Keresés
rovatok
olvass! | 2018 nyár
Fotó: Hernád Géza
Bodzay Zoltán
KASSÁK MUNKÁSSÁGÁNAK MEGISMERTETÉSE KÜLDETÉS
Beszélgetés Standeisky Éva történésszel
Kutatói munkája során Standeisky Évát a magyar írók politikához, a hatalomhoz fűződő viszonya mellett a művek is foglalkoztatják. A történészt, az MTA doktorát Kassák Lajos óbudai életszakaszáról, műveinek mai kiadási lehetőségeiről és egy óbudai kiadású kötet megjelenéséről is kérdeztük.

Március elején a Kassák Múzeumban ünnepelték kerek születésnapját, amelynek alkalmából barátai, tanítványai és tisztelői kötettel is köszöntötték. A helyszín nem véletlen, hiszen Kassák Lajossal évtizedek óta foglakozik. 2007-ben könyve is megjelent Kassák, az ember és a közszereplő címmel. Miért érdekli ennyire Kassák?

Ő életem minden szakaszának fontos szereplője. Tizenhat évesen találkoztam vele először, amikor az iskolai könyvtárban kezembe került a Szerelem, szerelem című verseskötete, amelyet maga illusztrált, s a címlapot is maga tervezte. Korábban is szerettem a verseket, de ezeknek a hangja, drámai egyszerűsége, rímtelensége, képszerűsége különösen megfogott. Úgy alakult, hogy az egyetemre végül történelem-orosz szakra vettek fel. Egyik tanárom hívta fel a figyelmem Kassák önéletrajzi regényére. Tőle kaptam kölcsön az Egy ember élete első kiadását.

Ebből a nyolc részből álló olvasmányos regényfolyamból Kassák szemszögéből ismerhető meg a XIX. század vége és a XX. század eleje: az első világháború és az azt követő forradalmak kora.

A regény azonban lélektani szempontból is érdekes. Azóta sem került a kezembe olyan magas irodalmi értékű önéletrajzi mű, amelynek írója annyira önkitárulkozó lett volna, mint Kassák. Ő nem csupán képes volt emlékezni testi és lelki történéseire, világlátásának alakulására, családi és tágabb környezetében lezajlott jellemformáló eseményekre, hanem maradandó formába is tudta önteni azokat. Lenyűgözött az írástudatlan mosónő és a patikaszolga fiának gyermekkori lázadása, töretlensége az önmegvalósításban. Mindig csodáltam nyitottságát, világhabzsoló merészségét. Harmadik nagy találkozásom Kassákkal már az egyetem utáni, s a munkámmal kapcsolatos. Történész gyakornokként olyan témát választhattam, amelyben Kassáknak is jelentős szerep jutott. A költő és a regényíró Kassák után most a közéleti szereplő Kassákkal volt lehetőségem megismerkedni. A második világháború utáni néhány reményteljes évben a hatalmon lévő koalíciós pártok kultúrpolitikájának alakulását kutattam. Kassák szíve szerint pártonkívüliként szeretett volna részt venni az új, demokratikus Magyarország megteremtésében, s erre a Magyar Művészeti Tanács alelnökeként és lapjának, az Alkotásnak szerkesztőjeként lehetősége is nyílott.

A hatalmi harcok kiéleződésével azonban neki is valamelyik párthoz kellett kötődnie, s ő múltjából eredően a szociáldemokratákhoz csatlakozott. A párt kultúrpolitikájának lett a húzóneve.

Pár hónapig még szociáldemokrata országgyűlési képviselő is volt. A vers- és prózaíró Kassák után így a közéletben aktív Kassákot is megismertem. És az egyik téma hozta a másikat. Ahhoz, hogy értsem az 1945 utáni évek Kassákját, a megelőző időszakét is ismernem kellett. Így jutottam el a Horthy-korban alkotó és tevékenykedő Kassák után mintegy visszafelé a bécsi évek emigráns Kassákjához, az avantgárd költőhöz és festőhöz, a szociáldemokratákkal és a kommunistákkal egyaránt vitázó független szocialistához. A kandidátusi disszertációmban még csak a második világháború utáni néhány év Kassákja szerepelt, de utána szinte nem volt olyan év, hogy valamilyen összefüggésben ne foglalkoztam volna vele.

