Mennyire látjátok értelmét, hogy kerületi szintű klímastratégia készüljön? Globális problémára hogyan tudunk érdemben lokálisan reagálni?
Nagyon jó kezdeményezésnek tartjuk, hogy helyi sajátosságokra, kihívásokra minél inkább reflektáló, specifikus iránymutatást megfogalmazó kerületi klímastratégia készüljön. Azt gondoljuk, hogy a klímaváltozás megállításához globális, lokális és egyéni szintű cselekvésekre egyaránt szükség van. A helyi problémák feltérképezése és a megoldások kidolgozása hozzájárul a globális változáshoz is.
Miben látjátok a civilek, különösen a zöld szervezetek szerepét a klímaválságra való reagálásban? A lakosság hozzáállásának megváltoztatásában, tudatosabbá formálásában, vagy a gazdasági és kormányzati vezetők ellenőrzésében, bírálatában, esetleg cselekvési tervek, klímaválság elleni programok megalkotásában?
Nem vagy, hanem is. Tudatosítás IS, kritika IS, programalkotás IS. A zöld civil szervezeteknek kötelessége bevetni minden kommunikációs eszközét, közösségi kapcsolati hálóját annak érdekében, hogy minél eredményesebb legyen a klímaváltozás elleni harc. A folyamatos lakossági szemléletformálás mellett példamutatással és aktív részvétellel, konstruktív szakértői kritikák megfogalmazásával lehetünk hatással a politikai vezetők és gazdasági szereplők nem klímabarát lépéseire.
A óbudai klímastratégia tervezetével kapcsolatban melyek voltak a legfontosabb kritikai észrevételeitek?
Sok hasznos információt, és előremutató intézkedési javaslatot fogalmaz meg, de szerintünk a helyi problémafeltárás hiányos. Nem tér ki kellő részletességgel lokális kihívásokra, pl árvíz, szélcsatornák védelme, túlépítések, levegőszennyezettség; amikor a közlekedés problémáiról beszélünk, Óbudán nem lehet kihagyni a hajókat, vagy a környezetvédelem klasszikus témáját, a szúnyogirtást sem szabad elfelejteni.
Hogy egy egészen konkrét példát is mondjunk: a dokumentum 10. oldalán található 2. ábra a klímaváltozás hatásláncolatát mutatja be, melyen elméletileg a kerületre jellemző problémákat kellene látni. Ehhez képest – meglepő módon – az acél- és cementgyártás, és a rizstermesztés is szerepelt a kiemelt problémák között…
Sok esetben nem állnak rendelkezésre megalapozó vizsgálatok, így ezek jövőbeni elvégzésére szerintünk ki kéne térnie a stratégiának (szélcsatorna felülvizsgálat, hősziget, zöldfelület intenzitás mérése, fakataszter, cserélhető burkolat, csatornázás, levegőminőség, vízháztartás, hőguta vagy egyéb hőhullámhoz köthető betegség, forgalom, zaj, vizeink állapota).
Továbbá nincsenek priorizálva az intézkedési javaslatok, pedig ez a minél eredményesebb és költséghatékonyabb cselekvési tervhez szükséges lenne. A stratégia megalkotása önmagában kevés, sokkal fontosabb a fővárosi, megyei és az országos tervekkel, építési szabályzatokkal összehangolt konkrét akcióterv, a megvalósulás részletei, a közösség bevonása. Határidőket, a kerületi önkormányzaton belül konkrétabban megnevezett felelősöket (ügyosztályokat, ágazatokat, közreműködőket), forrásokat szeretnénk látni benne, majd koncepciót a monitoringozásra.
Az önkormányzat által fenntartott intézményekkel kapcsolatban is rengeteg helyen olvashatjuk, hogy “nincs adat” az energiamegtakarításra és a CO2 megtakarításra sem, pedig ezek könnyen kiszámolhatóak lennének az önkormányzat fenntartási jelentéseiből.
Szerintünk szükség lenne arra is, hogy a klímastratégia kritikáját kétoldalú kommunikáció kísérje. Jó lenne, ha lakossági fórumon is kikérnék az itt élők véleményét, mert a dokumentum sokak számára ilyen formában befogadhatatlan, értelmezhetetlen. Visszajelzéseinkre szeretnénk válaszokat is kapni, hogy mennyiben jogosak az észrevételeink, beépülnek-e a végleges verzióba, vagy hogy esetleg miért nem vették figyelembe azokat.
Összehasonlítva más klímastratégiákkal, itthoni vagy külföldi példákkal, mennyiben specifikus az óbudai? Szerintetek honnan érdemes jó gyakorlatokat ellesni?
Szerintünk a XVIII. kerület Beleznay Éva által jegyzett klímastratégiája lehet iránymutató. Látványos, érthetőbb szemléltetési mód jellemzi ezt az anyagot, pl. amíg az egy főre jutó terület nagyságáról a III. kerületi szövegben annyi szerepel, hogy az óbudai kb fele a fővárosi átlagnak, addig a Beleznay-féle anyagban egy részletes Budapest-térképen láthatók a kerületi adatok. És van zajterhelési térképük és felelősségi-együttműködési táblázatuk személyekre lebontva…
Reméljük, hogy az Önkormányzat az előző kerületi vezetéshez képest nem elégszik meg a a stratégiaalkotással, hanem a cselekvési terveket is ugyanolyan részletességgel kidolgozzák a tényleges elfogadás előtt.
A járványhelyzetből és az arra adott reakciókból tudunk-e tanulni, van-e tanulsága a klímaválságra vonatkozóan?
Nagyon tanulságos volt a járványhelyzet, nem folytathatjuk ugyanonnan, ahol abbahagytuk. Fel kell hagynunk a pazarlással, a fogyasztási és az utazási szokásainkat racionalizálni kell! A pénzünkkel minden nap szavazunk, és támogatunk gazdasági szereplőket. Ezzel azt is, hogy hogyan és miből állították elő, honnan származik, mennyit utazott, mibe van csomagolva…
Reménykedünk benne, hogy az emberek nem a kényszerűen visszafogott fogyasztás azonnali pótlására fognak törekedni, hanem beépítik a hétköznapjaikba azt, amit járvány alatt megtapasztaltak: hogy a kevesebb is elég.
Nekünk, egyéneknek óriási szerepünk és felelősségünk abban, hogy le tudjuk-e lassítani a klímaváltozást és hogy gyermekeinkre, unokáinkra milyen világot hagyunk örökségül.
