A Mocsárosdűlő egykor a Duna ártere volt, a területen a Duna magas vízállásánál és télen megemelkedik a talaj vízszintje. A talajvíz utánpótlását a hegyek csapadékvizei, a Duna visszaduzzasztó hatása, és a közeli karsztvízforrások adják.
Lápos, ingoványos talaja ellenére sok évtizede beépítésre szánt terület, terveztek ide lakóparkot is és egy időben erre a helyre szánták az emberi szervezet bemutatására szolgáló, bejárható óriás Gulliver szobrot. 2002-ben, szinte az utolsó pillanatban a terület egy részét védetté nyilvánították, a több mint 100 hektár nagy része azonban hivatalosan továbbra is építési tartalék területként szerepel a főváros vagyonleltárában.
Civilek összefogásával indult a Mocsáros rendbetétele
Az Aquincum-Mocsáros Egyesületet (AME), a környék családi házas övezetének lakói alapították 1999-ben. A lakók megelégelték, hogy közvetlen lakókörnyezetükkel senki nem foglalkozik érdemben, és a csodálatos természeti környezetet egyesek hulladéklerakónak használják. Mint Stampfné Erdélyi Katalintól, az egyesület egyik legaktívabb tagjától megtudtuk, a megalakuláskor nagyon sokan jelentkeztek a csapatba. A rendszerváltás után egy évtizeddel az emberekben már megmozdult az a jófajta polgári öntudat, mely pártpolitikától mentesen, pusztán a lokálpatrióta elkötelezettségtől indíttatva tenni szeretett volna a közvetlen környezete szépítéséért.
Miután a lakók az akkor még működő kisboltban Katalinnál rendszeresen kipanaszkodták magukat, a környékbeliek elhatározták, hogy szervezett keretet adnak az együttműködésnek és a cselekvésnek. Első dolguk a terület kitakarítása volt: több mint 300 köbméter kommunális és ipari hulladékot szállíttattak el, patkánytanyákat számoltak fel. Felvették a kapcsolatot az önkormányzattal, amely pályázatokon keresztül és céltámogatással egészen 2017-ig segítette munkájukat. A szükséges forrásokhoz más pályázatok (MOL-Ökotárs, NCA, minisztériumi, fővárosi) is hozzájárultak, illetve az SZJA 1 százalékok és a közeli cégek pénzbeli és természetbeli adományai is jelentős forrást biztosítottak a folyamatos fejlesztéshez. A legfontosabb azonban mégis a befektetett egyéni munka és idő volt. Az egyesület évente többször szervezett szemétszedő, kertészkedő napokat, melyekre az első évtizedben nagy számban jelentkeztek a környékbeli lakók, iskolák és cégek.
2000-2001 folyamán az akkori Ifjúsági- és Sportminisztérium 3 millió forintot szavazott meg a Gladiátor utcai családi játszótér és szabadidőpark kivitelezésére, melyet a kormányváltás miatt csak jelentős késéssel sikerült ténylegesen megkapniuk. A park létrehozásának valós költsége az évek során több tízmillió forintot tett ki, melyet az önkéntes munka megtöbbszörözött. A park fenntartására és gondozására a lakók felmérhetetlen mennyiségű munkaórát áldoztak, odafigyelésük nélkül néhány év alatt az enyészeté lettek volna a facsemeték, a játékok, a sportpályák. A folyamatos pályázatok, fejlesztések hatására a parkot egyre bővítették, öntözőrendszert, fűszerkertet, a bejárat elé levendulást telepítettek, fákat ültettek, füves focipályát, kosárlabdapályát, strandröplabda- és petanque pályát alakítottak ki.
A park mögül indul a 2012-ben megnyitott, 8 állomásos Mocsáros tanösvény, melyet a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja támogatott.
Az árvíz, a mobilgát és a játszótér kapcsolata
Az utóbbi évtized közepe óta a kezdeti lendület megtört. Az okokat csak találgatni tudjuk. A lakosság egy része kicserélődött, az újonnan beköltözők számára már természetesek a mostani állapotok, nem látják mögötte a rengeteg befektetett munkát. Katalin elmondása szerint gyakran gondolják azt a játszótér látogatói, hogy ő a gondnok, azért gyomlál, sepri az utat, gereblyézi a leveleket.
2013-ban az önkormányzattal is megromlott a kapcsolat. A rekordmagasságú árvíz idején az Aranyhegyi-pataknál katasztrófa közeli helyzet alakult ki, a megáradt Duna annyira visszaduzzasztotta a patakot, hogy kevésen múlt a gátszakadás. A helyiek éber figyelme és kitartó nyomásgyakorlása kellett ahhoz, hogy a katasztrófavédelem az utolsó pillanatban megerősítse a patak melletti gátat. Az egyik támogatójuk napokon át dolgozó munkagépének költségtérítését azonban már hiába várták az önkormányzattól, a több százezer forintot végül a helyiek adták össze.