A békásmegyeri ház udvarán Forrás: Kassák Múzeum

Milyen publikációi jelentek meg az említetteken kívül Kassákról?

Publikáltam például fiatalkori levelezését Szabó Dezsővel, megírtam fura és ellentmondásos barátságuk történetét. Írtam arról is, hogy miért állt állandóan harcban a kommunistákkal, miért kényszerült az 1919 utáni emigrációs éveket követően, harminc évvel később immár hazájában emigrációba. Közben elolvastam azokat a szépirodalmi műveit is, amelyeket még nem ismertem.

Egyre jobban foglalkoztatott Kassák alkotói személyisége. Mi az, ami az életéből átkerült a műveibe? Milyen változások zajlottak le közben benne, amelyeknek nyoma alkotásaiban is kimutatható?

Irodalomlélektani jellegű a Kassák Annája című írásom, amelyben annak próbáltam utánajárni, hogyan függ össze Kassák életével a verseiben és prózai műveiben gyakran előforduló Anna név. Arra jutottam, hogy Anna mindenekelőtt Kassák nőideáljának szimbóluma, ugyanakkor Kassák alkotói mása is. Minél többet foglalkoztam Kassákkal, annál inkább meggyőződésemmé vált, hogy felhívni rá a figyelmet – küldetés. Remélem, hogy az az élmény, amit neki köszönhetek, másoknak is közvetíthető.

“Publikáltam fiatalkori levelezését Szabó Dezsővel, megírtam fura és ellentmondásos barátságuk történetét. “

Kassák Lajos nyolc évig Békásmegyeren, majd azután 1954-től 1967-ben bekövetkezett haláláig a Bécsi úton élt. Több időt töltött Óbudán, mint a kerület másik neves írószemélyisége, Krúdy Gyula. Milyen körülmények között került Kassák Békásmegyerre?

Kassáknak rosszak voltak a lakáskörülményei. 1945-ben ismert íróként és közéleti feladatai révén egyaránt a vezető értelmiségiek közé számított, de az értelmiségi léthez szükséges feltételekkel nem rendelkezett. Az alkotóit megbecsülő új állam segíteni kívánt a rászoruló szellemi kiválóságokon, így Kassákon is. A második világháborút követően a magyarországi németeket kollektíven bűnösnek ítélték, s zömüket áttelepítették Németországba. Portáik üresen maradtak, ahová rászorulókat telepítettek be. Békásmegyerről is sok svábot elűztek. Házaikból művészeknek is juttattak. Nem összkomfortos házak voltak ezek, de Budapesthez közel és szép természeti környezetben álltak.

Ezeknek az ingatlanoknak az egyike jutott Kassáknak, aki második feleségével, Kárpáti Klárával költözött ki Békásmegyerre, s együtt próbálták a parasztházat összkomfortosítani.

Kassákon kívül főleg festők fogadták el a felkínált lehetőséget. Szinte kis művészteleppé vált a környék. Kassák HÉV-vel járt be Budapestre, s hozzá is sokan látogattak. A politikai változások miatt ez az idilli állapot nem tartott sokáig. A Magyar Művészeti Tanács megszűnt 1948-ban. Az ország a diktatúra felé haladt, ami Kassák életét is gyökeresen megváltoztatta. Kassák az egyeduralmat átvevő Magyar Dolgozók Pártja számára e párt tagjaként lett nemkívánatos személy. A pártegyesítéskor ugyanis, amikor a kommunisták 1948 nyarán kierőszakolták, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt Magyar Dolgozók Pártja néven egyesüljön, a szociáldemokrata párttag Kassák automatikusan átkerült az új pártba. Közéleti megbízatásai megszűntek, az általa szerkesztett folyóiratokat ellehetetlenítették, az új állami kiadók pedig nem adták ki a műveit. Csekélyke nyugdíja volt csak, amiből szinte lehetetlen volt megélni. Kitaszíttatása az állampárti egyeduralommal függött össze, de nem volt előzmények nélküli. A függetlenségére kényes Kassák már 1919-ben szembekerült a kommunista párt vezetőivel, akik Kassák lapját, az avantgárd szellemiségű Mát a burzsoá dekadencia termékének tartották, s a művészetektől napi propaganda és agitációs tevékenységet vártak el. A vita a kommunisták és Kassák között a bécsi emigrációs években sem csitult, 1926-os hazatérése után azonban különösen elmérgesedett.

