Voltaire Candide-ja azt tanulta Pangloss mestertől, hogy a világ a létező világok legjobbika. Aztán, ahogy egyre többet tapasztal, rájön, hogy a világ valójában rettenetes hely, és csak úgy találhatja meg a boldogságot, ha a saját kertjét műveli. Az idézett műben a „kert” az értékteremtő, alkotó élet metaforája, az a hely, ahol a saját világunkban értelmes életet élhetünk. A nagyvárosi életforma ezernyi konfliktussal terhelt, így joggal merülhet fel sokakban: miként találhatja meg mindenki a saját kertjét, amit megművelhet? Ehhez adunk támpontot Óbuda-Békásmegyer kezdeményezése által.
Sokan tudják, hogy Óbuda-Békásmegyer fővárosunk egyik legklímabarátabb kerülete. Az önkormányzat vezetése fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy minden lépésével zöldebb, élhetőbb jövőt építsen, ahol természet és a modern világ embere harmóniában élhet.
Ebből az alapvetésből született meg városrészünk saját fenntarthatósági stratégiája is, amely a megvalósítandó projektek alapvetése. A fenntarthatóságra épülő közösségi kezdeményezések között – a nagyvárosok szűk, kihasználatlan terein – egyre több a közösségi kert. Ezek a többnyire beékelődött, kis természetszeletek nemcsak a lakótelepeken élőknek adnak új lehetőséget, hanem erősítik a helyi társadalmi kapcsolatokat és hozzájárulnak a fenntarthatóbb városi életmód terjedéséhez. A kereslet az ilyen közösségi projektek iránt folyamatosan növekszik, ahogy a városi lakosság egyre inkább felismeri a zöld terek fontosságát a mindennapi életben. A városokban egyre többen szeretnének részt venni ilyen kezdeményezésekben, így a kisebb, lokális projektek mellett szükség van átfogóbb tervekre is.
Barnamezős Csúcshegy, ahol a természet összeér a várossal
A Csúcshegy a III. kerület hagyományos kiskertes városrésze bő évszázada. Itt mindig is a gazdálkodás dominált. Ez idáig Csúcshegyet a szomszédos Harsánylejtő, Solymárvölgy, vagy éppen a közeli agglomerációs területekkel szemben elkerülte a mindent elsöprő nagyvárosi szétterülés és túlzott urbanizáció, a városrész megmaradt természetközeli hobbiterületnek. Az, hogy a terület ellen tudott állni a fokozódó ingatlanfejlesztői nyomásnak, jelentős részben annak volt köszönhető, hogy a városvezetés ciklusok óta következetesen kiállt a terület külterületi jellege mellett, és nem vonta belterületi lakóterületbe a városrészt. A Csúcshegy így megőrizte hagyományos, falusias karakterét, ami lehetőséget biztosított a gazdálkodásra és a kertészkedésre.
2021-ben pártállástól függetlenül, egyhangúlag fogadta el a kerületi önkormányzat képviselő-testülete Óbuda-Békásmegyer 2030-ig tartó időszakra szóló Integrált Településfejlesztési Stratégiáját, ami 1,5 évig tartó, széleskörű társadalmi és szakhatósági egyeztetés eredményeként született. A városfejlesztési stratégia kimondja, hogy a Csúcshegy a következő évtizedben sem vonható belterületbe, és továbbra sem cél és nem reális elvárás az önkormányzat részéről a városrész nagyszabású infrastrukturális fejlesztése.
A hosszútávú vízió a Csúcshegy esetében egy olyan megoldás megtalálása, „ami a klímatudatosság jegyében segíti a mezőgazdasági jellegű hasznosítás megtartását, és övezeti besorolásában és építési szabályozásában védi és támogatja a hegy kertes, alacsony beépítettségű jellegének megtartását és megakadályozza a természetet romboló túlzott mértékű lakás célú beépítést, …, egyúttal támogatja a városi farm modell megvalósításának lehetőségét”. A stratégia rögzíti, hogy a terület alkalmas arra, hogy egy innovatív városi farmmodell által legyen megőrizve a sajátos természetközeli, zöld és fenntartható nagyvárosi életforma. Erre a stratégiára épül a kerület építési szabályzata és pályázati stratégiája, amely a bemutatott irányok alapján kijelölte azokat a projektjavaslatokat, amelyek uniós szinten is mintaként szolgálhatnak, alkalmasak forrásbevonásra, valamint leginkább illeszkednek az önkormányzat klímavédelmi céljaihoz.
