Egy gondosan őrzött színházjegy a József Attila Színház 2001. május 19-i A házasságlevél című előadásáról és egy dedikált mosolygós kép emlékeztet egy kellemes gyerekkori élményemre. Iskolánk, a Kiscelli utcai Gelléri Andor Endre Általános Iskola kilencvenedik évét (egyben az utolsót) ünnepeltük az ún. Gelléri-gálán, és nem tudom, már honnan, de megtudtuk, hogy Schütz Ila is oda járt egykor. (A Kiscelli utca 78−82-ben álló impozáns, 1911-ben épült, Reichl Kálmán által tervezett iskolaépületet pár évig az Óbudai Egyetem használta, majd 2017-től az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, közismert nevén AKG, általános iskolájának ad otthont.) Mi, 13-14 éves diákok nagy elszántsággal kerestük fel Schütz Ilát előadás után a József Attila Színházban egy csokor virággal, kézzel írt meghívóval, és meginvitáltuk a gálánkra. A legbátrabb osztálytársunk ment oda az öltözőasztalnál, a tükör előtt ülő színésznőhöz, aki kedvesen utasította el lelkes nekibuzdulásunkat. Látom magam előtt, ahogy jobb profiljával hátra fordul felénk, a többiek felé, akik nem mertünk beljebb lépni az öltözőbe.
Schütz Ila gyermekkora és fiatal felnőttkora Óbudához kötődik. A Pacsirtamező utcába vitték haza születése után, hároméves korában a Föld utca 42/b-be költöztek, itt nőtt fel két testvérével. A Kiscelli utcai elemibe járt általános iskolába és a Martos Flóra Leánygimnáziumba – – a mai Óbudai Gimnáziumba – középiskolába. A Föld utcai családi otthont hiába keresnénk, a fűtőközpont építése miatt a hatvanas években lerombolták. Sas György Újra veled ugyanitt című, 1989-es színész-életrajzából több érdekes adalékot kapunk az óbudai évekhez, és a kamasz és fiatal nő természetére is következtethetünk.
A gimnáziumban Ritoók Zsigmond ókortörténész volt a latintanára. Óbudán érték az 1956 októberi események is, ő ment ki kenyérért a veszélyes utcára. Értelmiségi családi háttere is hozzájárulhatott ahhoz, hogy jó tanuló volt és nagy műveltséget sajátított el. Iskolai évei alatt versmondó versenyekre járt, majd az amatőr színjátszással próbálkozott.
A gázgyári lakótelep művelődési központjának színpadán Heltai Jenő Szépek szépe című verses drámájának énekes változatában szerepelt, amikor Keleti István, az amatőr színjátszás tanítómestere felfedezte, és átemelte őt az iskolai színjátszásból az amatőr színjátszók közé. Bevette az Óbudai Irodalmi Színpad színjátszó csoportjába, majd a Műszaki Egyetem színjátszó csoportjához is csatlakozott (ebből alakult meg később a Szkéné Színház). Ez gimnazista évei alatt történt. Ekkorra már végérvényesen elkapta a színjátszás mámora és nem tántorította el az sem, amikor a Színház- és Filmművészeti Főiskola három felvételin is elutasította. Negyedszerre vették fel. Az első sikertelen főiskolai felvételi után munkába állt. Először a Margit Kórház adminisztrátoraként, majd a III. kerületi tanács egészségügyi osztályán a légoltalom egészségügyi tanfolyamainak felelős ügyintézőjeként dolgozott, majd, már Óbudáról elkerülve, a Kecskeméti utcában a Népművészek Háziipari Termelő Szövetkezeténél ő felelt az otthon készült népművészeti termékek minőségéért. Civil munkáját tisztességesen végezte, de egy pillanatig sem adott lejjebb a színésznői elhivatottságából, játszott amatőr színtereken, például az Egyetemi Színpadon Aiszkülosz Oreszteia-jában a dajka szerepét Ruszt József rendezésében. Jelentkezett a Horváth Árpád által vezetett Egressy Klubba, és a Népművelési Intézet iskolájában is tanult beszéd- és mozgástechnikát; elvégezte estin a Ranódy László vezette MAFILM Színjáték Stúdió kétéves filmszínész-képzését, amelynek célja a munkahellyel rendelkező alkalmi epizódszínészek képzése volt.
1965 és 1969 között Szinetár Miklós osztályába járt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, az osztálynévsor a következő volt: Antal Anetta, Balázsovits Lajos, Benedek Miklós, Benkő Péter, Gór Nagy Mária, Gyenge Mária, Jobba Gabriella, Korbuly Péter, Körtvélyessy Zsolt, Monori Lili, Pálos Zsuzsa, Vallai Péter. Nagy idők nagy korszaka ez. Egy pillanatig sem volt kétséges, hogy ott van a helye. Társai érettnek érezték, tanára azzal biztatta, későn érő típus. Az biztos, hogy pályáján nem volt megtorpanás. Nagy filmszerepekkel nyitott. Az Ismeri a Szandi Mandit? (1969) szatirikus, groteszk stílusával Gyarmathy Lívia debüt-filmje, egyben Schütz Ila számára mindig is meghatározó nagy filmszerep azzal együtt, hogy már Jancsó Miklós Csend és kiáltásán is túl volt addigra. A film groteszk hangvétele illik Schütz Ilához, vibráló jelenléte ennyi év után is átjön a vásznon. Diploma után egy évre a Mikroszkóp Színpadhoz szerződött Komlós János igazgatása alatt. A groteszk filmszerepek, a kabaré otthonának számító színház mutatják, hogy komikai oldalára nagy volt a fogékonyság.
