Ki a beruházó, és mi a cég rövid története? Hol és milyen profillal működnek jelenleg?
T.T.: Az óbudai Goldberger-fejlesztés mögött a Puzl CowOrKing fejlesztői csapata áll, amely 2015-ben alakult, és azt tekintik küldetésüknek, hogy inspiráló és produktív környezet létrehozásával segítsék az IT szektorban dolgozó szakemberek és csapatok fejlődését Kelet-Közép-Európában. A nemzetközi hátterű vállalkozás az első telephelyét Bulgária fővárosában, Szófiában hozta létre néhány évvel ezelőtt, és annak sikere ösztönözte a fejlesztőt arra, hogy Kelet-, és Közép-Európa több nagyvárosára kiterjessze hálózatát, egyfajta HUB létrehozásához biztosítson műszaki és közösségi infrastruktúrát. A szervezet kifejezetten az IT-szektorban működő vállalkozásokat célozza meg létesítményeivel, a közösségi irodatereiket magas hozzáadott értéket előállító angyal- és kockázati tőke (venture capital) befektetők, start-upok és nagyobb nemzetközi (IT) vállalkozások egyaránt igénybe tudják venni. A cég középtávú bővülési tervei között szerepel, hogy nemcsak Budapesten, hanem például Bukarestben, Bécsben, Prágában, vagy éppen Athénban hozzon létre további helyszíneket, ezáltal építse a Puzl CowOrKing létesítményekben megtelepedő IT-közösségét, valamint ezen közösségek regionális szintű összekötése.
Melyek a cég bővülésének, fejlődésének mozgatórugói? Mi motiválja önöket, hogy új helyszínen fejlesszenek? És milyen hatással van a post-covid időszak a coworking piacra?
T.T.: A fejlődés mozgatórugóinak megértéséhez szükséges tisztázni azt, hogy a fejlesztő üzleti modelljének sikerét a „CowOrKing” létesítményhasználók eredményei és a munkakörnyezetnek a vállalkozások növekedésére gyakorolt hatása határozza meg. A társaság nem irodaterek, hanem ökoszisztéma és egyfajta tudáshálózat fejlesztésén dolgozik, ami a létesítmények kialakításában is kézzelfogható.
D.G.: A Lajos utcai létesítmény sem úgy épül fel, mint egy hagyományos, belvárosi utcafronti üzlethelyiségben kialakított, szűk közösségi iroda. A felhagyott textilgyárban kivitelezés alatt lévő ingatlant inspiráló közösségi környezetként kezelik, és ennek megfelelően tervezték meg. Olyan tereket hoznak létre, amelyek elősegítik az ott dolgozók hatékonyságát, a cégek közötti együttműködést és a kreativitást.
T.T.: A Belső-Óbudán létrejövő coworking létesítményre stabilan megvan az igény egy Budapest méretű nagyvárosban. A sokoldalúan hasznosítható munkaállomás- és irodatér-kínálatnak, közösségi irodatereknek, amelyeket a Goldbergerben létrejövő helyszín kínál majd, jelenleg kevéssé van versenytársa a fővárosban. Budapesten esetében is azt tapasztalják, amit Kelet-Közép-Európa számos más nagyvárosában, hogy számos – még a fejlődés korai szakaszában lévő – kisebb kapacitású coworking létesítmény működik, amelyek nem képesek lefedni teljes mértékben a szolgáltatások iránt jelentkező bővülő igényt.
T.ZS.: Az új coworking a 100 főnél több munkavállalóval rendelkező cégeknek is kínál majd irodákat. Az kulcs a rugalmasságban van. A coworking már nem csak a kis cégek és szabadúszok sajátja, hanem a nagyobb cégek is keresik és igénylik azt a fajta rugalmasságot és a közösség nyújtotta előnyöket, amelyeket egy klasszikus irodaházban nem kapnak meg, annak működési sajátossága és üzleti modellje miatt.
T.T.: A Post-Covid időszak tovább erősítette az igényt a közösségi típusú létesítmények iránt, hiszen a közösségi élmény hiányzott a Covid időszakban. A kis és nagy vállalkozások számára is vonzó alternatívát kínál majd az új coworking a változatos és rugalmas irodatér- és munkaállomás-kínálatával, közösségi tereivel.
