Megalakulás
A Gepárd Jégkorong egyesületet Péter Róbert alapította 2002-ben a Budapesttől nem messze, északkeletre fekvő Veresegyházon. Ez volt az az esztendő, amikor a magyar jégkorong válogatott a hazai pályán megrendezett B csoportos világbajnokságon – Kína, Nagy-Britannia, Norvégia és Románia legyőzésével – majdnem csodát téve feljutott a legjobbak közé, ám Dánia a mindent eldöntő mérkőzésen végül megakadályozta ebben. A hokiláz azonban elindult, és napjainkig is tart, olyan mérföldkövekkel szegélyezve, mint a végül valóban bekövetkezett 2008-as szapporói és 2015-ös krakkói feljutás, illetve az azokat követő 2009-es svájci és 2016-os oroszországi A csoportos világbajnokságon való részvétel. Mindezek hatására mára megsokszorozódott a jégkorongozni vágyó gyermekek száma, akik immár Óbudán is kifogástalan körülmények között űzhetik választott sportágukat, és válhatnak egyre jobb játékosokká. Tizenhat éve ugyan még szerényebbek voltak a Gepárdok lehetőségei, de a klubvezetés lelkesedése már akkor is töretlennek mutatkozott: a normál méretű jégpálya harmadán kezdték meg a munkát kilenc gyermekkel, sátortető alatt.
ami párhuzamba állítható a jégkorongozóval, akinek egy csere erejéig kell mindent kiadnia magából, majd a következő bevetésig a kispadon pihenhet.
Költözés a fővárosba
2005-re mind a játékosállomány, mind a szakmai stáb kibővült, és elérkezettnek látták az időt ahhoz, hogy felköltözzenek Káposztásmegyerre, a nem sokkal korábban átadott AstraZeneca jégcsarnokba (jelenlegi nevén Vasas Jégcentrum), ahol a jobb feltételek mellett több jégidőhöz is hozzájuthattak. 2006-ban támadt az az ötletük, hogy olyan „hokiszűz” terület irányába nyitnak, ahol nem található a környéken fedett jégpálya, és nagy utánpótlásbázis építhető ki – így esett a választásuk Óbudára. Kezdetben még a Laborc utcában felhúzott sátorban edzettek, amelyet 2009 márciusában nyitottak meg. Ám az intenzív játékostoborzásnak nagyban köszönhetően igen hamar kinőtték a létesítményt, ezért egy évre rá áttelepültek a Kalap utcába, a III. kerületi TVE sporttelepére. Itt a nagyobb pálya és sátor mellett már nézőtér kialakítására is sor kerülhetett, és – látva a komoly szakmai munkát – Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata is felkarolta a tevékenységüket.
2013-ban az Önkormányzattól megkapták a Bécsi úton (cím szerint: Kubik utcában) lévő egykori Fonógépgyár focicsapatának pályáját, amely akkor már közel húsz éve baseballpályaként működött. A 3,6 hektáros terület beépíthetősége 20%, azaz 7200 m2.
Az új csarnok
A frissen megkapott területen 2013 októberére felállítottak egy normál méretű, sátras jégkorongpályát, és elkezdték felújítani a teljesen lepusztulva talált klubházat, ahol ma (még) az egyesület irodái és öltözői találhatók. Egy szezon elteltével, 2014 április elején vágtak bele a sátor helyén csarnok építésébe (ekkor történt meg az alapkőletétel), amit rekordidő alatt, szeptember végére átadtak és használatba vettek. Az immár könnyű fémszerkezetes fedésű csarnokba egy szabványméretű nagypálya került beépítésre, ami mellé egy gyakorló kispálya fért be, a két jégpálya között részben már elkészült háromszintes új főépületben pedig még jelenleg is folynak a munkálatok, melyek várhatóan egy-két éven belül fejeződnek be. Itt többek között nyolc öltöző, étterem és a legfelső szinten egy közel 400 m2-es metodikai központ kap helyet. A klub működését korábban civil összefogásból, szponzorpénzekből és havi tagdíjakból biztosították (a játékosoknak saját magunknak kellett a felszerelést megvenniük), de a TAO bevezetése óta különböző vállalkozások töltik fel a pénzkeretet, amik segítségével a 2017–18-as szezonban például közel 173 millió forint támogatást gyűjtöttek össze, melyet a jégkorong utánpótlásra fordítanak.
