A Budapest100 hívószavának idén a KÖZ/ZÖLD-et választottátok. Tehát nem egy konkrét korszakra vagy helyszínre koncentráltok, és nem is csak épületekre. Hogyan kapcsolódik ez a Budapest100 lehetőségeihez?

Kata A fesztivál első öt éve az adott évben százéves épületeket szólította meg, de az első világháború gazdasági hatásai miatt erre a tízes évek második felében már nem lehetett alapozni. 2016-tól épp ezért egy-egy aktuális téma (Nagykörút, Várnegyed, rakpart, Budapest 150 éves születésnapja vagy a ’70-es évek építészete) köré épült a fesztivál. 2024 őszén a KÉK kurátorai és a Budapest100 csapata úgy döntött, hogy a következő évben a városi zöldfelületek témájával foglalkozzunk. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a Budapest100 fókuszában továbbra is az épületek köré szerveződő közösségek és a hozzájuk kapcsolódó személyes történetek állnak. Így az idén év elején a lakóközösségek által gondozott, közösségteremtő erővel bíró zöldfelületeket kerestük; a jelentkezésekből pedig rögtön láttuk, hogy egy nyelvet beszélünk a lakókkal, értették, hogy mire gondolunk. Emellett persze a középületek sem maradnak ki: szeretnénk megmutatni a történeti és az új kerteket, zöldtetőket, és természetesen a köztéri zöldterületi fejlesztéseket is.  

András A zöldfelületek bekapcsolódását tehát úgy kell érteni, hogy udvarokat, tetőkerteket, gangokat, folyosókat, illetve a közterületbe átmenő terepeket, mint például panelházak előtt futó kiskerteket szeretnénk bemutatni (az idén másodszorra csatlakozó Kiskorona utca 2-14. számú panelház is ilyen) – tehát minden olyan zöldet, amit közösségek gondoznak. Ennek speciális típusai a közösségi kertek, amelyek városi önszerveződő mozgalmát a KÉK 2010 óta országos szinten fogja össze, és többek között olyan nemzetközi projektekbe kapcsolja be, mint a BIOMappers, ami a kertek állat- és növényvilágának közösségi digitális feltérképezésére született. Nagy örömünkre Budafoktól Békásmegyerig több közösségi kert (a III. kerületből a Zápor kert és a Jós utcai kert) csatlakozik az idei Budapest100-hoz. 

Mi alapján válogattátok ki az előzetes listát, amelyen a házak szerepeltek?

Kata A korábbi években könnyebb dolgunk volt, mivel lehatárolt korszakokat néztünk, idén viszont kortól és elhelyezkedéstől függetlenül kerestünk házakat. A Budapest100 csapata emlékezett a korábbi években már megnyitott házak adottságaira, ebből alakult ki egy előzetes házlista, amely a nyilvános felhívásnak köszönhetően folyamatosan bővült. Intézmények esetében egy fákban vagy más növényekben gazdag belső udvarra, kertre kerül a hangsúly, mert az ott dolgozók nem biztos, hogy közösségi térként használják ezeket a zöldfelületeket. A közösségi kertek esetében a parcellákat művelő csoport adja a csatlakozás alapját. Ezek a közösségi kertek sok helyen önkormányzati foghíjtelkeken jöttek létre, Óbudán vagy Budafokon üres területeken, udvarokon születtek meg, ott alakítják ki a felparcellázott egységeket. Ezekben az esetekben az egykor a telken álló épület, vagy annak környezete adja a kutatás apropóját. 

András Az előzetes listán körülbelül százötven ház szerepelt, az önkéntesek és a lakók ajánlásai alapján ezt bővítettük, illetve meglepően sokan – csaknem ötvenen – jelentkeztek a nyílt felhívásra. Olyan iskolák is bekapcsolódnak, ahol a diákok vagy tanárok együttesen ápolják az intézményük kertjét. Nagyon örülünk annak, hogy Budapest külsőbb kerületeiből is érkeztek jelentkezők, Újpest, Rákospalota, Békásmegyer, Budafok, Budaörs határa is részt vesz. A külváros mégis alulreprezentáltnak mondható, mert az ezeken a területeken jellemző családi házak tulajdonosai értelemszerűen kevésbé szeretnék a nyilvánosságot beengedni a magánszférájukba. A lakótelepeken pedig, amire ugyan részben rácáfolt a tavalyi Budapest100, sokszor nincs olyan kialakult lakóközösség, amely önszerveződő módon részt kíván venni egy ilyen kulturális fesztiválon. Fontos leszögezni, hogy mi egész Budapestre nyitottak vagyunk!

Foglalkoztok azzal is hogy a városfejlődés során milyen tudatos döntések következtében keletkeztek a közparkok? Hogy mennyire tervezték meg a kertek jelenlétét a kő, a tégla, a beton ellensúlyozására?

