Mikor és hogyan jött létre a Co&Co csoport (coandco.cc), mi a cég története, és miért a Graphisoft Parkot választották az iroda számára?
Cosovan Attila A céget 2001-ben hárman alapítottuk a testvéremmel, Cosovan Tamással és Szabó Zoltán Pál közgazdásszal, aki egy év után kilépett. Addigra megismertem a jelenlévő Ricsit és Gergőt, volt diákjaimat, akik időközben a barátaim lettek. Úgy gondoltam, hogy érdemesebb olyan közösségben dolgozni, amelynek tagjaival egy nyelvet beszélünk, így hivatalosan beléptek a cégbe és ezzel egy másik időszámítás kezdődött. 2018-ban a cég felnőtt korba lépett, tizennyolc éves lett, úgy éreztem, megáll a saját lábán is. Az egyetemi teendőim és egyéb elfoglaltságaim miatt kiléptem. Az együttműködés továbbra is fennmaradt köztünk, nem veszek részt a cég operatív teendőiben, de hatunk egymásra és örülünk egymás sikereinek, közös stratégiai projekteken dolgozunk. A coandco.cc a nevem alatt futtatja az ún. DIS:CO-szemléletet és módszertant, gondoskodik róla, hogy fennmaradjon, én pedig önálló oktató, tervező, szakértő szerepeimben a céges élet esettanulmányaira alapozom cikkeim gyakorlati vetületét.
Óbuda részben tudatos választás volt. Először a XII. kerületben működtünk, mert az közel volt a MOME-hoz (Moholy Nagy Művészeti Egyetem), ahol akkor még tanítottam, és ahová Gergő és Ricsi egyetemre jártak. Én elkerültem az egyetemtől, ők lediplomáztak, az irodát pedig kinőttük. Korábban úgy gondoltam, hogy a cég addig növekedjen, amíg az ügyvezető igazgató maga is tud tervezéssel foglalkozni, vagyis a hétköznapi, egyszerű emberi kapcsolatok híve voltam. Aztán mégis meg kellett lépni a cég növekedésének kiteljesítését, és a Graphisoft Park jó választásnak bizonyult.
Hosszú Gergely Az óbudai Graphisoft Park Magyarország Szilícium-völgye, közel a természethez. Inspiratív közeg. Feng Shui szempontból nézve fontos, hogy mellettünk folyik a Duna, a park a táj domborzati adottságaiba illeszkedik, a központi tó izgalmas elem. Szeretjük Óbudát, mert közel van a nyüzsgéshez, de mégis barátságos és lassabb, mert peremkerület. Körbeveszi a gyönyörű Pilis és a Dunakanyar. A tervezőnek, designernek, művész embernek fontos, hogy el tudjon csendesedni, el tudjon vonulni a gondolataival.
Nagy Richárd Formatervező szakon végeztünk, Attila tipográfia- és tervezőtanárunk volt, diákként is arra ösztönzött bennünket, hogy a nemzetközi pályázatokon az üzenet közvetítésére figyeljünk. A cég kezdetben márkaépítéssel foglalkozott, Attila tudományos kutatásainak hatására változott meg a cégnév is a klasszikus marketingkommunikációról designkommunikációra. Nincs konkrét iparági fókuszunk, az autóipar, egészségipar-healthcare, játékipar, IT-mobilkommunikációs iparág, ipari termelés, sport, turisztika, élelmiszeripar – FMCG (gyorsan fogyó termékek piaca), a bútortervezés, az enteriőrtervezés, így például a dubai világkiállítás arculata, a merchandising mind belefér a profilunkba. Magyarországon jellemzően az egészségiparból keresnek meg minket. Foglalkozunk brandépítéssel, design- és termékfejlesztéssel. Márkastratégia mellett jellemzően designstratégiával foglalkozunk. A napi formatervező rutinunk organikus kapcsolatban van Attila akadémikus szinten elért eredményeivel, ahonnan szellemi tőkét és támogatást kapunk.
