A folyóiratok kapcsolatrendszerének e sajátos vizualizációja az avantgárd lapok egyik jellegzetes elemévé vált, amely nemcsak az egymás közötti viszonyok dinamikus változásairól tudósított szemléletesen, hanem valóságkonstrukcióként is működött: új kapcsolatokat generált, aktívan formálta a kulturális és társadalmi tereket Európában és világszerte.
A kiállítás abból a megfigyelésből indul ki, hogy az avantgárd más művészegyéniségeihez hasonlóan Kassák Lajos az egyik úttörője volt annak a ma is aktuális gondolkodásmódnak, amely a művészi tevékenységet nem kizárólag az esztétikai határokon belül képzeli el, hanem a művésznek társadalomformáló szerepet is tulajdonít. Kassák életművének múzeumi bemutatásában az elmúlt évtizedek során képzőművészeti munkássága került fókuszba, de felmerült a kérdés, hogy a 2010-es években vajon Kassák képzőművészeti tevékenysége-e a legérdekesebb. Hiszen van az életműnek és a korszaknak egy másik, a kortárs művészet, illetve e kortárs elméleti diskurzusok szempontjából nézve jóval aktuálisabb része is: Kassák szerkesztői tevékenysége, társadalmi aktivitása, mozgalomszervező és hálózatépítő tevékenysége.
Avantgárd folyóiratok a Kassák Múzeumban
A Kassák Múzeum egyik fontos célja, hogy a múzeumi archívumot a történeti és kortárs kiállításokon kiemelje korábbi háttérszerepéből annak a művészettörténeti szemléletváltásnak a jegyében, amely szerint a művészet, különösen a modern művészet nem csupán az esztétikai törvények belső, immanens logikája szerint értelmezhető. A feladat ennél sokkal bonyolultabb: széles társadalmi kontextusban kell gondolkodni róla.
A Kassák Múzeum történeti és kortárs kiállításain az elmúlt években Kassák életművének kapcsán az avantgárd történeti, társadalmi és művészi összefüggései, szociális háttere kerültek fókuszba. Történeti kiállításainkon – ahol Kassák életművének egy-egy fontos területét, illetve a kelet-európai avantgárd párhuzamos jelenségeit vizsgáljuk – az avantgárd folyóiratok problematikája kapta a legnagyobb hangsúlyt. Ugyanis ebből, a korábban múzeumi háttéranyagként funkcionáló dokumentumtípusból bontakozik ki az avantgárd mozgalom szellemi háttere, az irányzatok versengése, a művészettel kapcsolatos aktuális ideológiák széles tárháza. Mindezt elsőként a múzeum új állandó kiállításán tematizáltuk 2011 tavaszán, amikor Kassák lapjait állítottuk a középpontba.
Az avantgárd lapok hazai és külföldi kiállítási prezentációjában hagyományosan a borítók kapták a főszerepet, amelyek vizuális erejükkel műtárgyként hatottak a kiállítótérben. Az avantgárd mozgalom radikális szellemi médiumai azonban szemmel láthatóan feszengenek ebben az esztétikai aurában. Ezt felismerve a fő kérdés az volt számunkra, hogy a folyóiratokat hogyan lehet kinyitni (szó szerint és átvitt értelemben is) egy kiállítási szituációban, hogyan lehet érzékletesen bemutatni azt a történeti, társadalmi és művészeti kontextust, az avantgárdban zajló vitákat, a különböző irányok és platformok küzdelmét, amelyek egyébként vakfoltra esnek az avantgárd művészet esztétikai prezentációjában. A Kassák Múzeum e témában megrendezett korábbi kiállításai – és az Aktív ábrák is – a folyóirat-tanulmányok (periodical studies) által ihletett kutatásokra és a történeti avantgárddal kapcsolatos újabb kiállítások tapasztalataira épülnek.
Hálózati ábrák és kontextusok
A kiállításon szereplő dokumentumok szemléletesen demonstrálják az avantgárd lapok hálózataiban működő marketingstratégiákat is.
Az avantgárd folyóiratok réteglapok voltak, de visszaemlékezésekből tudjuk, hogy gyakran éppen az újságok kivitelezése vagy a kirakatdizájn radikális esztétikája tudott megszólítani egy szélesebb közönséget.
Az avantgárd mozgalmak internacionális karakterük ellenére az első világháború alatt döntően saját nemzeti kultúrájuk viszonylatában határozták meg magukat. Lapjaik többségét nemzeti nyelven írták, és ebben a keretben kerestek maguknak nyilvánosságot. A nemzeti kultúrákban az avantgárd azonban többnyire csak marginális pozíciót tudott kivívni magának, különösen Kelet- és Közép-Európában. Az első világháború utáni tabula rasa más értelmiségi csoportokhoz hasonlóan az avantgárd mozgalmakat is arra ösztönözte, hogy a megváltozott társadalmi és kulturális környezetben szerepüket újragondolják. A húszas évektől kommunikációjuk főként lapjaikon keresztül, transznacionális térben zajlott, amit nevezhetünk virtuálisnak is, hiszen a szereplők személyesen csak ritkán találkoztak. Mégis intenzív párbeszédben, cserekapcsolatban álltak egymással, vitáztak, versengtek, mindemellett referenciaként tekintettek a másikra.