András A városi zöld kapcsán természetesen a zöld közterekkel, parkokkal, közkertekkel, lakótelepi zöldfelületekkel is foglalkozunk, elsősorban sétákon. A közparkokról és a lakótelepek közötti zöldfelületekkel, a tervezésük mögött álló tájépítészeti koncepciókkal tervrajzok és más dokumentumok, valamint számos kiváló publikáció segítségével is megismerkedhetünk. Az önkéntesek minden csatlakozó helyszín, illetve az általuk tartott séták kapcsán is végeznek kutatásokat, amihez először kapnak egy módszertani bevezetőt segítségként. A kutatások kapcsán többek között Budapest Főváros Levéltárával, illetve az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központtal is együttműködünk, ahonnan tervmásolatokat is kapnak az önkéntesek a hétvégi mini kiállításokhoz. 

Figyelembe veszitek-e, hogy Budapestnek milyen természetvédelmi területei, arborétumai vannak és hogy hol helyezkedik el a természeti adottságokkal is rendelkező nagyvárosok skáláján?

Kata Hatalmas a téma, és nem tudunk Budapest összes zöldterületével foglalkozni, de igyekszünk megmutatni a városi zöld minél többféle aspektusát. A fesztivál pénteki napja idén is egy sétanap lesz, ami kifejezetten különleges programot kínál majd a városi fákra fókuszálva. Idén ugyanis az első Budapest Fafesztivál csapatával működünk együtt, akik több mint húsz szakértőt kértek fel, hogy beszéljenek a városi fák szerepéről, életéről, fontosságáról, legyenek azok akár a városszéli területeken vagy a belső kerületekben. A sétákat olyan neves szervezetek munkatársai vezetik majd, mint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Faápolók Egyesülete, a MATE vagy a FŐKERT. 

András A Fafesztivál inspirációja egyébként Londonból jött, ahol jó pár éve megrendezik a további kulturális programokkal is tarkított eseményt, ami a városi fákat ünnepli, bemutatja a nevezetes fákat, és elmeséli a hozzájuk kapcsolódó legendákat is. Budapestnek számos olyan zöldterülete van, amelyek az ökoszisztéma fontos részei, és az ott élő fáknak a városi levegő tisztításában nagy feladatuk van, mégis kevéssé ismertek, a belvárosból nem látszanak. Ilyen a Farkas-erdő Káposztásmegyeren, az Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Terület, vagy Óbudán a Mocsáros-dűlő. A külső kerületekre általában jellemzőbb – Óbudára is –, hogy közelebbi kapcsolatuk van a természettel. Ezeknek nincs “fix” közössége, ezért a sétákat választottuk a bevonásukra.

A felhívásban szerepel több olyan szakszó, mint a klímatudatosság, az ökoszisztémák diverzitása, a levegőminőség, vagy éppen a velünk együtt a város közelségében élő állat-, növény-, rovarvilág fontossága.  Ezek a fogalmak hogyan jelennek meg a programban?

Kata A szakmai napon interdiszciplináris konferenciát szervezünk, ahol előtérbe kerül majd a fenntarthatóság és a klímaváltozás kérdésköre is. Az esemény természetesen mindenki számára nyitott. A hétvégén a helyszíneken ez a téma beszélgetések, közösségi programok, de akár játékok során is meg tud jelenni, és nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a közösségi kertek amellett, hogy a kertészkedés és a közösségi élet színterei, nagyon fontos edukációs terepek is. Emellett a Budapest100-on belül kiírtunk egy pályázatot budapesti lakóházak zöldítésére, amivel arra buzdítunk minden lakóközösséget, hogy ne féljenek belevágni akár kis léptékben egy kellemesebb környezet kialakításába. A pályázat az Oázis Kertészet és az Életfa Permakultúra támogatásával valósul meg, akik kertészeti eszközökkel és növényekkel támogatják a pályázókat terveik megvalósításában. A pályázattal arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a közvetlen környezetünket milyen egyszerű eszközökkel lehet zöldebbé varázsolni, és hogy egy betonozott udvar ellenére is lehet veteményesünk a városban. 

Mitől lesz valójában egy kert klímatudatos? A szép virágoskert valószínűleg jót tesz a pszichének, de ez elég?