A honlapon a következő olvasható: „hiszünk a DIS:CO-ban, ami a Designcommunication rövidítése. Ez egy olyan gondolkodásmód, amely mélyen integrálja a kommunikációt a fejlesztési folyamatba”. Ez mit jelent pontosan?
Attila A designkommunikáció a 2009-ben megvédett doktori munkám elméleti eredménye, nevezhetjük nyelvi modellnek is. A saját praxisomat és a cégem viselkedését figyelve döbbentem rá, hogy a legtöbb reklámügynökség akkor lép be egy projektbe, amikor már késő, és nem vesznek részt a termék fejlesztésében. Amikor rossz véleménnyel vannak a termékről, nem mondják meg, kommunikációs hazugságot építenek. Az különböztet meg minket a többi piaci szereplőtől, hogy az ügyfelek a márkaépítés és fejlesztés első pillanatában kikérik a véleményünket. Ennek az elméleti vonzata a designkommunikácó, vagyis a fejlesztésbe épített kommunikáció. Az ember minden egyes megmozdulása kommunikációs tartalommal bír, aminek alapja a kapcsolatteremtés, a mi esetünkben ez a tervezői kapcsolatteremtés. A tervezést nem leszűkített formatervezésnek gondoljuk, nem arról van szó, hogy egy tárgyat, terméket, szolgáltatást, vagy egy eljárást egyszerűen szépre tervezünk, hanem az alapötlettől kezdve gondosan valódi és organikus kommunikációs tartalommal ruházzuk fel és rendszerszintű változásokat eszközölünk. Ebből, a tudatos tervezői kapcsolatteremtésből kiforrott a saját módszertanunk, ami alapján cselekszünk és gondolkodunk, ez a mi filozófiánk, a hitvallásunk: személyes tapasztalatokon alapuló, tudományos módszertanná alakult saját stratégiánk. Az ügyfelek örülnek annak, hogy komolyan vesszük őket és a termékeiket, hogy hozzájuk igazodunk felismerésekkel, eredeti ötletekkel és módszerrel, nem pedig máshonnan átvett adaptációkkal és rutinokkal csábítjuk el őket.
Gergely A designkommunikációt a cégen belül evangelizáltuk, mikrovallásként tekintünk rá, interdiszciplináris és holisztikus szemléletként, amely Magyarországon egyedüli. Nekünk a tervezői és a designeri attitűd épp olyan fontos, mint a kommunikáció és a pszichológia tudománya és gyakorlata, a gazdasági, közgazdasági és politikai hatások. Minden feladathoz, a részfeladatokhoz is így állunk hozzá, mert azok is integrálódnak a nagy egészbe. Abban hiszünk, hogy a teremtés korai fázisában érdemes bekapcsolódni a fejlesztésbe, amihez a tervező mértékletes, empatikus magatartása társul, mert a lehengerlő tervező nem hallja meg a megrendelői, tulajdonosi oldalt. Ez tervezői felelősséget is jelent, mert nem kész megoldással dolgozunk, hanem az együttgondolkodás eredményeként születik meg az érték. Ez nem csak klasszikus értelemben vett, a nemzetközi porondon is helytálló terméket vagy termékcsaládot jelent, hanem a kommunikáció területén értelmezhető applikációt, vagy akár egy folyamat optimalizálását.
Attila Azonosulva ezzel a tervezői magatartással, cselekvő bölcsekké válunk, mint az ókori filozófusok. A módszertannak van egy hármas viszonyrendszere: az anyag–anyagtalan viszonya, a túlélés–fennmaradás–fejlődés viszonya, és az állandó változó(k) viszonya. Ezek szimbiózisban állnak egymással. Ha ebbe a körben felvetünk bármilyen kérdést, és a hármas viszonyrendszer alapján megvizsgáljuk, akkor nagy valószínűséggel megtaláljuk a lehető legjobb és hosszú távon is fenntartható megoldást. A viselkedési módszertanunk alapja a több ezer éves platóni négy sarkalatos erény: bátorság, igazságosság, mértékletesség és bölcsesség. Így rezonálunk az ügyfelekre, figyelünk rájuk, hiszen nem véletlenül maradtak fenn ezek – bár az üzleti diskurzusban egyre ritkábban használt – szavak 2500 éven keresztül, amelyeket mi revitalizálni próbálunk a tervezői és az akadémiai közegben egyaránt.