A bemutatott újságok tartalmával, politikai és kulturális beágyazottságával összevetve kiderül, hogy a hálózati ábrák különböző koncepciók alapján épülnek fel: hol a folyóiratok közötti hierarchiát, hol egyenrangúságukat tükrözik, esetenként tökéletes összhangban állnak az adott lap művészeti programjával, máskor viszont ellentmondanak annak.
Aktív ábrák
A kiállításon tíz avantgárd lapot mutatunk be részletesen, felfejtve a hálózati ábrák mögött álló művészeti elveket, gazdasági meghatározottságokat, politikai feltételeket. Az összehasonlítások egyik tanulsága, hogy ezek a lapok különbözőképpen voltak egyformák. Első ránézésre rendkívüli módon hasonlítottak egymásra, ami a radikális tipográfiai megoldásokat, jellegzetesen avantgárd vizualitást és persze a vissza-visszatérő címeket és műveket illeti.
Vegyük például Kassák Lajos Ma című folyóiratát, amely 1916-tól egy évtizeden át a magyar avantgárd meghatározó fóruma volt. Története két markánsan különböző periódusból állt: a budapesti és bécsi időszakból.
A lap 1919-ig Budapesten jelent meg, ez idő alatt Kassák folyamatosan bővítette portfólióját: a Ma könyvkiadót, képzőművészeti galériát üzemeltetett, előadóesteket szervezett. Ezzel szemben a Tanácsköztársaság bukását követő bécsi emigráció éveiben, 1920 és 1925 között Kassák lehetőségei jelentősen beszűkültek.
Támogatói nem voltak, de a szűkös anyagi körülmények ellenére Kassák és későbbi felesége, Simon Jolán önerőből folytatták a Ma kiadását. A bécsi évek fő kihívása az volt, hogy Kassák és folyóirata ki tud-e törni elszigeteltségéből.
1922-től Kassák már nem egyszerűen csak egyik szereplője volt az avantgárd hálózatnak, hanem formálója, alakítója is. A Ma 1922-es őszi számának hátsó borítóján megjelent hálózati ábra nemzetközileg is mintája lett a kapcsolatok szemléletes megjelenítésének. Kassáknál is több olyan ábrát láthatunk, amelyen az adott pillanatban a lapja számára fontos kapcsolatok tűnnek fel, valamint a kurrens nyugati lapok mellett mindig ott találjuk a kelet-közép-európai folyóiratokat is.
A rövid életű dadaista újságok vezető szerepét egy idő után a konstruktivista és a Bauhaus elveit hirdető funkcionalista lapok vették át. A Ma kapcsolatai a folyóirat 1925-ös megszűnését követően is megmaradtak, Kassák Budapestre visszatérve aktivizálni tudta ezeket az 1926-ban megalapított Dokumentumban.
Sok tekintetben hasonlított a Mához az Európa másik sarkában, Belgiumban kiadott Het Overzicht (Az áttekintés) – nem véletlen, hogy hirdették, reklámozták is egymást. Az antwerpeni székhelyű folyóirat Fernant Berckelaers (alias Michel Seuphor) költő és Jozef Peeters festő szerkesztésében jelent meg.
A Het Overzicht 1921–1922-ben, működésének első szakaszában főleg az avantgárd helyi kérdéseivel foglalkozott, de 1922 és 1925 között már az avantgárd mozgalom nemzetközi súlyú szereplője lett. A lapot saját forrásból tartották fenn, miután a főszerkesztő, Michel Seuphor eladta magánkönyvtárát a nyomda- és terjesztési költségek fedezésére, ami nagy szabadságot adott a szerkesztőknek. Hollandul írt cikkeikben baloldali elkötelezettséggel támogatták a Flandria politikai, nyelvi és kulturális autonómiájáért küzdő Flamand Mozgalmat. A szerkesztők nagyhatású nemzetközi művészeti találkozókat szerveztek Antwerpenben. A konstruktivizmus eszméit propagáló Második Modern Művészeti Kongresszus 1922-ben a lapot és a várost egyaránt az irányzat fontos szereplőjévé tette.
A hálózat (Het Netwerk) című, kiáltványszerű listájukon Bécstől Rómán át Brazíliáig az új művészet szempontjából fontos városokat, országokat és szereplőket tüntették fel. A felsorolásban ugyanakkor érdekes módon nem találjuk meg a lap holland riválisát, a hasonló nevű művészeti mozgalom lapját, a De Stijlt.
Az 1920-as évekbeli európai avantgárd folyóiratok szövevényes kapcsolatait bemutató kiállításunk egyaránt számot tart a huszadik század művészete iránt érdeklődők figyelmére és azokéra is, akik kíváncsiak a magyar művészek nemzetközi mozgásaira. A kiállításhoz számos tárlatvezetést, múzeumpedagógiai foglalkozást, angol és magyar nyelvű szakmai napot szervezünk az Óbudáról és máshonnan érkező látogatóinknak.
A kiállítás létrejöttét Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata – Bús Balázs polgármester és a Flamand Kormány Képviselete támogatta. A kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – NKFIH, K-120779 számú, Kassák Lajos avantgárd folyóiratai interdiszciplináris megközelítésben (1915–1928) című kutatási projektjéhez kapcsolódóan készült. A kiállítás kurátorai: Balázs Eszter, Dobó Gábor, Sasvári Edit és Szeredi Merse Pál; a dizájnt Rudas Klára készítette.
Az Aktív ábrák című kiállítás a Kassák Múzeumban 2019. március 31-ig látogatható.