Növekvő játékoslétszám, gyarapodó csapatok
A kezdeti kilenc fős játékosszám a Kalap utcában már 60–70 főre növekedett, majd a Kubik utcába költözéskor elérte a 80 főt. A csarnok megépülése után a létszám megduplázódott, és jelenleg 200 regisztrált gyermek kergeti a korongot az egyesület keretein belül. Ez természetesen a csapatok számában is megmutatkozik: a most zajló országos bajnokságban tíz-tizenegy csapattal vesznek részt az U8-as (nyolc év alatti) korosztálytól az U18-asig bezárólag, illetve felnőtt női együttesük is van. Utóbbi kivétel nélkül fiatalkorúakból áll, akik 2017–18-ban a magyar első- és másodosztály mellett az osztrák másodosztályban (DEBL) is elindultak, jövőre pedig az osztrák elsőosztály (EWHL) a cél.
Alapelvük a kezdetektől fogva olyan pozitív légkörű, gyermekközpontú képzés, amely nemcsak a játékosok technikai tudását, hanem emberi értékeit is fejleszti, és amellyel követendő példává válhatnak a szakmán belül. A feladatok összefogására és koordinálására szakmai igazgatónak 2016 novemberében azt a Géczi Gábort kérték fel, aki a Magyar Jégkorong Szövetség stratégiai programjának vezetője. Erőfeszítéseik eredményeként a 2016–17-es szezonban már a magyar utánpótlás válogatottakba is bekerültek Gepárd nevelésű játékosok.
Kapcsolatfelvétel a helyi tanintézményekkel
2017-től külön figyelmet fordítanak arra, hogy a környékbeli óvodákat, általános iskolákat is bevonják a korcsolyaoktatásba, amely a délelőtti tanrend keretein belül valósul meg. Céljuk a jeges sportok népszerűsítése, a hazai jégkorongsport bázisának növelése, továbbá a III. kerületben és az agglomerációban élő 3–9 éves gyermekek legalább felének bevonása a korisuli-programjukba. Középtávú terveik között szerepel, hogy akadémiai rendszer keretein belül folytatják nevelőmunkájukat, azaz megteremtik a lehetőségét a tanulás melletti versenyszerű jégkorongozásnak. Reményeik szerint az új képzési forma akár már a 2018–19-es szezonban elindulhat, amelynek érdekében bizonyos kerületi iskolákkal elkezdődtek az egyeztetések az együttműködés lehetőségéről.
Másik komoly célkitűzésük, hogy a 2017–18-as szezonban először elindított U18-as csapatuk lépcsőzetesen fejlődve középtávon a magyar U18-as bajnokság meghatározó együttesévé nője ki magát, egyben a leendő U20-as Gepárd-csapat gerincét adja. Emellett szándékukban áll a Magyar Jégkorong Szövetség tervezte, közeljövőben megvalósítandó U25-ös ligához is csatlakozni, ahol velük együtt főként egyetemi csapatok indulnának. Itt a játékosok egyetemi tanulmányaik mellett űzhetnék a versenyszintű jégkorongot, és nem kellene felhagyniuk vele akkor sem, ha még nem tudnának egy elsőosztályú (jelenlegi nevén: ERSTE Liga) klub keretébe bekerülni.
A lakosság szolgálatában
Jégkorongképzésükbe 4–5 éves kortól várják azoknak a fiúknak és lányoknak a jelentkezését, akik rendszeresen, versenyszerűen szeretnék űzni a sportágat. Céljuk, hogy a tehetséges gyermekek felkarolása mellett teret adjanak azoknak is, akik esetleg nem annyira ügyesek, vagy későn, 10–12 évesen gondolnak arra, hogy megismerkedjenek a jéghokival. A sportolás mellett a hozzájuk járó gyermekek jó tanulmányi eredménye legalább olyan fontos számukra, ahogyan az is, hogy egészséges, talpraesett felnőtt embereket neveljenek. Felnőtt csapatok, társaságok, egyesületek megkeresését is örömmel veszik, akiknek kis- és nagyjégpálya bérlési lehetőséget biztosítanak.
Hétvégenként közönségkorcsolyázást rendeznek, míg a 4–12 éveseknek minden csütörtökön (18:10–19:00) és szombaton (10:00–10:50) korcsolya- és jégkorongoktatást (Kori/Hokisuli) tartanak, de előre egyeztetett időpontban egyéni korcsolyaoktatásra szintén van lehetőség. Az egyesület a korcsolyázás népszerűsítése érdekében családi nyílt napokat szervez, valamint a korcsolyázást, jégkorongot kedvelő cégeknek, társaságoknak – igény szerint oktatással egybekötött – jeges csapatépítést vagy rendezvényeket is vállal.
Az eddig elhangzottak tükrében nem tűnik túlzónak a klubvezetés azon szándéka, hogy az elkövetkezendő években a jégpályákban nem bővelkedő Észak-budai térség jeges centrumává váljanak, ahová sok szeretettel várják a jeges sportok jelenlegi és jövőbeni szerelmeseit.