Az előzmények ismeretében talán nem meglepő, hogy Óbuda-Békásmegyer önkormányzata 2022-ben elindította a Csúcshegyi Városi Farm projekt előkészítését, amely nem csupán innovatív mezőgazdasági kezdeményezés, hanem a közösségi összefogás és a zöld városfejlesztés példája is. A projekt célja a városi szétterülés megfékezését célzó földhasználati modellek kifejlesztése a partnerség öt városában (Ljubljana, Zágráb, Torino, Krakkó, Óbuda). Ez a külterületi feltétel Óbudánál mint vezető partnernél és zöldmezős projekthelyszínként kiemelten fontos. A közösségi alapú városi gazdálkodási program első üteme a Csúcshegy 4000 négyzetméteres, zártkerti besorolású önkormányzati tulajdonban lévő területén valósul meg, a jelenleg közműellátással nem rendelkező Őzsuta utca – Örvös utca – Menedékház utca – Örvös köz által határolt területen.
Az első magok ültetése
A csúcshegyi terület egy, az önkormányzat tulajdonában álló 38 parcellára osztott tömbtelek, aminek belső parcelláit az önkormányzat évek óta nem tudta bérbe adni. Ez a struktúra alkalmas arra, hogy a meglévő bérlők kiszorítása nélkül indulhasson el a közösségi hasznosítás, ami – a kereslet és önkormányzati szándék függvényében – több ütemben tovább bővíthető. A közvetlen szomszédság a következő, látványos hozadékokkal számolhat: az elhanyagolt parcellák helyett rendezett birtokviszonyok jöhetnek létre, a szennyezett területek helyett hulladék- és kármentesítés indulhat, a burjánzó gyomok helyett növénytermesztés, a hívatlan látogatók helyett kutatók, természetbarátok vehetik birtokba a területet, az illegális tevékenységek helyett javuló közbiztonsággal számolhatunk a funkciótlan terek helyett pedig edukációval, rekreációval.
Megjegyzendő, hogy a kialakítás lehetővé teszi azt is, hogy aki a belterületi közösségi kertekből kiszorul, vagy nagyobb ágyásokat szeretne használni önellátás céljából, a projekt keretében 28-80 négyzetmétert is igénybe vehet, sőt a későbbiekben akár önálló 1000-2000 négyzetméteres parcellák használatára is lehetősége nyílik.
A város szélén elhelyezkedő helyszín különleges lehetőséget kínál azok számára, akik szeretnének a természet közelében élni, miközben saját, friss, egészséges terményeket termesztenek. A projekt célja, hogy különböző igényeket kielégítő parcellákat kínáljon: egyéni bérlők, családok vagy baráti társaságok mind megtalálhatják a számukra legmegfelelőbb kertet. A parcellák mérete 30-60 négyzetméter között mozog, így mindenki számára biztosítva van a megfelelő tér és lehetőség az aktív kertészkedéshez.
A három termesztő és a két, megközelítésre, parkolásra és vízvételre is szolgáló parcella előkészítése hamarosan elkezdődik. Ez környezetrendezést, termőterület-kialakítást, fapótlást, minimális elektromos közműfejlesztést (mérőhely, villámvédelem), ideiglenes öntözővíz- biztosítást és konténeres kiszolgáló létesítmény telepítését (akadálymentesített WC és öltöző) jelenti. A tervek szerint 2025. július 1-jén veheti kezdetét a városi farm egy éves tesztidőszaka, az érdeklődők jelentkezését már várják.
