont 70 éves, magabiztos, sokat látott festő kiforrott portré ábrázolása e kép. Ha közelről szemügyre vesszük a festményt, egy modern kori múzsát láthatunk, mégis klasszikus beállításban. A modern és klasszikus kettősséget alátámasztja a színésznő és a megformázott karakter szintézise. Gyémánt László nagy rajongója a fotográfiának. Saját fotó alapú festészeti technikát is kidolgozott, mely a gyémántográfia nevet kapta. Ezek után megengedhető, hogy fotós hasonlattal éljünk a művel kapcsolatban: a Marozsán Erikáról készült portré olyan, mintha a fotográfiában túlexponált képet hozott volna létre. Ettől pedig kevéssé telített, pasztellszíneket és lágyabb kontúrokat kapott. Kompozíciója átlós, a barnás színű drapéria puha háttérként szolgál. Nem vonja el a figyelmet az igazi témáról, a női alak ábrázolásáról.

Az alkotó finoman bánik a színekkel. A festő modelljének ébenfekete haján kékesen csillan a fény, kiemelve a vízszín kék szemek átható, kihívó tekintetét. A telt ajkak pirosa kicsit erőteljesebb, mélyebb árnyalatú a ruha színénél. Ezzel is kihangsúlyozza, a figyelmet odafordítja, érzékivé varázsolja. A tejfehér, finom tónusú bőr az ártatlanságot és a szépséget, az átható tekintet a magabiztosságot sugallja. A fehér kesztyű és a kecses kéz az eleganciát, a kitárulkozó mozdulat az intimitást szimbolizálja. Mindezek együtt pedig érzékiséget árasztanak. Igazi, intim pillanatot teremtenek a néző és a festő modellje között.

A titokzatos Magdaléna tetőtől talpig nő. Nagybetűs Nő. Tudatában van szépségének és annak, hogy szirénként varázsolja el ártatlan csodálóját. A finom színárnyalatok és a puhán omló drapéria ábrázolásában megjelenik a lágyság és a báj. Gyémánt Lászlónak sikerül megmutatnia az érzéki nőiséget egyszerre realista és lírai festménye által. Mi is a nőalak mondanivalója ezen a képen? Szép vagyok, és ennek tudatában is vagyok.

 

Gyémánt Lászlóról, az általa alapított óbudai festőiskoláról az Óbudai Anziksz 2017/2018-as téli számában (melynek címlapjáról éppen ez a festmény tartja szemmel az olvasót) tudhatnak meg többet. https://obudaianziksz.hu/volt-egyszer-obudan-egy-festoiskola/