Kassák független szellemi kört hozott létre, s új lapjában, a Munkában politikai vitairatokban mutatott rá az illegalitásban szervezkedő kommunisták taktikájának gyenge pontjaira.

Az 1930-as évek elején nehezményezte, hogy a kommunisták óhatatlanul a fasizmust erősítik, amikor a szociáldemokratákat támadják. Felismerte a szovjetunióbeli diktatúra végzetességét, amivel ismét magára haragította a kommunistákat, akik közül számosan 1948 után Magyarországon is sztálini típusú diktatúrát építettek. Ebbe a hatalmi konstrukcióba Kassák nem férhetett bele. Ez a magyarázata Kassák békásmegyeri belső száműzetésének. Ezekben az években valójában a felesége tartotta el, aki egy általános iskolában tanított matematikát. Kassák, akinek életeleme volt a társaság, a közéleti tevékenység, légüres térbe került.

Ég a világ, 1956-57
Forrás: Kassák Múzeum

Lelkileg hogy viselte ezt?

Életszerető, öntörvényű és nagyon tevékeny ember volt, aki a rossz helyzetből is meg tudta találni a kiutat. A természetszeretete is segítette. Festő barátja, Gadányi Jenő, aki polgári művésznek számított, a Rákosi-korszakban szintén kitaszított volt. Nem lehettek kiállításai, képeiből megélni nem tudott. Barátságukat erősítette, hogy együtt jártak horgászni. Kassák nem akart mindenáron sok halat fogni, meditációs lehetőségnek tartotta a vízparti hosszú órákat.

A költészettel nem hagyott fel, naplót is írt, s újra elkezdett festeni. Az ő világszerte méltányolt festészeti korszaka a húszas évek elejére esik, amikor bekapcsolódott a nemzetközi avantgárd áramába.

Olyan absztrakt műveket hozott létre, amelyek a korszerű képzőművészet legismertebb magyar alkotójává tették. Békásmegyeren szakmai tanácsaival Gadányi segítette új típusú festészetének kibontakozását, amiben megjelent a természetelvűség is. Ekkori stílusát lírai absztrakciónak szokás nevezni. Sokat rajzolt, főként tájat és arcokat, s ezeket az ötvenes évek végétől, amikor írásai újra megjelenhettek, könyveibe is beillesztette.

Grafikáin, tusrajzain békásmegyeri házak és tájak is láthatók. Nagyon szerette a Dunát, a hegyek látványát, a természet közelségét és a falut, amely némileg emlékeztette szülőhelyére, az érsekújvári környezetre. Mellőzött helyzetében sem hagyta magát Békásmegyeren rosszul érezni.

Kompozíció, 1958
Forrás: Kassák Múzeum

Mennyiben volt változás Kassák életében, amikor mintegy nyolc év után beköltözött Óbudára, a Bécsi útra?

Bécsi útra költözésében szerepet játszhatott, hogy újra lehetőséget látott az irodalmi és közéleti szereplésre. Még nem publikálhatott ugyan, de már értelmét látta annak, hogy bejárjon az írószövetségbe.

Bírálta az irodalompolitikát és a kultúrpolitikusokat, ami meghaladta az enyhülő diktatúra tűrőképességét. Kassák ellen pártfegyelmit indítottak, s kizárták az állampártból, ami akkor nem volt veszélytelen.