Miért éppen Magyarország, miért éppen Budapest és legfőképpen miért éppen Óbuda mellett döntöttek a helyszínválasztás során? Álltak-e személyes motivációk a döntés hátterében, vagy tisztán üzleti alapon határoztak így?
T.T.: A helyszínválasztásnál az a meghatározó szempont, hogy a céltelepülés egy dinamikus, sokszínű, inspiráló környezetet biztosító nagyváros legyen. Budapest és azon belül Óbuda-Békásmegyer kiváló helyszín. Csak a budapesti fejlesztés esetében mintegy kétszáz potenciális helyszín közül választották ki az óbudai Goldberger területét. Személyes motivációk egyáltalán nem játszottak szerepet a telephelyválasztásban.
Melyek voltak az ingatlanválasztás főbb szempontjai?
T.T.: Az elsődleges szempont az ingatlan kiválasztásánál a barnamezős fekvés, azaz az alulhasznosított ipari környezet volt, amelyek közül kifejezetten nehéz volt találni olyan adottságú ingatlant, amely nem a külvárosban, hanem a belváros közelében fekszik, és nem nagyüzemi, gyáripari beépítés jellemzi, hanem a manufakturális jelleg, ezáltal a kisebb terek dominálnak benne.
D.G.: Az elhagyatott Lajos utcai gyárépület egyedülálló abból a szempontból, hogy belvárosi fekvésű, kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, és lakóterületek, szolgáltatások közelében van, de maga a tömb, amiben fekszik, gazdasági hasznosítás alatt áll. Az ingatlan alkalmas arra, hogy a működéshez szükséges valamennyi funkciót befogadja, és hogy a fejlesztés újraértelmezze a korábbi ipari épületek hasznosítását a 21. századi kívánalmaknak megfelelően.
Régi gyárépület versus új irodatér: milyen előnyei és hátrányai vannak egy régi gyárépület átépítésének? A régi textilgyári épületnek vannak sajátosságai. Voltak-e izgalmas és váratlan meglepetések az építészeti tervezés, előkészítés során?
D.G.: A revitalizálás tekintetében – a modern irodaházakkal szemben – a régi, hagyományos gyárépület számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, amelyeket maximálisan felhasználnak a kialakítás során. A Lajos utcai főépület szintenként mintegy 1000 m2 alapterületű, egyben lévő, rugalmasan és változatosan osztható, magas belmagasságú, tágas belső terei vannak, emellett az utcai és az udvari homlokzat óriási ablakfelületei, valamint az épület stabil szerkezete mind előny a fejlesztéskor. Nem beszélve arról, hogy a modern irodaházakkal szemben az ipari műemlék épület megőrzendő – sőt hangsúlyosan ki is emelt – építészeti elemei, falazatai, látványos tartószerkezetei képesek sugározni magukból azt az esztétikai megjelenést, amely az alapját adja az inspiráló és kreatív munkakörnyezetnek. Az egykori gyárépület belső terei, az udvari létesítmények szabadon, kreatívan, az igényekhez mérten alakíthatók ki, szemben a hagyományos irodaházak szűkebb, monoton és uniformizált munkahelyi környezetével.
T.Zs.: A felhagyott textilgyár épületének kedvező építészeti adottságai teremtik meg azt a lehetőséget, hogy ez a jelenleg a piacon lévő, Budapest más részein működő, hagyományos coworking irodáktól eltérő arculattal rendelkező tér minőségibb, vonzóbb alternatívát nyújtson. Folyamatosan vizsgálják nemcsak Budapesten, hanem Európa más városában is a kínálatot, és kijelenthető, hogy az óbudai új helyszín színvonalában képes lesz felvenni a versenyt a nemzetközi versenytársakkal, kialakítása illeszkedik a legmodernebb trendekhez.
D.G.: Az építész elmondása szerint egy ilyen régi gyárépület mindig tartogat váratlan meglepetéseket, de kifejezetten szeretik az építészeti kihívásokat. Például a rendezvényépületet belülről új szerkezettel és födémekkel erősítik meg, mintha egy új épületet hoznának létre az épületen belül. Elmondása szerint ez egy nagyon összetett műszaki feladat lesz, de nekik a hely (genius loci) történetének tiszteletben tartása a legfontosabb.
