1950-től jogfolytonos az akkor vegyipari technikumként újjáalakuló iskola, a homlokzat „ökoiskola” felirata a környezettudatosságra utal. Hogyan zajlott az átalakulás?
Bacsó Márton A háború után az iparosításnak köszönhetően megváltozott az igény, hogy milyen szakmákra van szükség. A textilgyárak közelsége miatt itt nagyon hamar a vegyészeti vonal lett kiemelkedő. A „Than Károly” az ország gyakorlatilag egyik legfontosabb közoktatási intézménye volt, így sok olyan szakember, aki később a gyógyszergyártásban vagy vegyészetben hírnevet szerzett magának, nagy valószínűség szerint ide járt. Jómagam 1993-ban kezdtem itt tanulni gimnáziumi oktatás keretében (az intézményben 1990 és 2010 között folyt gimnáziumi oktatás), hiszen a kilencvenes években nagyon sok szakközépiskola gimnáziumi osztályokat is indított, mivel a rendszerváltás után a szülők általános tudás megszerzésére helyezték a hangsúlyt.
Váncsáné Debreceni Katalin A környezetvédelmi képzés az adottságokat felmérve lépett az iskola életébe, mert vegyipari képzésre nem jelentkeztek már elegen, és a textil- és bőripar is megszűnt a háttérben. Az akkori iskolavezetők az 1995-ös tanévtől indították el először az érettségivel rendelkezők számára a nappali majd esti környezetvédelmi technikusi képzést a laborok adottságaira alapozva. A kémia és fizika tantárgyak oktatásának felszereltsége rendelkezésre állt (anyagok és technikák a mérésekhez), a biológiai tantárgyak eszközállományát fel kellett építeni, és tovább bővült a tantestület is a megfelelő szakos kollégákkal. Az ökoiskola kritériumrendszerének kidolgozásában mi is segítettük az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet, a titulust meg kellett pályázni. A fenntarthatósági szemléletnél nem kifejezetten csak a környezetvédelmi fenntarthatóságra kell gondolni, hanem közösségépítési fenntarthatóságra is, a hagyományok megőrzésére. Persze megpróbálunk zöldíteni és a hulladékgyűjtés folyamatára odafigyelni, amit az itt tanuló diákok számára közvetítünk. Az ökoiskola-hálózat szellemiségének fenntartása az Oktatási Hivatalnak azóta is fontos, a hálózat részét képezik óvodák, általános iskolák és középiskolák is. Az a cél, hogy a közösségek jobban odafigyeljenek a környezetükre és egymásra. Mi például megpróbálunk környezettudatosan takarítani, minél kevesebb vegyszert használni a laborokban, kisebb koncentrációval ugyanazt a reakciót elérni kísérletezések során, hogy kevesebb vegyszer menjen a hulladékgyűjtőbe és a szennyvízcsatornába.
B. Márton Rengeteg növény látható az iskola folyosóin és az osztálytermekben, a diákokat és a szülőket arra biztatjuk, hogy hozzák be a feleslegessé vált növényeiket. Vállaltuk, hogy kevesebb papírt használunk, csak azt nyomtatjuk ki, amire feltétlenül szükség van. A környezeti szemléletet segíti, hogy a diákok terepgyakorlatokra járnak a Duna vízminőségét ellenőrizni és mintákat venni – az iskola Árpád fejedelem úti műemlékvédelem alatt álló homlokzata közvetlenül a Dunára néz –, vagy felkeresik a természetvédelmi értékeket, mint az Apáthy-sziklát, az Árpád-kilátót a Látó-hegyen, vagy gyakran „elzarándokolnak” a libanoni cédrushoz a Kondor út 5.-be, ezek mind a második kerületben található természeti értékek.