Ekkortájt fedezték fel tőlünk nyugatabbra a századeleji avantgárdot, aminek híre Kassákhoz is eljutott. Kiállításban, képeladásban reménykedett, ami a hazai kultúrpolitikusok kekeckedése miatt felemásan valósult meg. Festészete némileg visszaszigorodott a korábbi avantgárd stílusához. Készült régi és új versei kiadására is, amire 1956-ban nyílt lehetősége. A kötet borítóján maga rajzolta csendélet látható.

Kassák hosszú óbudai tartózkodása hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi kettős évfordulón Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Kassák-válogatást jelentetett meg Csavargók, angyalok címen. Hogyan fogadta ezt a kötetet?

Örültem az alkotó születésének százharmincadik, halálának ötvenedik évfordulójának évében megjelent könyvnek. A hagyaték gondozására és feldolgozására alakult óbudai Kassák Múzeum sokat tesz Kassák Lajos óriási életművének feldolgozásáért, a kapacitása azonban véges. Az évfordulót ők mindenekelőtt Kassák korai lapkiadói tevékenységéhez és annak hazai és nemzetközi összefüggéseihez kapcsolódó kiállításokkal és rendezvényekkel ünnepelték.

Sok feltáratlan anyag van még Kassák életművében, s az a veszély is fenyeget, hogy a fiatalabb generációkhoz már el sem jutnak az alkotásai. Ezen a néhány magas színvonalú múzeumi kiállítás és rendezvény csak részben segít.

Olyan kiadványokra is szükség van, amelyek felkeltik az érdeklődést Kassák iránt. Persze mindenekelőtt legjelentősebb művei teljes újra kiadására lenne szükség, amire a rendszerváltozás óta nem tudok példát. Talán éppen ilyen kezdeményezés, mint az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatáé, nyitja meg efelé is az utat. Ezért is örülök, hogy sikerült az önkormányzat illetékeseinek egy olyan megoldást találniuk, ami alkalmas a teljes Kassák-életmű iránti érdeklődés felkeltésére.

“Persze mindenekelőtt legjelentősebb művei teljes újra kiadására lenne szükség, amire a rendszerváltozás óta nem tudok példát. “

Milyennek látja a Csavargók, angyalok című kötetet?

A kötetben szerencsésen kapcsolódik az Egy ember élete című önéletrajzi regény Csavargók című részéhez Kassák önéletrajzi és irodalomkritikusi tevékenységét szintetizálóan felvonultató Csavargók, alkotók című nagyesszéje. A könyv elején szereplő A ló meghal a madarak kirepülnek című költemény pedig időbeli és részben tematikus előzménye az életrajzi regénynek. Mindkettőből kiderül Kassák szoros kapcsolódása a hithez, a katolikus valláshoz, ami családi eredetű, s főként rajongásig szeretett édesanyjához köthető. Talán furcsállhatják egyesek, hogy Kassák kötetben közölt esszéjének címvariációja lett a könyv címe. Hogyan kerülnek az angyalok a csavargók mellé? A cím emlékeztet a könyvben közölt, alapvetően irodalomkritikai jellegű esszé címére, de új szálat is visz a válogatásba.

Kassák életművének a vallással összefüggő vonulata volt eddig a legelhallgatottabb. A szocialista érában Kassák munkás mivoltát, munkásmozgalmi kötődését hangsúlyozták.

