A tér központi épülete a Zichy-kastély, amely otthont ad a Kassák Múzeumnak, a Vasarely Múzeumnak, a Térszínháznak és az Óbudai Múzeumnak. Az egykori kastélykertben pedig a kedvelt szabadtéri koncerthelyszín, a KOBUCI működik.
Budapest III. kerülete már az ókorban is lakott település volt, ahogy erre lépten-nyomon figyelmeztetnek is az utcáinkon, tereinken felbukkanó ókori romok, no meg maga az Aquincumi Múzeum. A terület a középkorban a királynői birtok részeként a királyi udvar közvetlen befolyása alatt állt. A mohácsi csatát követően kettős fennhatóság alá került, a törökök és a magyar király is uralkodói jogokat gyakoroltak felette. Később a Buda visszafoglalásában és a török elleni harcokban aktívan részt vevő tatai várkapitány, Zichy István kapta meg I. Lipóttól Óbudát, ezután még száz évig a Zichy család birtokolta. Hozzájuk kötődik a barokk városkép kialakítása, ők építették a kiscelli trinitárius kolostort, ami ma a Kiscelli Múzeum, és a barokk stílusú, visszafogottan díszes kastélyt a Duna mellett. Ez az épület a főszereplőnk most.
Amikor a Zichy család óbudai ága fiúörökös nélkül kihalt, a bécsi udvar birodalmi fennhatóság alá játszotta vissza a főváros közelsége miatt kereskedelmileg és stratégiailag kulcspozíciójú települést. Az özvegy grófné életjáradék biztosítása fejében átadta a kastélyt, a berendezést eladták, a díszkertet felszámolták, és katonai objektummá alakították át.
A második világháború után a kastélyban kialakított szükséglakások bérlőit akkor költöztették ki, amikor 1976-ban eldőlt, hogy Kurilla József kerületi tanácselnök-helyettes javaslatára a kastélyt ifjúsági és kulturális célokra fogják hasznosítani. Elindult a helyreállítás, és elsőként a Kassák Múzeum költözött be a főépületbe. Később a melléképületekben az Óbudai Múzeum és a Vasarely Múzeum, a Térszínház és a Hello Wood műhelyei kaptak helyet, illetve egy részét a III. kerületi önkormányzat használja. A Kassák Múzeum tereinek felújítására 2010-ben került sor.
A Kassák Múzeum a magyar avantgárd kortárs múzeuma, és a történeti avantgárd egyetlen tematikus kutatóhelye Magyarországon. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) filiáléjaként 1976-ban létrejött kis intézmény a kortárs tudományos és művészeti szcénában egyaránt fontos szerepet tölt be. Történetét Sasvári Edit – művészettörténész, 2010-től 2020-ig a Kassák Múzeum igazgatója – és Dobó Gábor írta meg 2017-ben a Tiszatájban. Amikor Sasvári Edit elvállalta a múzeum vezetését, eldöntötte, hogy újrapozícionálja az intézményt, és ezzel egy új korszakot nyit a történetében. Célja az volt, hogy ez a múzeum legyen a magyar és regionális avantgárd és modernizmus egyik kutatási központja.
De kezdjük az elejétől, vegyük végig, mi történt az alapítástól a 2010-es fordulatig, mi volt a Kassák Múzeum pozíciója a Kádár-kor kultúrpolitikájában. (Valahol mégis ironikus, hogy az elkötelezett baloldali proletárművész hagyatéka egy barokk kastélyban kötött ki.)
Kassák özvegye 1974-ben kezdett lobbizni egy emlékmúzeum létesítése ügyében, végül 1976. november 26-án nyílt meg a Kassák Múzeum, a Kassák Lajosnéval kötött szerződés alapján, aki férje nagy számú művét és relikviáit életjáradékért cserébe adta át. A múzeumalapítás – elsősorban Kassák személye és ellentmondásos megítélése miatt – nagy vitákat kavart az MSZMP belső köreiben. Egy olyan művészről van szó, akinek baloldaliságát senki sem vitatta, de a kommunista párttal szemben túl sok kritikát fogalmazott meg. Ez jelentette a problémát politikailag, de művészként is nehezen tudták hová tenni – íróként elfogadták, képzőművészként nem. A modernizmus ismert alakja volt nemzetközi színtéren, de nem lehetett tudni, hogy ez a tény segíti vagy nehezíti az itthoni megítélését. Terveztek egy nagy vitát arról, kaphat-e Kassák önálló múzeumot. A vita elmaradt, a múzeum megnyílt.
Az első igazgató, dr. Csaplár Ferenc irodalomtörténész, 1976 és 2007 közt vezette az intézményt. Kezdetben a Kassák- életmű feldolgozása zajlott, és ennek köszönhetően a hetvenes évek végére Kassák nemcsak íróként, de képzőművészként is a magyar művészeti kánon része lett, virágozni kezdett a Kassák-kultusz.
Csaplárt Andrási Gábor művészettörténész követte, ő 2007-től 2010-ig vezette a múzeumot, később az Óbudai Társaskör fontos korszakának a kiállításai fűződnek a nevéhez. Célja a Kassák-életmű újabb értelmezéseinek kutatása volt, két tudományos konferenciát is rendezett ebben a témában, és bemutatta a konstruktivizmus kortárs követőit, így bekapcsolta a múzeumot a kortárs művészeti élet vérkeringésébe.
