Kondor Béla pályája jól mutatja, hogy a hatalom és a művészek viszonyában a hatvanas évektől milyen kiszámíthatatlanul jelentek meg a támogatást, a tűrést és a tiltást váltogató döntések.
Kondor a főiskolán Szőnyi István freskó tanszakának növendékei közé került, innen azonban mesterével kialakult konfliktusa miatt távoznia kellett. Koffán Károly, a grafikai tanszék tanára vette fel növendékei közé, a festőnek indult Kondorból így lett végül hivatalosan grafikus. Diplomamunkája rézkarc-sorozat volt: az Illusztrációk az 1514-es Dózsa féle paraszt-háborúhoz, mellyel átütő sikert aratott: Kondort és művét Németh Lajos tanulmánnyal köszöntötte. 1957 februárjában Derkovits-ösztöndíjat kapott.
1957 nyarán megbízták: készítsen majolika-falképet a pécsi Uránvárosban épülő óvodába. A Derkovits-ösztöndíjasok munkáját értékelő bizottság mindig elismerte szakmai virtuozitását – ám hiányolta műveiből a „konkrét eszmei témaválasztás”-t, ami „helyes irányba terelheti művészi érdeklődését”. A zsűri és a minisztérium elutasította az óvoda számára készített falképet, Fényes Adolf termi kiállítását pedig hamarabb becsukatták. Elrendelték: innentől csak könyvillusztrációkat szabad készítenie.
1960-tól majd három éven át tartott ez a böjtös időszak. 1963 februárjában már kiállíthatott a Fiatal Művészek Klubjában, decemberben pedig neki ítélte a zsűri a Miskolci Grafikai Biennále nagydíját. Ezzel megtört a jég. 1964-ben a székesfehérvári István Király Múzeumban, 1965-ben az Ernst Múzeumban nyílt kiállítása. 1965 tavaszán Munkácsy-díjat kapott. 1968-ban az ő monotípiái és festményei is ott szerepeltek – Vilt Tibor szobrai és Kokas Ignác képei mellett – a Velencei Biennále magyar pavilonjában. 1970 tavaszán a Műcsarnokban volt tárlata. Végül három monumentális műre szóló megbízás is megtalálta: 1968-ban a Margitszigeti Nagyszállóban avatták föl Szent Margit legendája című pannóját, csinálhatott három seccót az új Intercontinental Szállónak, illetve 1971/72-ben a Magyar Kereskedelmi Kamara új székházába rendeltek tőle gobelint. Ebből lett a Szentek bevonulása című pannó, ami – mert a kamara végül nem fogadta be – a Fővárosi Képtár gyűjteményének darabja lett.
A Szentek bevonulása a városba, 1971–72
Forrás: BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár
Kondor Béla utolsó főműve egyenes folytatása a hatvanas évek végén teremtett foltritmusokból építkező stílusának. Jelentése csupa rejtély: felvonuló figuráit lehet karneváli csoportként értelmezni, de lehet őket a szenteknek a mennyország kapujához vonuló meneteként is látni. A kép sarkában szereplő felirat: The Saints are go in… (mely a When the Saints go marching in… spirituáléra utal) mindkettőt megengedi.
Kevésbé ismert, hogy A szentek bevonulása a városba eredetileg gobelin lett volna, és 1971 márciusában a Magyar Kereskedelmi Kamara Kossuth téri székházába, az elnöki tanácsterem díszéül rendelték meg. Kondor a következő év februárjában jelezte, hogy már majdnem elkészült, és szeretné megbeszélni megbízóival a mű sorsát. El kellene ugyanis dönteni, hogy a készítendő gobelin-karton helyett festett képet átadják-e a szövőműhelynek, vagy az elkészült festmény kerüljön a tanácsterem falára. A lektorátus szakvéleményt kért Domanovszky György iparművészeti lektortól, aki eredetileg a megbízást kiharcolta Kondornak, a zsűri pedig az ő javaslatát figyelembe véve a „műfajváltásra” szavazott. Kondor március végére befejezte a pannót, a Lektorátus pedig, a Kamara egyetértésével, minőségi prémiumként 20 000 forinttal megemelte és ki is fizette az eredetileg 30 000 forintnyi tiszteletdíjat.
A mű beépítése azonban elmaradt, mert (az akkoriban városszerte terjedt hírek szerint) a kamara elnöke, Kallós Ödön nem szívelte a „szenteket”. Így a kép két évre raktárba került. Onnan Bertalan Vilmos, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgató-helyettese mentette ki azzal az ígérettel, hogy a pannót a múzeum budavári palotájának díszéül fogják használni, és „végleges beépítéséről” saját költségükre gondoskodnak. Kondor művének megszületése tehát összefügg a gobelin műfajnak a 60–70-es évek során az állami megrendelések nyomán bekövetkezett felfutásával, elhelyezésének története pedig kapcsolódik a BTM Vármúzeumának megnyitásához és díszítésének programjához.