És hogy mi vár azokra, akik saját ágyásban gondolkodnak? A Városi Farm minden szükséges infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy az önellátó városi kertművelés elérhető és egyszerű legyen. A projektben szerszámokat, víz- és áramvételi lehetőséget biztosítanak. Az ingyenes szakmai előadások pedig segítséget nyújtanak a kezdőknek és a tapasztalt kertészeknek egyaránt. A leendő bérlőket 15 talajon fekvő termesztő ágyás, egy kerekesszékkel művelhető magaságyás, egy terápiás- és fűszerkert és 29 gyümölcsfából és 50 négyzetméter gyümölcstermő sövényből álló közösségi gyümölcsös várja. A közösségi funkciókat a termesztőparcellákon piknikasztalokkal biztosítjuk. A gépkocsival érkezőket extenzív, zúzottköves parkoló fogadja, ahol 15 gépjármű számára jelölünk ki helyet. A közvetlen szomszédságot nagyobb, erősebb gépekkel szerszámbérleti lehetőség fogja ellátni. A vizet a termesztőparcellák 6 vízcsapja, valamint a szaniterkonténer vízhálózata számára egy 25 köbméteres tartály szolgáltatja majd.
Projekten innen és túl, épül a kapcsolati háló
Az előzetes felmérések alapján a saját zöldterülettel rendelkező hegyszomszédság számára a farm szolgáltatáskínálata jelent hasznot (szerszámbérlési és közösségi helyszín, elérhető szakemberek, ingyenes képzések, piaclehetőség), míg a kerület belső részeinek lakótelepeiről az ingyenes parcellahasználat, olcsó és egészséges élelmiszer termelés, gyógy- és fűszernövény- termesztés a prioritás. A területet az állandó lakossági felhasználók mellett rendszeresen vennék igénybe a helyi intézmények rekreációs és ismeretátadási céllal (nyugdíjasházak, iskolák, óvodák is).
A Csúcshegyi Városi Farm lehetőséget biztosít arra, hogy a városlakók újra kapcsolatba lépjenek a természettel és aktívan részt vegyenek a kertészkedésben. A kertészkedés nem csupán egy kellemes hobbi, hanem számos egészségügyi előnnyel is jár. A friss levegőn végzett munka csökkenti a stresszt, javítja a fizikai állóképességet, erősíti az izmokat és jótékony hatással van a szív- és érrendszerre. Emellett a kertészkedés mentális előnyei sem elhanyagolhatók: segít csökkenteni a szorongást, a depressziót, és egyben javítja az önértékelést is. A közösségi kertészet révén az emberek nemcsak friss, vegyszermentes alapanyagokat termeszthetnek, hanem egy erős közösség tagjaivá is válhatnak. Ez különösen fontos lehet a városi környezetben, ahol a szociális kapcsolatok sokszor háttérbe szorulnak.
A farm célja, hogy hosszútávon fenntartható és klíma adaptív városfejlesztési modellként működjön. Olyan mintát adjon, amely más városvezetés számára is követendő lehet. Az elmúlt időszakban több önkormányzat biztosította támogatásáról ökológiai alapon működő városi farmunk kialakítását. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata, IV. Kerület Újpest Önkormányzata és XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzata követő városként csatlakozott a projekthez, jelezve, hogy nyitott a jövőbe mutató kezdeményezések irányában, gyakorlati tapasztalatok cseréjére és hasonló projektek megvalósítására. A közösségi kertészet és a környezettudatos élelmiszer termelés nemcsak a városlakók közvetlen egészségére van jótékony hatással, hanem a környezetet is segíti. A projekt várhatóan hozzájárul a városi biodiverzitás növeléséhez, valamint a közösségek erősödéséhez. A jövőben az ilyen kezdeményezések kulcsfontosságúak lehetnek a fenntartható városfejlesztés terén, és segíthetnek a városoknak alkalmazkodni a globális éghajlatváltozás kihívásaihoz.
A Városi Farm tehát önmagában nemcsak egy közösségi gazdálkodási kezdeményezés, hanem szemléletváltást is képvisel. Olyan közösségi tér, amely lehetőséget ad arra, hogy a városlakók újra kapcsolatba lépjenek a természettel, aktívan vegyenek részt a fenntartható és egészséges élelmiszer előállításában, miközben közösséget építenek maguk köré.
