Keresés
rovatok
jegyzet / kedvenc | 2016 ősz
Fotó: Assay Péter
Kedvenc – Bojár Gábor
Az Óbudai Anziksz minden számában egy neves óbudai személyiség ír lapindító jegyzetet. Vendégszerzőnk válaszol a magazin végén található állandó kérdéssorra is. Mostani lapszámunkban Bojár Gábort kértük fel.

földrajzi hely

Természetesen Budapest és a Balaton, ahol otthon vagyok. De ha a nagyvilágot kérdezi, akkor kedvenc városaim Párizs és New York, a Balaton alternatívája pedig vitorlázásra a Karib-tenger, ahol mindig jó irányból fúj a szél, és Afrikában az Okawango folyó deltája Botswanában, ahol valami olyan csend van, és olyan gyönyörű a természet, mint talán sehol másutt.

étterem

Nagyon szeretem a Rosensteint a Keleti-pályaudvar mellett, a Mosonyi utcában, és a Pomo D’Orot az Arany János utcában, ahol mindig friss a tengeri süllő. Óbudán nagyon szerettem a Symbolt, de mostanában nehéz autóval megközelíteni, ezért ha vendégeket kiviszek ebédelni a Graphisoft Parkból, akkor inkább a Pastramit választom, ahová Bús Balázs polgármester úr vitt el először. Az utolsó tíz év terméke, hogy sok jó étterem lett Budapesten, valószínűleg azért, mert a helyiek is elkezdtek étterembe járni, mert ha a vendéglátás a turistákra épül, az üzletileg nem jó, mert a turista nem visszatérő vendég. Akkor jó a vendéglátás, ha a törzsvendégekre épül, akiknek helyinek kell lenniük és igényesnek.

étel

A brassói aprópecsenyét szeretem a legjobban, de szeretem a kacsacombot, a halakat is, a halászlét, na, azt imádom – a Rosensteinben van a legjobb halászlé Budapesten.

ital

A bor. Barátaimé a Hilltop borászat, és a prémium boraikat, azok közül is a vöröseket szeretem a legjobban, náluk a Merlot nagyon jó.

színész / színésznő

Sokáig Udvaros Dorottya volt a kedvenc színésznőm, ma már sajnos kevesebbet látom. Újabb kedvenceim Alföldi Róbert és Kulka János – remélem, ő hamarosan felépül. Amikor fiatal voltam, nagyon nagy színésznek éreztem Gábor Miklóst, Darvas Ivánt és Gobbi Hildát.

intézmény

Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia. Ma is úgy érzem, hogy társadalmi tiszteletnek örvendő intézmény.
film / rendező

Hát az van, persze, Milos Forman. Egyértelmű, neki több filmjét is nagyon szeretem, a Hair és az Amadeus a csúcs számomra. De nagyon szerettem a Kabarét (Bob Fosse) vagy gyerekkori kedvenc filmjeim közül a Római vakációt (William Wyler).

író / mű

Megtisztelve érzem magam, hogy barátomnak tudhatom Spiró Györgyöt; a magyar írók közül ő áll hozzám legközelebb. Az első nagy regénye, ami megfogott, az Ikszek volt. De természetesen a Fogság a legnagyobb műve. Szeretem a Feleségversenyt is, abban annyi mindent megjósolt, ami aztán megtörtént. Hogyha pedig a világirodalmat nézzük, akkor Thomas Mann.

Sport / Sportoló

Sportoltam sokat, de kedvenc sportolóm nincs. Nekem a kedvenc sportom az üzlet,  üzletben szeretek győzni. Jó üzletet kötni fairül. A sport is ilyen, erős ellenféllel szemben fair eszközökkel nyerni, az okoz boldogságot, ezt a mentalitást szeretem az üzletben is. Egyébként nagyon tisztelem, amit Kemény Dénes elért vízilabdában a csapatával, tehát ott is a menedzser az, aki tetszik. 

