A Csillaghegyi Strandfürdő és Uszoda az elmúlt évtizedek alatt ugyanolyan meghitt és családias tudott maradni, mint volt egykor. – Nagyon retro – fogalmaz a fiatal fürdővezető, Benedek Zsuzsa. Hát igen, a sátortetős uszoda valóban az 1970-es, ‘80-as éveket idézi, bármennyire is igyekeztek az elmúlt években lépést tartani a fejlődő fürdőtechnológiákkal.
Sok minden történt, hogy a fiatalabb korosztályt becsalogassuk az uszodába, és ezt a munkát még folytatnunk kell – mondja Benedek Zsuzsa. Hosszú évek óta rebesgetik, hogy télre bezárnak, de szerencsére – és a törzsvendégek nagy örömére – mindeddig sikerült átvészelni a téli hónapokat. – Sőt, megszűnt a fenyegetettség is, hiszen kész a terv. 2016 szeptemberében elindul a felújítás, és egy modern uszodakomplexum épül medencékkel, számos új szolgáltatással – mondja a fürdővezető. – Addig pedig különböző kedvezményekkel, reggeli akcióval, belépő plusz masszázs kombinált jeggyel küzdünk a látogatókért, és bízunk a jó nyarakban. Mert a nyár egészen más. Még úgy is, hogy a közelben több kiváló strand is várja a fürdőzőket, Csillaghegy nyáron állja a versenyt. Ráadásul tavaly egységesen (felnőtteknek/gyerekeknek) mindössze 900 Ft volt a belépő, és ekkora kedvezménnyel a forró napokon nem volt nehéz elérni a maximális, 1400 fős befogadóképességet. Nyáron a strand este 7-ig fogadja a látogatókat, hőségriadó esetén egy óra hosszabbítással. Az idei nyáron is ezzel a kedvezményes jegyárral várják a látogatókat.
Igazi paradicsom, ahol nem nehéz az egész napot eltölteni. Nyáron büfé is a vendégek rendelkezésére áll kétféle étlappal, grillpulttal, gazdag salátaválasztékkal. A gyerekmedencébe tavaly csúszda és játék víziló is került, és aki korán érkezik, napozóágyat is tud foglalni magának.
A strand valamennyi vizét (a medencéket, mosdókat, zuhanyozókat) az a bővízű forrás táplálja, amelyet a régi írások és mondák szerint már a rómaiak idejében is ismertek, és vízvezetéken szállították a közeli Aquincum városába. A birodalom helytartói állítólag fürdőt is építettek. A három – József, Árpád és Északi kút elnevezésű – forrás egyikének vize egyébként ugyanaz, mint a budai (Császár, Lukács, Király stb.) fürdőké, ezekkel közös vízmedencéből származik.
A csillaghegyi strand Budapest második legrégebbi strandja. Szabó József, a geológia magyar úttörője már 1858-as Pest-Buda környékének földtani leírása című munkájában említi az itteni forrásokat, miszerint akkoriban a feltörő vizet egy kis, 1,3 m mély, téglafalú medencében gyűjtötték, míg az elfolyó víz malmot hajtott, amelynek többszörösen átalakított épülete a mostani 33 m-es medence mellett volt.
A századforduló után, 1919-ben már mint Csillaghegyi Árpádfürdővel találkozunk. Nevét azért kapta, mert a legenda szerint a honfoglaló Árpád valahol itt a közelben nyugszik.
Az utca felőli emeletes kabinsor ezt a régmúltat idézi.
– A háború után, az 1960-as években újabb virágkor köszöntött be – ezt már Gyepes Lajos úszóedző, a Római Sportegyesület elnöke meséli, akinek édesapja évtizedekig volt a strand főkertésze. – Míg a háború előtti időszakban elsősorban a két tulajdonos, Elkán Gyula szűcs és Gerő Árpád Váci utcai szőrmekereskedők ismeretségéből kerültek ki a strand gazdag vendégei, akik a nyári állandó belépésért még saját villát is építettek a park területén (sajnálatos módon a hangulatos épültek mindegyikét lebontották), addig a ‘60-as években elsősorban sportolók és művészek kulthelye lett a csillaghegyi strand. Olyan hírességek voltak a törzsközönség között, mint Páger Antal, Tolnay Klári és Darvas Iván vagy Bessenyei Ferenc, a sportolók közül Dr. Kovácsi Aladár, az öttusa olimpiai bajnok Török testvérek, Székely Éva úszó, Kozma Pici, a híres birkózó.
Ma már ez sincs meg, sőt az egykor pikáns történeteiről híres Strand Szálló is mint szálloda bezárt, ma a Fürdőigazgatóság dolgozói laknak itt.
– Én még emlékszem azokra a nyarakra, amikor több ezren zsúfolódtak a strandon, és a rengeteg külföldi vendég ellepte az egész hatalmas területet – meséli Gyepes Lajos. – Édesapám szinte megszállottja volt a parknak, külön kis pálmaházban nevelte azokat a különleges növényeket, amelyekkel aztán az ágyásokat gazdagította. Szerencsére, amikor 1951-ben államosították a strandot, itt maradhatott mint a fürdőigazgatóság alkalmazott kertésze. A sors iróniája, hogy Gyepes Lajos nem csak gyerekkorában kötődött a csillaghegyi strandhoz: mint edző, számtalan sikeres versenyzőt nevelt fel, és a mai napig hetente háromszor itt tartja edzéseit. Sőt, a fia is a nagypapa egykori munkahelyére jár dolgozni, édesapját követve ő is úszóedzőként jár „haza” az egykori családi területre. – Nyolc olimpikont adott ez az uszoda, ami már önmagában is egy csoda – meséli a büszke elnök. – Nekem nagyon sokat jelent ez a hely, de nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel.
Ezt meséli Diner Tamás fotóművész is, aki közel 15 éve jár rendszeresen Csillaghegyre. – Elég messze lakom, mégis megteszem nap mint nap ezt az utat, hogy néhány órát itt tölthessek. Ez a hely, az úszás segít fenntartani az életkedvemet, az úszótársak igazi barátokká váltak az elmúlt években. Sok helyre jártam korábban, a Gellértbe, a Rudasba, a Lukács fürdőbe, de itt valahogy más, Csillaghegy került a legközelebb a szívemhez, itt igazán önmagam lehetek, és nekem nyitják reggel az uszodát. Karinthy, Kosztolányi, Szép Ernő, Szomory Dezső kávéházban ültek, és Karinthy azt mondta, a kávéház azért jó, mert az ember nincs otthon, de mégsem kell a friss levegőn lenni. Én ezt úgy fogalmazom meg, hogy az uszoda azért jó, mert az ember még sincs otthon, de jó levegőn van, főleg nyáron, pláne vízben.
A csillaghegyi uszoda és strand vasárnap és hétfő kivételével várja a vendégeket, télen, nyáron.