Pontosan hogyan lehet meghatározni az iskola jelenlegi profilját? A környéken sok egyenruhás diákot látni, kadétokat, ugyanakkor az Ökoiskola nagy betűkkel hirdeti a régi profilt az iskola homlokzatán…
D. Katalin A 2010-es évek elején a többféle oktatási célú intézmények esetén a fenntartók határoztak, hogy tiszta profilú, azaz gimnáziumi, vagy szakképzési oktatás folyik az intézményben. Iskolánkban a szakképzési oktatás maradt, hisz a gimnáziumi képzés 1990-től indult és a Than mindig is a szakmai oktatás színtere volt. Ennek következtében 2014 szeptemberétől már úgynevezett szakgimnáziumi osztályok indultak. A gimnáziumi osztályok belügyi, valamint honvédelmi speciális fakultációi igen népszerűek voltak, és ezt figyelembe véve az akkori vezetőség döntött, hogy szakmaként is jelenjen meg iskolánk képzési palettáján. Először a rendészet és közszolgálat ágazat képzése indult, egy későbbi tanévtől pedig a honvédelem ágazat szakmai oktatása.
B. Márton Az, ahogy a négy emeleten és az alagsorban eloszlik a képzési tematika, jól mutatja az iskola tanulmányi rétegzettségét: a földszinten és a harmadik emeleten a környezetvédelmi szakirányosok kaptak helyet, az elsőn a honvédek, a negyediken a rendészek, a másodikon az ún. Dobbantó Program tanulói. Az iskolában a három labor nagy büszkeségünk, de az alkalmazkodás jegyében van lövészeti gyakorlószobánk és börtöncella-demonstrációnk is. A folyosók őrzik a természettudományi irányultságot (növények, állatpreparátumok), az iskola udvarán ötvenéves fák és a honvédelmi oktatás keretében használatos zászlórúd is megtalálható, amelyet az állami ünnepek során felvonnak. A különböző szakmai képzések miatt egyenruha-bemutatónk is van a folyosón: rendészeti és laboránsruhák. Most éppen felvételik folynak az iskolában, amelyhez alkalmassági vizsgák szükségesek. Ünnepségek idején a diákok egyenruhát viselnek.
A környezetvédelem háttérbe szorult?
D. Katalin A jelenlegi képzéseink közül a környezetvédelem az, amely igen régóta itt van a képzési palettánkon, és bővítettük is a vízügyi ágazati szakmákkal. Sajnos az elmúlt évek tapasztalata az, hogy háttérbe szorult a környezetvédelmi szakma népszerűsége.
A szakmai paletta bővítésére először a közigazgatási, majd a honvédelmi igazgatási ügyintéző képzést indították el, mostanra már a honvédelem és a rendészet a két fő ágazata az iskolának. Országosan vagy száz iskola van, amelyik rendészetet oktat, húsz, amelyik honvédelmet, és körülbelül harminc, amelyik környezetvédelmet. Vízügyet még kevesebben, mert elsősorban a Duna és a Tisza mentén lévő szakképző intézményeknél jelennek meg a vízügyi technikusi képzések. A környezetvédelmet nem engedjük el, már csak az adottságaink miatt sem, amit a három felszerelt labor jelent. A környezetvédelmi technikusok mellett, ahogy említettem, képzünk vízügyi technikusokat is a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósággal, illetve az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együttműködésben. Növendékeink gyakran járnak a Dunára, akár a felső szakaszára is, nem csak a környező területekre, hiszen a vízügyi mérnök a víz közelében dolgozik, a különböző vízállásokat méri, vagy jégtörő hajóra megy, és részt vesz az árvízvédelemben is.
Mindketten egykori Thanos diákok, hogyan emlékeznek vissza az iskolai évekre?