képzőművész / műalkotás

Én kortárs festményeket és szobrokat szoktam vásárolni, elsősorban azért, mert ha arra költök pénzt, akkor abból egy művész megél. Ha meg régieket veszek, akkor a kereskedők élnek meg belőle, ami szintén fontos, csak azért úgy gondolom, hogy a művészek nehezebben élnek meg, mint a műtárgykereskedők. A műtárgykereskedőket is tisztelem, tehát félreértés ne essék, a kereskedelmet igenis nagyon tisztelem, ez már korábban is kiderült, de a művészek többnyire nyomorognak, úgyhogy ha veszek valamit, akkor tőlük veszek. Van kedvenc szobrászom, meg kedvenc festőim is vannak. A kedvenc szobrászom Tóth Ernő, ő talán ismertebb. A kedvenc festőművészem, Kruzsely Gábor ismert, divatos, szeretem a képeit, abból vettünk párat, és sokat vásároltunk Zvolszky Zitától, aki egy sokkal kevésbé ismert festő.

zenész / zenemű

Fischer Iván. Tisztelem a zenekarát, meg amit csinált. Kedvenc zeneszerzőm pedig Mozart – tudom, hogy sablonos, de mit csináljak.

Tudós, tudomány

Én fizikus vagyok, tehát elfogultság nélkül nem tudok választani, de ki lehetne, ha nem Einstein. A relativitáselmélet nagyon megfogott. Az volt az első alkalom, amikor rájöttem, hogy mi a fizika lényege. Hogyha mást mutat az élet, mint ami a törvény, akkor a törvényt kell megváltoztatni. Darwint is nagyon tisztelem, hogyha nem a saját tudományomról van szó. Fantasztikus dolog az evolúció. Egyszer valakivel vitatkoztam, aki nagyon vallásos volt, ő mondta nekem, hogy az evolúció legjobb cáfolata számokkal bizonyítható. De megmutattam neki, hogy a számok sem cáfolják az evolúciót. A vitánk végén azt mondta, hogy el kell dönteni: az evolúcióban hiszek vagy Istenben. Az egyik legismertebb magyar tudós, Falus András istenhívő, ezt mondta erre: Isten sokkalta nagyszerűbb dolgot alkotott, mint az ember, Isten megteremtette az evolúciót.

Csak a Földön? Az Univerzum beláthatatlan méretű.

Igen, az igaz, hogy beláthatatlan méretű az Univerzum, de véges, ezt már a fizika bebizonyította, van egy határozott mérete. Az Univerzumnak határa nincs, de mérete és tömege van, mint ahogy egy gömb­felszínnek sincs határa, de területe van. Ugyanúgy a Világegyetemnek is valahány milliárd köbfényév a mérete, nem tudom, hogy mennyi, de véges szám. Ebből következik az, hogy akkor egyáltalán nem biztos, hogy van valahol még hasonló élet az Univerzumban, mint a Földön. Mert ha végtelen lenne a Világegyetem, akkor az következne, hogy biztosan van még élet a Földön kívül. De ha véges, akkor meg kell nézni a valószínűségét annak, hogy ezek a körülmények létrejönnek-e még egyszer valahol, s ennek a valószínűsége tud olyan pici lenni, hogy akkor abból az jön ki, hogy legalábbis velünk egy időben nem valószínű, hogy van még ilyen valahol. Lehet, hogy milliárd éve volt, de már kipusztult, lehet, hogy pár milliárd év múlva megint lesz, de az is lehet, hogy most éppen nincs másutt ilyen. De hogyan definiáljuk az életet? Mitől élet az élet? Én azt hiszem, hogy az életet az definiálja, hogy evolúcióra képes szervezet, nem az, hogy szén alapú vagy DNS alapú. Tehát az anyagnak egy olyan szerveződése, amely önmaga reprodukciójára képes oly módon, hogy alkalmazkodni tud a környezetéhez, mert mindig kis eltérésekkel reprodukálja magát, és az él túl, ami a környezethez jobban alkalmazkodik. Kis eltérésekkel reprodukálja magát, én ezt nevezem életnek. Lehet, hogy ez furcsának látszik, de ez a lényege annak, ami vagyunk. Véletlenszerű a változás, de attól megy egy irányba, hogy a környezethez alkalmazkodik; mindig egy kis hibával reprodukálja magát, és azok a verziók élnek tovább, amelyek a környezethez jobban tudnak alkalmazkodni. És ebből ki tudott jönni egy ilyen csodálatos dolog, mint az ember.