Az Anziksz nyári száma – már-már a teljességet célozva – a szentendrei, leányfalui, visegrádi, esztergomi szellemi tájat barangolja be: történeti összefüggésben mutatjuk meg, hogyan kapcsolódtak egymáshoz Aquincum/Óbuda és a Dunakanyar települései a rómaiak és a középkor idején; az elmúlt évek egyik legérdekesebb szentendrei kiállításának kapcsán, amely a rövid életű, de annál meghatározóbb Európa Iskola történetét mutatta be, festészettörténeti tanulmányt olvashatnak. Megmutatjuk a skanzen megújulását, különös tekintettel az újonnan létrehozott erdélyi tájegységre. Főhőseink: Szentendrén Hamvas Béla, Vajda Lajos és Czóbel Béla, Leányfalun Móricz Zsigmond, Esztergomban Babits Mihály és Török Sophie.

Jó, de biztosan kihagytátok a Bizottságot! És nem: 40 éve jelent meg a Jégkrémbalett lemez (és film), erről is megemlékezünk, és alaposan feltárjuk azt a szellemi hátteret, a Vajda Lajos Stúdióét, amelyben és amelyből megformálódott a magyar avantgarde képzőművészet, zene, film és performansz.

És ha visszazötyögünk kedvenc zöld járművünkön (közben elolvasva a HÉV történetét és elábrándozva a fotóesszén), akkor igazi zenei kalandokban lehet részünk Lovasi András és a Kispál, Balla Gergely és a Platon Karataev zenekar, valamint Domahidy László és az óbudai operanegyed jóvoltából.

És akkor még nem is beszéltünk Hegedűs Andrea textilművészről, Barna Imre műfordító-regényíróról, Pintér Sándor labdarúgóról, Makranczi Zalán színészről, Koronczi Endre képzőművészről vagy Mérei Ferenc pszichológusról, pedig milyen izgalmas szövegek szólnak róluk. A figyelmes Anziksz-olvasó azt is ki tudja deríteni a nyári számból, hogyan függ össze az ejtőernyőzés és a kozmetika.

Hopp, majdnem kihagytuk a legnagyobb meglepetést: Faludy György mesél óbudai víg napjairól. Az évtizedekig az asztalfiókban lévő interjú nálunk olvasható először.