Kétségkívül a jóravaló bécsieknek is nehéz lehetett az év első napján délelőtt tizenegykor ünnepi öltözékben megjelenni a Musikvereinban. Ennek ellenére az első „hivatalos” Újévi koncertet követően már soha nem állt vissza a Krauss által javasolt szilveszteri időpont, sőt ő maga dirigálta a későbbiekben is a hagyománnyá váló koncerteket, és Josef Krips két fellépésétől eltekintve ő vezényelt 1948-tól haláláig, 1954-ig.
Ezt követően Willi Boskovsky pontosan huszonöt alkalommal dirigált 1979-ig.
1980 és 1986 között Lorin Maazel lett a tekintélyes koncert állandó karmestere.
1986 óta a Bécsi Filharmonikusok minden évben vendégkarmestereket kérnek fel. Ilyen minőségben vezényelt Karajan, Abbado, Kleiber, Muti, Mehta és három alkalommal ismét Maazel.
A 2001-es, „jubileumi hatvanas” koncert különös meglepetéssel szolgált. A korábban fellépett nagy szimfonikus zenekari és operakarmesterek helyett a Filharmonikusok Nikolaus Harnoncourtot kérték fel. Ez azért is volt első hallásra meghökkentő, mert Harnoncourt a nagyközönség számára máig a régizene-mozgalom egyik legjelentősebb atyamesterének számít. Harnoncourt azonban soha nem zárta be magát a barokk muzsika világába, és egy interjújában azt mondta, hogy „mostanában Monteverdivel, Bachhal, Mozarttal, Haydnnal, Schuberttel, Brahmsszal és Johann Strauss-szal foglalkozom”. Mindig is idegen volt tőle a beskatulyázás, és sokszor kénytelen volt felkiáltani: „Nem vagyok specialista!”
Ennek ellenére a közönség számára elsősorban az maradt, ami pályájának kezdetén: régizene-specialista. Pedig ebből a körből Harnoncourt már igen korán elindult kifelé, és többszáz tételből álló diszkográfiája magába foglalja éppúgy Vivaldit és Telemannt, mint Schumannt vagy Brucknert. A felforgató újraértelmezés, amely Harnoncourt tevékenységét mindig is jellemezte, olyan izgalmas új olvasatokkal gazdagította a klasszikus koncertrepertoárt, amely méltán tette őt az egyik legátütőbb erejű karmesterré. Mindezt természetesen a Bécsi Filharmonikusok tudták, mikor úgy döntöttek, hogy az új évezred első Újévi koncertjének dirigálására őt kérték fel. E gesztus adózás az egykori csellistának, aki pályáját a bécsi zenekarban kezdte, és aki még emlékszik a karmestertitánok próbáira.
„Tudni akartam, Bruno Walter miért kért arra, hogy éppen úgy játsszak, ám azokban az időkben a zenészek szolgák voltak.”
Harnoncourt a dirigens mindenhatósága mítoszának vetett véget azzal, hogy muzsikusait egy dialógus szereplőinek tekintette, „akik partnerek és meg kell ismerniük a koncepciót”. Így a párbeszéd nem csak a karmesterre és a komponistára tartozik, hanem zenei közügy, amelyben mindenki osztozik a megértés, az interpretáció problémáin.
Másfelől Harnoncourt éppen a Bécsi Filharmonikusoknál töltött évek során sajátította el azt a tradíciót, amelynek egyik kiindulópontja éppen az a Johann Strauss, akiről a karmester ezt írja: „zenéjét, azt hiszem, Bécsben még egészen eredeti s természetes módon játsszák. Itt az idősebb zenészek fiatal korukban még ismertek olyan embereket, akik egykor magának Straussnak és követőinek az irányítása alatt játszottak. Bécsben még tudják, hogy (…) mi az egésznek a lényege.” Ezek után mégsem tűnt különös ötletnek, hogy 2001 első napján Harnoncourt vezényelt a Musikvereinban. Sőt, talán éppen oly magától értődő, hogy kérdés, miért is nem került sor erre korábban?
De később igen. 2003-ban ismét őt hívták meg dirigálni:
Később Daniel Barenboim néhány fellépése keltett feltűnést, például 2014-ben:
A régi nagyok visszatérése mindig örömet okoz a hallgatónak, csakhogy a fiatalabb újak sajnos sokszor csalódást. Az Újévi koncertek olyan médiaeseménnyekké lettek az elmúlt húsz évben, hogy a zenei tradíció megsínylette. Amit Harnoncourt egyszer még úgy fogalmazott meg, hogy a bécsiek értik a régi világ zenéjét, az egyre inkább mesévé válik.
A magam részéről kíváncsian várom, hogy milyen lesz a 2021-es produkció, mikor ezt írom, azaz pontosan holnapután.
Egyet biztosan tudunk, hogy a járvány miatt nem lesz élő koncert, hanem live streamben fog vezényelni az Újévi koncertek egyik immáron nagy öregje, Riccardo Muti.