Milyen gyakorlati példákat emelnének ki ahhoz, hogy érthetővé váljék a szemlélet?
Richárd A DSI (dry salt inhaler) sóinhalátort 2009–2012 között terveztük meg. Az általános sóinhalátor fogalma szemantikai értelemben a betegséggel és a betegségtudattal kapcsolódik össze. A gyerekek nagy kerámia elefántokat használtak, amelyekben a só néhány hónap alatt összeállt a a nedves párával, használhatatlanok lettek. Ha leejtették, összetörtek, súlyosságuknál fogva a gyerekek nem tudták magukkal vinni a közösségbe, mert ciki és a betegségtudatot erősíti. Amit mi terveztünk, az egy kavicshoz hasonlít, elfér a zsebben, irodai asztalon, olyan, mint egy szövegjavító. A tudatos városlakónak azért van szüksége rá, mert jótékony hatása van a városi szmoggal szemben. Tudatos tárgytervezéssel és kommunikációval a kis méretű, zsebre tehető ergonomikus tárgy a megelőzést sugallja a régi nagy méretű, csőszerű tárgyak helyett. A 2014-es Nosiboo orrszívó porszívó is sikertörténet, első évében a megnyert Red Dot díj után Németországban hússzor annyit adtak el, mint itthon, ráadásul mára a céget is safety baby márkaként aposztrofálja a nemzetközi piac, Ázsiában például kategóriateremtő lett. Említhetnénk a 383 nevű magyar szénsavmentes ásványvizet mint populáris termékünket is. A névválasztása és a palack formája játékos, a szám a helyrajzi számra utal, ahol a föld mélyében megtalálható az ásványvíz, a palack alakja 14 oldalú, ami 3+8+3=14, vagyis több szinten kommunikálunk a termékkel, valamint az űrtartalma is így alakult ki. Ez tíz évvel ezelőtt trendteremtő, merész döntésnek bizonyult.
Attila A Gömböcnek, Magyarország legismertebb matematikai csodájának arculatát is mi terveztük. „A Gömböc konvex, homogén háromdimenziós test, melynek specialitása, hogy összesen két – egy stabil és egy instabil – egyensúlyi helyzete van, hétköznapi nyelven egy homogén Kelj-fel-Jancsi.” A gömböc egy olyan állítás, aminek formai és testi vonzata nem létezhetne, és mégis megvalósult. Domokos Gábor nevéhez fűződik, ő keresett meg minket annak idején, hogy mit szólnánk ehhez a márkanévhez, aminek már akkor nemzetközi sikere volt. Mi javasoltuk, hogy ne tartson attól, hogy a külföldiek nem tudják kimondani, mert ez egy bátor névválasztás. A Gömböcöt közösen prezentáltuk a sanghaji világkiállítástól kezdve minden nagy nemzetközi megjelenésen, és képviseltük azt, hogy ez egy átmenet a tudomány és a művészet között. A gömböc felismerése szinte művészeti folyamat volt, amikor a feltalálók köveket szortíroztak a görög tengerparton, kategorizálták, nem csak képleteket írogattak táblákon, volt egy empirikus vetülete is, ahogy a homogén test meg tudott fogalmazódni. Termékeink közül Magyarországon ismert még a Teqball is (a labdarúgás és az asztalitenisz kombinációból kialakuló sportág számára használatos ívelt asztal), amelynek márkaarculatát, formatervezését, kommunikációs anyagának teljes palettáját mi terveztük.