Egyedi építészeti adottsága az utcai főépületnek, hogy mind a négy szintje (földszint és három emelet) más födémszerkezettel és eltérő belmagassággal rendelkezik, amit laikusként elsőre hátránynak gondolnánk, de ezt is pozitívumként emeli ki, hiszen ezáltal is garantálható a belső terek változatossága. Az épület szerkezeti átalakításának kihívásokkal teli és bonyolult folyamatai között említhető meg a hosszadalmas jóváhagyási folyamat, ami lassította a műszaki előkészítést és késleltette a megvalósítást.
Az átépítés során marad valami a textilgyár történeti jellegéből a színvilág, szimbólumok, falak szintjén?
D.G.: Az előzmények fényében nem meglepő, hogy az építészeti kialakítás során arra törekszenek, hogy a korabeli gyárépület lehető legtöbb elemét megőrizzék. Az épületegyüttes szerkezetileg jó állapotban van, mindössze egy udvari, kisebb épületrész elbontását tervezik, de ezt is elsősorban az ingatlanegyüttes zöldítésének érdekében teszik.
A meglévő szerkezetek, falazatok adják az új dizájn meghatározó elemeit mind anyagukban, mind színvilágukban. A fejlesztő kifejezetten törekszik az indusztriális megjelenésre a kortárs építészet és a belsőépítészet eszközeinek alkalmazásával. A belső kialakításban keveredik a régi és az új, így a megmaradó téglafalazatokat, födémszerkezeteket modern belső látszóbeton szerkezetek egészítik ki. A fejlesztő a közösségi és irodaterek tagolását szinteltolásokkal, galériázással oldja meg. A színvilágot és az arculatot tekintve a fejlesztő az attraktív posztindusztriális megjelenésre összpontosít. Az új irodatér anyagában a látszóbeton, a fém, a fa, az üveg és a tégla harmonikus együttélése valósul meg. Megőrzik az utcai homlokzatot, a hatalmas ablakportálokat, ezeket az adottságokat is a létesítmény előnyére igyekszik felhasználni a fejlesztő. Az épületkomplexum egyes szintjei egyedi tematikát kapnak, ami nem csak az építészeti megjelenésben, de például a színekben is megjelenik majd.
D.G.: Természetesen a kialakítás során hangsúlyos szerepet kapnak a környezeti, fenntarthatósági és energiahatékonysági szempontok. Kifejezetten ügyelnek a minél alacsonyabb károsanyag- kibocsátásra, a költséghatékony hűtés-fűtésre, az energiatakarékos és intelligens világításra, zöldfalak kialakítására.
Pontosan milyen fő funkciókat, szolgáltatásokat hoznak létre az épületrészben? Mitől lesz más, vonzó, inspiráló a munkakörnyezet?
T.T.: A teljes ingatlanegyüttes fejlesztése több ütemben valósul meg. Az első ütem, amely jelenleg kivitelezés alatt áll, és az utcai főépület első emeletének átalakítását tartalmazza, még 2024-ben elkészül, amely mintegy 200 informatikus és IT-szakember számára biztosít majd ultramodern és minőségi közösségi munkafeltételeket. Ez a fázis magában foglal majd többek között egyéni és csoportos munkaasztalokat, 6-25 férőhelyes szeparált, privát irodatereket, 7 tárgyalót, számos úgynevezett munkafülkét, teljesen felszerelt konyhát, ultraerős internetet.
T.Zs.: Folyamatban van már ezenfelül a földszinti épületrészben a belső, fedett parkolóhelyek kialakítása, a további ütemekben pedig az utcai főépület földszintjének kialakítása (pl. étterem, kávézó, bár, kiszolgáló helyiségek), majd a második és harmadik emelet átépítése. Továbbá az udvari épületekben, részben annak helyén tágas közösségi terek és egy egyedi, rendkívül magas belmagasságú rendezvénytér valósul meg. Az épületkomplexum a teljes átépítést követően több mint 800 főnek nyújt coworking munkafeltételeket, közösségi tereket. A létesítmény nemcsak munkahelyként, hanem eseménytérként jön létre, amely rendszeresen képes befogadni majd társadalmi, üzleti és más közösségi eseményeket.