A civil szervezet és az önkormányzat kapcsolatának az sem tett jót, hogy az Aquincum-Mocsáros Egyesület is harcolni kezdett a biztonságos árvízvédelem kiépítéséért és egyben fellépett a Római-partra tervezett mobilgát ellen, ami elégtelen volta mellett a terület teljes tönkretételével járt volna. A pályázati támogatások lassan elapadtak, majd 2018-ban az önkormányzat – az egyesülettel való előzetes egyeztetés nélkül – saját kezelésbe vette a Gladiátor utcai pihenőparkot. A park felújítása is az egyesület kihagyásával zajlott, valószínűleg emiatt történhetett, hogy a térkövekkel sikerült a teljes öntözőrendszert leburkolni, azaz használhatatlanná tenni. A munkások levonultak és a terület gazdátlanná vált. A helyiek most már az önkormányzat helyett dolgoztak, hogy ne vesszen kárba a több évtizednyi odafigyelés, ne pusztuljanak ki a tavalyi nagy szárazságban a növények, ne gazosodjon el teljesen a terület. A 2019-es önkormányzati választást követően ismét felvették a kapcsolatot az új önkormányzattal, tárgyalást kezdtek a pihenőpark kezelésének visszaszerzéséről és a kompenzációról.
Mindeközben a Fővárosi és a kerületi Önkormányzatnál is zöld fordulat történt és a Mocsárosdűlő hasznosítása, rekultivációja is felvetődött.
Mi lehet a terület jövője?
A főként fővárosi tulajdonban lévő Mocsárosdűlőt az 1970-es évektől beépítésre jelölték ki, szerencsére a tervek sosem jutottak el a megvalósításig. 2002-ben egy részét – 25 hektárt – természetvédelmi területté nyilvánították, erdős sávok, mezők, rétek, helyenként illegális legeltetés és hulladéklerakatok tarkítják most a képet. Idén talán komolyabb fordulat következhet, mert a fővárosi önkormányzat februárban úgy döntött, hogy, fenntartható, zöld jövőképet fest ennek a páratlan budapesti területnek. A tervek szerint a Mocsárost természetes állapotában, lápos-mocsaras élőhelyként kell megőrizni. A Fővárosi Önkormányzat védett zöld területek, vizes élőhelyek rehabilitációjához és egy mintagazdaság megvalósításához pályázatot adott be az európai uniós Life program keretein belül. A pályázat első fordulójának eredményhirdetése 2020. novemberében várható, részleteket majd továbbjutás esetén fognak kidolgozni. A Mocsáros területén jelenleg is zajlik fejlesztés – egy korábban kiírt és már megnyert Life pályázat támogatásával a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Képzési és Információs Központját építenék meg a Határ út mentén, felhasználva a már meglévő beton burkolatot.
Elkerülhető-e a Mocsáros beépítése?
A Mocsáros egy része most is beépítésre szánt terület, ami a főváros mérlegében jelentős vagyont képvisel. Ha teljes mértékben természetvédelmi területté nyilvánítanák, az vagyonvesztést jelentene a főváros jelenlegi, amúgy is erősen terhelt pénzügyi helyzetében. A rosszból megpróbálják kihozni a legjobbat, így különböző forgatókönyveket dolgoztak ki arra, hogyan lehetne megtalálni a természet és az épített környezet közti egyensúlyt. Bardóczi Sándor főtájépítész a lehető legkevesebb beépítésért küzd. A legkisebb “kárral” járó beépítési lehetőség a jelenlegi, földfelszínen futó távhővezetéktől délre az Óbuda vasútállomásig fekvő terület. A Fővárosi Önkormányzat vállalta, hogy a területre vonatkozó új kerületi építési szabályozás megszületéséig a telkek eladása nem kezdődik meg. A beépítéseket ezen a területen indirekt szabályzókkal korlátozzák majd, hogy tájba illeszkedő városképet lásson az erre járó. Persze még mindig lehet gondolkodni, hogy van-e más lehetőség ezen kívül, mert a legjobb az lenne, ha az egész terület érintetlen maradhatna.
Az Aquincum-Mocsáros Egyesület továbbra is szívügyének érzi a területet, ezért is próbálja folyamatosan bevonni a helyieket és megértetni, hogy mennyire fontos a lokálpatriotizmus. Közvetlen környezetünk minősége visszahat egészségünkre, fizikai és lelki valónkra, alakítja gondolkodásunkat. Ez a felismerés vezeti az egyesületet, mely megújulás előtt áll, nyitott az új belépők felé. Ezért is szerveznek havonta többször kisebb kertészkedéseket a játszótéren – általában csütörtökönként 15-17 óráig. Ezek az alkalmak lehetőséget nyújtanak arra, hogy a lakók szebbé varázsolják közvetlen lakókörnyezetüket és megismerjék a szomszédaikat. Programjaikhoz bárki csatlakozhat. Az egyesület a jövőben is kiáll amellett, hogy a Mocsárosdűlő természeti értékei ne sérüljenek, és az amúgy is túlépített környéken megmaradjon ez a különleges zöldterület.
