földrajzi hely
|
Léva, ahol gyermekkorom töltöttem. Anyátlan félárvaként nagyanyám nevelt, féléves voltam, amikor odakerültem. Csehszlovákiához tartozott. Az elemi iskolát ott kezdtem. Kedves és fájó emlékek sora, ma már a házunkat is lebontották, és az utca sincs meg… Aztán Békéscsaba, ahol az ifjúságom telt. Nyomorban és számkivetetten éltünk apámmal, mégis boldog voltam. Fiatal éveim emlékei kötnek hozzá; ott érettségiztem, az Evangélikus Gimnáziumban. Végül Veszprém, ahová kezdő tanárként kerültem. A régi vár, ahol a gimnázium volt, a munka, az önállóság olyan volt, mint az első szerelem. Belső formálódásom e három városnak köszönhetem: múltjuknak, hangulataiknak, embereiknek. A többi későbbi állomás: Óbuda, ahol otthonra leltem, a révbe érkezés és Pilisszentkereszt, ahol a nyarakat töltöm.
|
VÍZ
|
A Balatont szeretem, az északi partot, Füredet és a fölötte húzódó vidéket. Veszprémben voltam tanár, sokszor biciklivel kerekeztem Fűzfőre fürödni. Majd utóbb motorral Füredre: órákig ültem csendben a vízparton, és néztem, hogyan ereszkedik le az alkonyat, és olvad egybe az esti harangszóval.
|
évszak
|
Az ősz, mindenképpen az ősz, bár kevesen kedvelik. Nékem a tavasz már túl gyors, a nyár túl izzó. Ősz. Minden érzésem, versem, emlékezésem az őszhöz kapcsolódik. Apám is az őszt szerette, a lévai borospincék előtti venyigetűz fanyar füstjét, az őszi elmúlás hangulatát.
|
étterem
|
A Harapó Mókus, itt a Zápor utcában, hangulatos kis vendéglő.
|
étel
|
A pörkölt meg a túrós csusza. Az egyszerű ételeket kedvelem.
|
Ital
|
Ritkán iszom, legfeljebb ebéd után egy pohár bort, de azt is csak elvétve.
|
Szín
|
Kék, a szemem is kék.
|
Növény
|
Nefelejcs, anyámé is az volt.
|
Állat
|
A kutya, bár sosem volt kutyám.
|
színész / Színésznő
|
Ruttkai Éva, Darvas Iván, Latinovits Zoltán.
|
Intézmény
|
Országgyűlési Könyvtár, ahol ismernek, oda már negyven éve járok.
|
Film / filmrendező
|
Az öreg halász és a tenger, meg a Casablanca, Fábri Zoltán rendezői munkásságát szeretem.
|
Író / könyv
|
Krúdy Gyulától a Szindbád-történetek állandó olvasmányom, valamint évente újraolvasok két könyvet: Koós Károlytól a Varjú-nemzetséget és Török Sándortól A hazug katonát. Írtam is mindkettőről egy-egy dolgozatot. Családi „örökség” lenne? Mindkét író barátja volt apámnak.
|
Sport
|
Ifjúkoromban kézilabdáztam, eredményesen. Ma már csak az olykori séták maradtak…
|
Sportoló
|
Nagyra értékelem és figyelem egyes sportágak versenyzőinek eredményeit: vízilabda, úszás, vívás. A mai hazai labdarúgás nem foglalkoztat. |
Képzőművész
|
Mednyánszky László és Munkácsy Mihály, valamint Szabó Vladimir képeinek hangulata.
|
Zenész
|
Kodály Zoltán és Vásáry Tamás munkássága.
|
Tudós / tudomány
|
A tudományokban kevésbé vagyok járatos, de tisztelem a tudósokat, köztük Vizy E. Szilvesztert. Becsülöm a fasori evangélikus gimnáziumban végzett tudósainkat.
|
évfolyamtársak /tanítványok
|
Az évfolyamtársam volt a Sík Feri a békéscsabai evangélikusban, rendezője a Nemzeti Színháznak. Pátkai Róbert az angliai evangélikus egyház püspöke, most ment nyugdíjba, régi osztálytársak. Tanítványok? A Toldyban Nádasdi Ádám osztályfőnöke voltam, mai napig nagyon jó barátom. Sokan vannak, Ernyei Béla, Funck Sándort is nagyon szeretem, addiktológus főorvos, osztályfőnöke voltam a Sanyinak. Ott volt még az osztályomban a Galsai Pista, nagyon szerettem, de soha ki nem mutattam, hogy Pista, te vagy a legjobb irodalmár.
|
Közmondás
|
Hanc veniam demus, petimusque vicissi – Ez az én privilégiumom, egyszer majd visszajár. (A tisztesség viszonzása.)
|
Idézet
|
„Vedd el az emberektől a megemlékezés jogát, s már kettőbe is vágtad őket.” (Sütő András)
|
Aforizma
|
„A tapasztalat jó iskola, csak a tandíj magas.” (Heinrich Heine)
|