A korabeli rendszerideológiával összeegyeztethetetlen volt Kassák transzcendencia hite, amelyet mindenekelőtt úgynevezett istenes versei közvetítenek, vagyis azok a költeményei, amelyekben az élet nagy alapkérdései – a teremtés, a születés és a halál, a rossz és a jó, a bűn és a bűnhődés – vallási szimbólumok, metaforák használata révén válnak műalkotássá. Bár a Vigilia című katolikus folyóiratban már a hetvenes években megjelent írás Kassák és a hit viszonyáról, de ez a ritka kivételek közé tartozik. A középiskolai tankönyvekben az kanonizálódott, hogy Kassák a munkásság költője, ami nem tette vonzóvá alkotásait, sőt inkább elriasztott tőlük. A nyolcvanas évektől kezdődően pozitív változásnak tekinthető, hogy A ló meghal a madarak kirepülnek bekerült a tananyagba. Aki jól tanítja ezt a nagyszerű eposzt, nyilván a vallási vonatkozásokra is felhívja tanítványai figyelmét. A hit, a lázadás, a Krisztushoz való viszony elemei is benne vannak a Csavargók, angyalok elején szereplő nagy költeményben és az újraközölt önéletrajzi regényrészletben is, s ehhez szervesen illeszkedik az a néhány vers, amely a kötetet zárja. Örömmel hallom, hogy a kötet eljutott a kerület iskoláiban érettségiző diákokhoz az óbudai önkormányzat ajándékaként. Művészi élményhez segíteni másokat tiszteletre méltó és méltányolandó hivatás.

Békásmegyeren 1946 körül
Fotó:Heimer Jenő
Forrás: Kassák Múzeum

Egy Kassákról szóló konferencián hangsúlyosan szólt arról, hogy fontos lenne Kassák publicisztikai írásait összegyűjteni és önálló kötetben megjelentetni. Miért fontos ez?

Kassák képzőművészeti és szépirodalmi írásaiból, kritikáiból már megjelent kötet, politikai, közéleti cikkeinek kiadása azonban mindezidáig várat magára. A nyolcvanas években volt rá szándék ugyan, de a kezdeményezés megrekedt. Pedig ezek a publicisztikai írások, hírlapi kisesszék remek képet rajzolnak a XX. század politikai és társadalmi viszonyairól, mindenekelőtt a korabeli ellenzék ellentmondásos tevékenységéről és az emberek mindennapi gondjairól. A kiadás elmaradásának szerintem egyaránt voltak, vannak politikai és gazdasági okai.

A rendszerváltozás előtt elsősorban a kultúrpolitika akadályozta az ideológiailag veszélyesnek, kényesnek tartott publicisztikai írások összegyűjtését és kötetbeli megjelentetését, 1990 óta pedig főleg a szellemi és az anyagi kapacitás hiányzik.

A kiadatlan Kassák-publicisztikák között szép számmal vannak olyanok, amelyek méltó társai Ady, Kosztolányi és mások hasonló műfajú írásainak.

Mikor és hol találkozott ezekkel a publicisztikákkal, illetve milyennek látja a jövőbeli sorsukat?

A XX. század szellemi életének kutatása, a hatalom és az értelmiségiek kapcsolatának vizsgálata során óhatatlanul a kezembe kerültek ezek a Kassák-írások. Elámultam szerzőjük érzékeny korérzékelésén, politikai éleslátásán. Kiderült belőlük az is, hogy Kassák világlátása hogyan függött össze az elmúlt század tragikus történelmi fordulataival. A második világháború idején például, amikor Kassák a szenvedő emberekről ír, egyre több keresztény vallási szimbólum jelenik meg a cikkeiben. Vannak olyan publicisztikái, amelyek a húsvéttal, a vallásos ünnepek áhítatával foglalkoznak, s azok a lapok, ahol ezek eredetileg megjelentek, a nagy könyvtárakban is nehezen hozzáférhetők. Hasonló tematikájú verseivel némileg más a helyzet. Rájuk legutóbb éppen a Csavargók, angyalok című kötet hívta fel a figyelmet. Könyveimben, tanulmányaimban építettem Kassák közéleti, politikai írásaira, zömüket ki is fénymásoltam, de legépelésükre már nem volt sem időm, sem pénzem. Abban reménykedem, s talán nem is alaptalanul, hogy Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, a Petőfi Irodalmi Múzeum, esetleg valamelyik könyvkiadó érdeklődést mutat Kassák publicisztikai írásainak kiadása iránt.

Kompozíció, 1958
Forrás: Kassák Múzeum