2011 óta Sasvári Edit igyekszik lehántani a kultuszt Kassák személyéről, és kritikai analízis alá vetni az életművet. Másfelől a 20. századdal lezárult modernizmus tágabb értelmezését, magyarországi megjelenési formáinak kutatását tűzte ki célul a múzeum vezetője. Ezenfelül az archívumok, az avantgarde lapok, a múzeumi tárlatok háttérszereplőinek újraértékelése is zajlik, ami segít a történeti kontextus megértésében. Ennek jegyében a 2011 tavaszán megnyílt új állandó kiállítás Kassák lapjait helyezte a középpontba, mert így egyszerre Kassák életművének legfontosabb korszakait és a MA mozgalom művészeti, társadalmi és politikai közegét is meg tudták határozni. 2020 novembertétől Szeredi Merse Pál vezeti a Kassák Múzeumot, de elődje is maradt kurátorként az intézményben.
Szeredi Merse Pál 2015 óta dolgozik a múzeumban, számos kiállításban és konferencia-szervezésben közreműködött, ismeri a múzeumot, és folytatja a nyitást, modernizálást, a gyűjtemény kortárs szempontú feldolgozását és digitalizálását.
A Zichy kastély másik, még nem tárgyalt múzeuma az Óbudai Múzeum, ami a kastély oldalszárnyában található. A helytörténeti múzeum fenntartója nem a PIM, hanem a III. kerületi önkormányzat. Állandó kiállítása Óbuda gazdag történeti múltját mutatja be a középkortól az 1970-es évekig, három nagy egységben. A kiállítótérben az Óbudára évszázadokon át jellemző macskaköves utca fogadja a látogatókat. A kiállítás rendezésekor egyfajta időutazást terveztek megjeleníteni, így megidézik a középkori Óbudát; a Zichy-korszakot, a szőlőket, az óbudai kiskocsmákat; végül a hetvenes évek lakótelepeit – a cél a folytonosság megmutatása és a múlt összekötése a jelennel. Az Óbudai Múzeum közel fél évszázada építi egyedülálló játéktörténeti gyűjteményét, amit a városi játékra alkalmas színterek köré szerveződő állandó kiállításán mutat be. Az alapító igazgató, Janek Éva kezdte el a lakótelep építése miatt bontásra ítélt óbudai házakból felvásárolni a tárgyi emlékeket, és ő kezdte a játékok gyűjtését is.
Az Óbudai Múzeum és a Platán Könyvtár összevonásával az önkormányzat 2008-ban az intézmény felújításába és korszerűsítésébe kezdett, Népessy Noémi vezetésével. 2012-ben a múzeum új filiálét kapott, ez a Goldberger Textilipari Gyűjtemény. 2022 őszén új igazgató került az Óbudai Múzeum és a filiáléja élére, Gálfi Ágnes személyében.
A Goldberger Múzeum nem a Zichy-kastélyban található, hanem a textilgyár eredeti épületében, az Árpád-híd budai hídfőjének másik oldalán. A 2013-ban nyílt, tartalmában és vizuális megoldásaiban is modern szemléletű állandó kiállítás a Goldberger család és vállalkozásuk 200 éves történetét követi nyomon az 1784-es alapítású kékfestő manufaktúrától a 20. század közepére világhírűvé vált textilgyárig, majd az államosítást követő évtizedeken át a gyár 1997-es végső bezárásáig.
Az 1960-as évek közepén merült fel egy Textil- és Ruhaipari Múzeum létrehozása, melynek otthonaként először az óbudai Zichy-kastély került szóba, ám ezt az elképzelést végül az épület alkalmatlansága miatt elvetették. A következő tervezett helyszín a kihasználatlan óbudai zsinagóga épülete volt, ahol a gyűjteményi anyag egy részét 1972-ben, időszaki kiállításon be is mutatták, de ez a hely sem volt alkalmas a múzeum végleges elhelyezésére. 1975-ben a Könnyűipari Minisztérium egy Pannónia utcai, használaton kívüli üzemépületet ajánlott fel a múzeum céljára, de az átépítés költségét nem tudták biztosítani. Az 1980-as évek végére jött létre a Textilmúzeum Alapítvány, amely megszerezte az óbudai Goldberger-gyár műemlék épületeit, 1999-ben meg is nyílt itt egy állandó kiállítás, de 2011 novemberére teljesen elfogyott a fenntartó anyagi háttere, ezért a mostoha körülmények között működő múzeum épületét és műtárgy-állományát felajánlotta a III. kerületi Önkormányzatnak, amely felvállalta a feladat ellátását, és ehhez megfelelő anyagi hátteret is biztosított. 2012 január 1-jén létrejött a Goldberger Textilipari Gyűjtemény, amely az Óbudai Múzeum külön intézményi egységeként a korábbi Textilmúzeum felújított épületében 2013 szeptemberében nyitotta meg a kapuját, megmentve ezzel egy egyedülálló ipartörténeti műemléket.
Nem a Zichy-kastélyban, de szintén a Fő tér közelében, a régi Óbuda központjában, Krúdy Gyula egykori házában, a Korona tér 1. szám alatt fogadja látogatóit 2011 őszétől még egy különleges múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum. Gyűjtési köre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem, áruvásárok, nemzetközi kereskedelem, pénzügyi kereskedelem, biztosítás és szerencsejáték), a vendéglátóipar (szállodaipar, egyéb vendéglátóipari helyek), valamint a turizmus, idegenforgalom történetének kulturális javaira.
Krúdy publikált egy cikksorozatot Ódonságok városa címmel, amiben Óbuda szokásait, hagyományait örökítette meg. Szerintem tetszene neki, hogy Óbuda múzeumokkal is őrzi a múltját, miközben lépést tart a fejlődéssel.