Ádám Ottó 1970-ben hívta a Madách Színházhoz, ahol 1992-ig társulati tag maradt. A 22 év magában foglalja a Madách Színház nagy prózai korszakát, ahol a világirodalom és a magyar irodalom széles kínálata volt látható. A „három nemzeti színház” korszakának is nevezik a hatvanas−hetvenes éveket, hiszen a Madách Színház, a Vígszínház és a Nemzeti Színház a három nagy prózai repertoárt játszó színháza volt ekkor Budapestnek. Schütz Ila „madáchos” volt, a világirodalom szereppalettáját eljátszotta, komikai és tragikai műfajokban egyaránt. Shakespeare-, Molière- és Shaw-szerepek, a korszakban bulvárként értelmezett angol és francia kortárs drámák előadásainak sokasága szerepel színházi szerepei között (köztük A bolond lány Jozefája szerepátvétellel).
A rendszerváltás után, 1992-ben távozott a Madách Színházból, miután az profilt váltott, és zenés színház lett. Egy évig szabadúszó volt, több helyen játszott, a Mikó István vezette Arizona Színházban is, majd annak megszűnésekor, 1993-ban a József Attila színházhoz szerződött Léner Péter, a színház igazgatója hívására. Több mint egy évtizedig, haláláig a társulat tagja volt, a színház profiljából adódóan könnyebb, főleg komikai szerepeket alakított.
Komikaként emlékszünk rá, akinek nagyon jó a humora, vígjátéki helyzetek nevettető megformálójaként, aki körül mindig forrt a levegő, és akit mindig körbelengett valami mély és megfoghatatlan szomorúság. Talán ezért hasonlítják őt a bohóchoz? Őstehetség volt. Amikor próbálják körülírni színésznői minőségét, tragikomikaként határozzák meg. Az Országos Színháztörténeti Múzeum- és Intézet Schütz Ila-kiállításának kurátori kísérőszövege az alábbi módon írja körül a tragikomédia fogalmát:
„A tragikomédia [nemcsak műfajt jelöl, hanem] azt a karakterbeli sajátosságot is, amely Schütz Ila mind komikai, mind más, drámai alakításainak árnyalataiban gyakran érzékelhető volt. Leginkább attitűdre utalt, amely a megformált karakter habitusára, hangulatára, megjelenésére, mimikájára, hangjátékára, tehát egy adott szituációban való teljes működésére befolyással bírt. Ez az attitűd – a »tragikomika« attitűdje – pedig az ellentétek játékosáé. Azé, aki határhelyzetekben mozog otthonosan, aki az adott szituáció vagy karakter mélyén rejlő ellentmondásokat villantja fel, és aki a legkülönfélébb módokon enged ezáltal bepillantást a tragikum komikus árnyalatába vagy a komikum tragikus mozzanatába.
Schütz Ila óriási színészi életművet hagyott hátra. Egész színészi pályájára jellemző, hogy fő- és mellékszerepben is egyaránt maradandót alkotott, ha belépett a színpadra, vagy megjelent a vásznon, nem lehetett róla nem tudomást venni. Talán nem annyira köztudott, hogy megszámlálhatatlan színházi szerepe mellett filmográfiája is számottevő, több mint huszonöt filmet és ötven tévéfilmet tartanak számon az adatbázisok, amelyekben játszott, a hetvenes−nyolcvanas években évente három-négy mozgóképes alkotásban vett részt. A Valami Amerika véletlenül marihuánát fogyasztó Terka nénije bravúros komikai epizódszerepe az újabb generációnak maradt feledhetetlen. Rengeteg színésszel volt partneri kapcsolatban, a köztudat leginkább Sztankay Istvánnal kapcsolja össze, akivel számos közös színpadi és mozgóképes szerepe volt. Erre az összetartozásra kedvesen rá is játszottak, például találunk egy biztosító reklámot is, amelyet elvállaltak a kilencvenes évek végén. Sok évtizedes barátságuk állandóbb volt, mint magánéleti partnereik. Annak ellenére, hogy sikeres színésznő volt, akit a korszak kiemelten sokra tartott és akit pályatársai is csak szeretettel emlegetnek a mai napig, mégis magányos maradt. Azt mondta, hogy ő egy modern női Don Quijote. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 2021 márciusában virtuális kiállítást rendezett munkásságáról (kurátor: Hadi Barbara), mert a közvélemény-kutatás alapján ő kapta a legtöbb szavazatot. Filmjei és kabaréalakításai visszanézhetők, tovább él a kulturális emlékezetben.
Források:
Sas György: Újra veled ugyanitt (Schütz és Sztankay), Budapest, 1989.
A tragikomika. Schütz Ila (1944−2002) Az Országos Színháztörténeti Múzeum- és Intézet (OSZMI) virtuális kiállítása. A kiállítás kurátora: Hadi Barbara
Link: https://embed.culturalspot.org/embed/exhibit/oALy5Kr2EN46Jw?position=0%3A0
Magyar Színházművészeti Lexikon: Schütz Ila szócikk
Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA): Hogy volt?! Schütz Ilára emlékezünk (2014)
Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA): Ötvenből huszonöt. Schütz Ila kabaréja (1992)