Milyen időtávra tervez a Puzl? Milyenek a trendek Európában, felfutó vagy lecsengő piacról van-e szó? A többi irodatípushoz képest a közösségi iroda piaca miként alakul?
T.T.: A csapat – amely a fejlesztő és működtető is egyben – egyértelműen hosszú távra tervez. A teljes kialakítás időigénye is még további éveket vesz igénybe. Azt látják, és hosszú távon abban reménykednek, hogy az általuk létrehozott időtálló, kreatív és közösségcentrikus munkatérre a jövőben legalább a jelenlegi vagy növekvő kereslet lesz. Fontos az üzleti szempont, de a fejlesztő elmondása szerint a legfontosabb a társadalmi-gazdasági hozzáadott érték, hogy az ex-Goldbergerben működő cégek gazdaságilag sikeresek legyenek és az új coworking létesítmény hozzájáruljon az IT és start-up ágazat helyi és nemzetközi hálózatának építéséhez, javítsa a vállalatok közötti együttműködést, ezzel támogassa a kreativitást és az innovációt. A fejlesztő úgy látja, hogy a coworking szektor már jó ideje kifejlődött, de a kelet-közép-európai térségben mind mennyiségében, mind minőségében vannak elmaradások, ami biztosítja a növekedési potenciált.
T.T.: Az óbudai létesítmény pedig ezen a piacon belül hiánypótló lesz azáltal, hogy teret tud biztosítani mind az egyszemélyes, mind a nagyobb, az 50 fős, vagy akár az 100+ fős vállalkozások számára, legyen az hazai mikrovállalkozás, vagy egy már befutott nemzetközi szinten ismert cég. Ebben a tekintetben is a diverzitásra, a vállalkozások és az általuk hordozott tudás mixének kialakítására törekszenek.
Hogyan változtatta meg a coworking irodák helyzetét a Covid, illetve a Covid utáni világ? Például az egyéni munkaterületek és közösségi terek megoszlása miként viszonyul egymáshoz? Hogyan lehet a folyton változó igényeket kiszolgálni?
T.T.: A Covid meglehetősen negatív hatással volt a közösségi életre a személyes találkozások extrém korlátozásával, ami hatott a munkahelyekre, ezen belül a coworkingre is.
T.Zs.: A Covidnak nem volt kifejezetten pozitív hatása a munkahelyekre, mégis evolúció ment végbe, ahol mainstreammé vált a hibrid munkavégzés és a rugalmas munkakörnyezet, ami a klasszikus iroda piacnak kevésbé, de a coworking piacának nagyon is kedvezett.
T.T.: Célcsoportjukat, az IT-szektort korábban is jobban jellemezte a home office, vagy a kisebb coworking létesítmények igénybevétele a többi gazdasági ágazathoz képest, de a közösségi lét iránti igény, a közösségi együtt-dolgozás élménye és hozadéka kedvezően hatott a coworking piacra. A fejlesztő véleménye szerint van igény nagyobb létesítményekre, ahol többféle cég, változatos munkaterekben, modern és minőségi munkakörülmények között, helyben megtalálja a kiegészítő közösségi és üzleti szolgáltatásokat, hozzáfér közösségi terekhez, mindezt belvárosi körülmények között, közel a lakóterületekhez. Ezeket az igényeket multifunkciós létesítményekkel, változatos kialakítással és jó lokalizációval tudja kiszolgálni a fejlesztő az építészet, a belsőépítészet és a közösségi szolgáltatásfejlesztés eszközeivel.
Terveik között szerepel-e helyi együttműködések kialakítása?
T.Zs.: A csapat egyértelműen nyitott és keresi az együttműködést az ex-Goldberger szomszédságában és azon kívül is. A kölcsönös laza partneri kapcsolatoknál lényegesen komolyabb együttműködéseket terveznek a tulajdonos szomszédokkal, a kerületi üzleti és egyetemi élettel, illetve a helyi vállalkozásokkal.