D. Katalin Amikor ide jártam 1987-től, akkor az első emeleten és az alagsorban egy gép- és gyorsíró iskola működött. A Goldberger Textilgyárba jártam textilfestő gyakorlatra, és Budapest-szerte több helyen végeztem nyári gyakorlatokat, üzemlátogatásokat. A rendszerváltás után ezek a gyárak megszűntek, emiatt kevésbé volt szükség textilvegyészekre, ami az iskolánkban profilváltásokat eredményezett. Az egyetemet elvégezve visszajöttem tanítani, 1997-ben iskolánkat (akkori nevén Than Károly Szakközépiskola) összevonták a Bolyai János Textilipari Technikummal. A Bolyai iskola szövő-fonókat, mi textilfestőket, textilvegyészeket képeztünk, tehát az iparágban volt közös felület. Ideköltöztek a Markó utcából, és Zsigmond téri Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző néven működött tovább az összevont iskola. A gép- és gyorsíró iskola pedig akkor költözött ki Békásmegyerre.
B. Márton 1993 és 1997 között itt végeztem a gimnáziumot, és ez a huszadik év, hogy itt tanítok. Amikor ide jártam, a mellettünk lévő irodaház még nem létezett, üres telek állt a helyén, akkor kezdték el az építkezést. Velünk szemben, ahol szintén van egy újépítésű ház, a Lajos utcában, szintén egy üres telek állt. Arra emlékszem, hogy történelem fakultáción kivitt minket a tanár római kori leleteket tanulmányozni, megmutatta, hogyan dolgoznak a régészek.
Mi a három és ötéves képzés között a különbség az iskolán belül?
B. Márton A szakmunkásképző vagy szakképző iskola hároméves gyakorlatorientált képzés, a diákok nem kapnak érettségi bizonyítványt. A technikum ötéves képzés, a negyedik osztály után közismereti tárgyakból érettségiznek, az ötödik után pedig a szakmából kötelezően technikusi vizsgát tesznek. A diákok a duális együttműködések alapján sok gyakorlati órát töltenek külsős cégeknél. Az ötéves képzés után megvan a lehetőségük elhelyezkedni a szakmában, de arra is, hogy továbbtanuljanak felsőfokú intézményben, egyetemen.
D. Katalin A textilfestőket vagy a papírgyártókat régen is hároméves szakiskolában képezték, megmaradt, hogy minden szakmának megpróbáljuk megőrizni a szakképző iskolai részét is, mert ha valaki közismereti tantárgyakban annyira nem jó, és nehezen tud idegen nyelvet tanulni, tehát az érettségihez még nem érett, lehet, hogy az a szakma, amiről hallott, látott, megtetszik neki annyira, hogy inkább megtanulja és elvégzi, és még utána is dönthet úgy, hogy két év alatt érettségizik, de már egy szakma birtokában.
A technikumokban és szakképzéseken elsajátítható szakmacsoportok hogyan oszlanak meg országszerte?
B. Márton Vegyészet szempontjából a Budapesti Műszaki SZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum ma is élen jár (ugyanahhoz a szakképzési centrumhoz tartozunk). Náluk nem a honvédelem és a rendészet, hanem az informatika az új irány. Tehát mindegyik iskola próbál olyan képzést keresni, amelyben sikeres tud lenni, és amelyre jelentkeznek a diákok.
D. Katalin A „Petrik” a vegyészképzésben ma is kiemelkedő oktatást nyújt, náluk az általános vegyészet mellé zárkózik fel az informatika. Találnak annyi, a kémia iránt fogékony érdeklődőt, hogy meg tudják tölteni az osztályokat, és magas színvonalú oktatást nyújtanak, a diákok inkább egyetemen tanulnak tovább. A harmadik jelentős vegyipari iskola volt Budapesten a Petrik Lajos Technikum és a Than Károly mellett az Irinyi János Környezetvédelmi és Vegyészeti Középiskola, amit 2007-ben vontak össze a Petrikkel. Itt könnyűipari vegyészeket képeztek, míg az Irinyi és a Petrik általános vegyészeket. Mára megváltozott a helyzet, a könnyűipar lassú eltűnésével, valamint a tanulói érdeklődés hiánya miatt a gyereklétszám csökkenésével a környezetvédelem elsajátításához szükséges tudás megoszlik a négy természettudomány ismerete között (biológia, fizika, kémia, földrajz). Mai diákjaink a biológiai és a kémiai szaktudásban szereznek nagyobb jártasságot itt, a kémiában már nem olyan magas szinten, mintha vegyészeknek képzenénk őket. A szakmacsoportok országos, elsősorban az adott országrész gazdasága, iparága szerint, valamint az egyes iskolák vagy területek hagyományai szerint oszlanak meg.