András Sokan nem hisznek benne, de szerintem sokat számít az, ha saját veteményesünkkel megtermeljük saját élelmiszerünk egy részét, hiszen annyival kevesebbet kell sok ezer kilométerről utaztatni. Az emberek a bőrükön érzik, hogy mennyire fontos együtt lélegezni a növényekkel, például a nyári kánikula idején, amikor árnyat adnak a fák. A belvárosban hőszigetek alakulnak ki, így fordulhat elő, hogy Budapest határában télen -10 fok van, míg a belvárosban -2, nyolc fok különbséget eredményezve 10 kilométeren belül. Nyáron ez még látványosabb tud lenni. A fák, a növényzet ezt tudja kompenzálni. A lebetonozott, meleget árasztó, a vizet elpárologtató, elvezető belső udvarok helyén a szabad talaj megtartja a vizet. Ezzel nem csak a növényeknek segítünk, de a közműhálózatot sem terheljük annyira, és ezáltal megakadályozzuk a villámárvizek kialakulását. A mostanra egyre jellemzőbb szélsőséges időjárás miatt a vízmegtartás az egyik legfontosabb feladatunk. Fontos szem előtt tartani azt is, hogy mekkora teret igényel egy városi fa. Hogyan lehet azt a városi környezetet kialakítani, hogy a növénynek és az embernek is jó legyen? A Miyawaki-erdő módszerével például kis helyre sok növényt (többnyire többféle fát) ültetünk, és mint az esőerdőben, ezek versengenek, ezáltal gyorsabban nőnek. Egy év alatt méteres fákat is fel lehet nevelni, ami a városi környezetben igazán hasznos.

Kata Úgy gondolom, hogy a házak zöldfelületei, belső udvarai fontos közösségteremtő helyszínek, amelyek összehozzák a lakókat. Ezek a terek nemcsak közös ünnepségek helyszínei lehetnek, hanem lehetőséget teremtenek a beszélgetésre vagy akár a kikapcsolódásra is. Egy szép kert vagy növényekkel teli gang sokat hozzátesz a lakók életminőségéhez.

Mit gondoltok, mitől tud olyan sikeres lenni a fesztivál? Mi a ti személyes kapcsolatotok a Budapest100-hoz és a témához?

Kata Két éve programszervező és kutató önkéntesként csatlakoztam a Budapest100 csapatához, majd a ranglétrán végighaladva a gyakornokból munkatárs lettem a KÉK-nél. Érdekelt a programszervezés belső folyamata, és tavaly ősszel úgy alakult, hogy megüresedett a Budapest100 egyik koordinációs pozíciója, amit örömmel vállaltam el. Egy jól összeszokott csapathoz csatlakozhattam, így a szervezés nemcsak hatékony, hanem kifejezetten jó hangulatú is. A megbeszéléseink mindig tele vannak nevetéssel, ami még a szoros határidők mellett is élvezetessé teszi a folyamatot. Szervezőként mi is örömmel végezzük a munkánkat, hiszen egy összetartó és vidám csapattal dolgozhatunk. A Budapest100 szervezésének munkafolyamata bevált módszertannal működik, amelyben az önkéntesek kulcsszerepet játszanak. Ők azok, akik hónapokon át hatalmas lelkesedéssel és kitartással dolgoznak, miközben folyamatosan tartják a kapcsolatot a lakókkal, ami tulajdonképpen a fesztivál sikerének egyik kulcsa. Hétvégén a látogatók lehetőséget kapnak arra, hogy felfedezzék azokat a lakóházakat, amelyeket korábban csak kívülről láthattak, szóba elegyedhetnek a házak lakóival, akik mindig nagyon szívesen mesélik el személyes történeteiket. Mivel évről évre más házak csatlakoznak és nyitják meg kapuikat, a fesztivál mindig megújul, így minden év egyedi és különleges élményeket tartogat a látogatóknak. 

András A Budapest100 szervezése mellett építészmérnökként dolgozom, úgyhogy az épített környezet iránti szeretetem adott volt. Bár mindig is szerettem a természet közelségét, ilyen behatóan most először foglalkozom a városi zöld ökoszisztémával. Engem boldogsággal tölt el, hogy mennyi új dolgot lehet megtanulni. Sikernek élem meg, hogy több szervezettel is jó együttműködéseket tudtunk kialakítani: szakmai szervezetként mindenkit megkeresünk, akik hozzá tudnak tenni a vizsgált kérdésekhez, és nyitottak vagyunk, mert azt gondoljuk, ezeknek a témáknak a közgondolkodás részeinek kell lenniük. Persze a lakókra is maximálisan számítunk, akik rugalmasan és kreatívan állnak hozzá évről évre az újabb ötleteinkhez. Az önkéntesek lelkesedése határtalan, nem fogynak ki a jó kezdeményezésekből. Sokan csoportosan térnek vissza évek óta programötletekkel, örömmel csatlakozva a lakóházak közösségéhez, akikkel együtt szervezik meg a májusi hétvége kiállításait, koncertjeit, vetélkedőit. Jó érzés egy olyan fesztivál részesének lenni, ami aztán nyolc–tízezer ember kíváncsiságát kelti fel és megmozgatja a várost.