Richárd A feltalálók az első digitálisan megtervezett formával kerestek meg minket, ami szép volt és exkluzív, de nem volt praktikus. A designkommunikáció hatására az alapértékekben megegyeztünk, és mi terveztük meg a végső, sikeres formátumot, amely x lábával illeszkedik a sportra jellemző tulajdonságokhoz, nem akad bele a játékos lába, megfelelő felületről pattan vissza a labda.
Ami a Gömböcöt illeti, Magyarországon mai napig kevésbé ismert, viszont nemzetközileg óriási karriert futott be. Vlagyimir Arnold matematikus súgott a két feltalálónak, Domokos Gábornak és Várkonyi Péternek, hogy létezhet olyan homogén test, aminek két egyensúlyi pontja van. Ezért Vlagyimir Arnoldnak ajándékozták az első számozott Gömböcöt. A sorszámozás lehetőségét velünk együtt valósította meg a feltaláló páros. Akkor még CNC és egyéb rendszerekben nehéz volt a gyártás, ezért csak 3D nyomtatással lehetett kivitelezni. A bonyolult gyártástechnika miatt az egyes számot be tudtuk Rapid Prototyping technikával gravírozni az első tárgyba. Mára már a világ legnagyobb egyetemei saját számozott Gömböccel rendelkeznek. A sorszámozott Gömböc befutotta saját életpályáját, tehát ez nem csak egy matematikai képlet, hanem egy designba integrált kommunikációs stratégia, ami összeforrt a Gömböc létével. További hozzáadott értékkel bír az, hogy megkeresett minket a Magyar Filatélia Vállalat is, hogy tervezzünk különleges bélyeget, amely a Gömböc legjellegzetesebb mozgási fázisait tartalmazza. Ez egy mozgó bélyegfüzet, amely forgalmi bélyegív formájában a Magyar Posta különleges terméke, ezért Magyar Termék Nagydíjjal jutalmaztak minket.
Mi az, amit különösen maradandónak tartotok a cégben?
Richárd A több mint négyszáz projektünk közül mindegyiknél alkalmaztuk a designkommunikációt, interdiszciplináris megközelítésben szem előtt tartjuk az embert és a fenntarthatóságot is, így több millió általunk tervezett – a világon szinte mindenütt – piacon lévő termékünk nem avul el egy-két év alatt, formájuk, valamint emocionális és használati funkciójuk évtizedekben mérve is időtálló. Ez nem minden iparágban megvalósítható (pl. a mobil és IT piacon túl gyors a technológiai elavulás), de a többi iparágban (sport, háztartási eszközök, játékipar, stb.) sikerült megoldanunk.
Attila A lecserélhetőség kultuszának korában talán furcsának tűnhet, hogy egy designer, egy marketinges nem szeretne mindent rövid lejáratúnak tudni. Én hiszek az időtálló tervezésben, a folyamatos változás közepette az időtálló állandókban is, a túlélés–fennmaradás–fejlődés hármasában, a fenntarthatóságban mint értékben, abban, hogy meg lehet találni az optimális fogódzót a tervezésben és a fejlesztésben, amelyből végül olyan vizuálisan is értelmezhető márka-termék-szolgáltatás születhet, ami maradandó.
Gergely Az Attila által képviselt designkommunikáció-metodika tehát olyan, mint egy diszkógömb: ezernyi reflektáló képpont és tükör, gondolatokat szív magába és szór szerteszét. Kitalált valamit, amire empirikus úton jött rá, és amit egyetemen tanít, és amely módszerről tanszéket neveztek el a Budapesti Corvinus Egyetemen. A cégünk növekedett, az ugrásnak van pozitív és negatív hozadéka, de azon nem változtattunk, hogy ezt a módszertant továbbra is hitvallásnak tartjuk és hivatkozunk rá. (link: www.coandco.cc)