Jól érzékelem-e, hogy az iskolának nagyfokú rugalmasságra van szüksége ahhoz, hogy mindig újjá tudjon alakulni?
D. Katalin Igen, ez az iskola mindig is innovatív intézmény volt megújulásra kész vezetőkkel, akik keresték a lehetőségeket az eszközállomány fejlesztésére és a kapcsolati rendszer tágítására. Nemzetközi pályázatokon a mai napig részt veszünk – Erasmus és Leonardo pályázatok –, partneriskolákkal működtünk együtt Drezdában, Pozsonyban, Pardubicében a környezetvédelem és a rendészet területén is. Szeretném kiemelni Dobbantó nevű felzárkóztató programunkat. Nem tankötelesek számára adjuk meg a tanulás lehetőségét. Néhány fős csoportokban a szövegértés és a számolás alapkompetenciáit tanítjuk meg. Amikor a tanulók elérik a megfelelő szintet, átkerülnek a Műhelyiskola programba, ahol egy szakma egy részét sajátítják el, például a környezetvédelmi ágazatban a hulladékfeldolgozó munkatárs hulladékgyűjtő és -szállító feladatkörét, azaz rész-szakmát szereznek. Ezáltal alapfokú végzettségük lesz, amivel már jogalapjuk lesz például a jogosítvány megszerzésére, illetve tovább folytathatják tanulmányaikat iskolánkban, így nem kallódnak el, és újabb esélyt kapnak. Amennyiben befejezik a teljes szakmai képzést, az újrahasznosításban lesznek jártasak, a nyersanyag másodlagos feldolgozásában. Ilyen végzettséggel elhelyezkedhetnek MÉH-telepeken, tehát fémfelvásárló telepet is üzemeltethetnek, és persze hulladékgyűjtő szállítóként is dolgozhatnak.
B. Márton Az 1250 fős gyereklétszámból körülbelül harmincan vesznek részt a Dobbantó Programban. Az általánosan csökkenő gyereklétszám mellett a Lajos utcai épület teljes kihasználtságú, ez is mutatja, hogy jól döntöttek annak idején az iskola vezetői, amikor a rendészeti irány felé fordultak. Nehéz üres osztálytermet találni napközben, és hogy át tudjuk tekinteni e rendkívül nagy létszámot, az osztályoknak nevet adunk, nem betűket, ami kohéziós erővel bír a diákok számára. A névadásban szerepet játszik az iskola ökoszemlélete: az osztályok állatokról, növényekről, szigetekről, folyókról, hegyekről, kémiai elemekről stb. kapják a nevüket. Például, az a rendészeti osztály, ahol osztályfőnök vagyok, egy Karib-tengeri szigetről kapta a nevét.
D. Katalin Iskolánk 2024-ben egy zuglói telephellyel bővült. Ennek következtében két új ágazattal, az informatika és távközlés, valamint az elektronika és elektrotechnika ágazatokkal egészültünk ki, amelyek oktatása az új, zuglói telephelyünkön zajlik. Azon dolgozunk, hogy mi legyen a kapocs. A honvédkadét-képzést szeretnénk kiegészíteni a két új szakmai irány megjelenésével. Így a kadétok a szakmaspecifikus tanóráikon a zuglói telephelyünkön fognak részt venni.
Egy iskola létét a tanulók létszáma biztosítja. Nem maradhat meg az az iskola, ahol nincs elegendő tanuló, és folyamatosan figyelni kell a gazdasági, piaci elvárásokat, és arra reagálva megtalálni esetleges új szakmákat vagy képzési formákat. Arra is figyelnünk kell, hogy milyen pályát tudunk mutatni a belépő tanulónak, ami megragadhatja őt és a szülőket.
