Hogyan merült fel az ötlet, hogy nyúltenyészetet alapítotok?

Ez az állatszeretetből fakad. Gyerekkoromban mindig azt gondoltam, hogy ha egyszer kertes házam lesz, akkor tele leszek állattal. Tősgyökeres óbudai vagyok, a kaszásdűlői lakótelepen nőttem fel. Anyukám nagyon szigorúan kijelentette, hogy panelba nem jöhet állat. Ez később megtört, mert becsempésztem mindent, hetekig tartottam úgy állatokat, hogy fel sem tűnt neki, így kénytelen volt megengedni, mert ha egy hónapig észre sem vette, akkor mi lehet a probléma? Az első állat egyébként egy egér volt, aztán jött papagáj, tengerimalac, felfejlődött az állomány patkánnyal, később lett nyúl is – és a nyulak iránti szerelem megmaradt.

Hogy tanultad ki a nyúltenyésztés csínját-bínját?

Tájépítész vagyok és az egyetemen állattenyésztést is tanultunk, de a hozzáállásom alapvetően az állatszeretetből fakad. Az volt a célom, hogy szabadon lévő állatokkal tudjak foglalkozni. Tudom, hogy ketreces tartásban is lehet jól tartani egy állatot, az is megfelelő élettér lehet, főleg ha szeretve van, de az én lelkemnek ez nem okoz megnyugvást.

Az én elképzelésem mindig is egy tündérkert létrehozása volt: ha egyszer családom és gyerekeim lesznek, akkor ők higgyenek a csodában, a tündérekben, legyenek kis nyuszik, akik ugrálnak a kertben!

És ezt is valósítottuk meg. Nálunk a nyuszik családi kedvencek, eleinte nem is volt szaporulat. Hiába mondják, hogy „szaporodnak, mint a nyulak”– ez nem igaz feltétlenül, főleg nem egy kinti tartásban. Előbb rá kellett jönnünk, mitől érzik jól magukat. Amikor megszülettek az első kisnyuszik, ismerősök közül jelentkeztek, hogy örülnének nekik, s akkor ajándékba adtuk őket. Tulajdonképpen így indult az egész. Amikor pedig túl sok nyulunk van, akkor meghirdetjük és eladunk belőlük, így ez most már egy legális vállalkozás, bár nem főfoglalkozás.

Ki viszi a tenyészetet?

Csak a szűk családi kör, főleg én, de a gyerekek is részt vállalnak, például mindig együtt etetünk és takarítunk. Ez egy családi hobbi, és szeretném, ha az is maradna. Látom az előnyeit annak, hogy a gyerekeim megtanulták, hogyan kell gyengéden közelíteni egy állathoz. Könnyebb a tartása, mint egy cicának vagy egy kutyának, így sok családnak tud örömet okozni. Magyarországon nem igazán ismert a szabadtartásban tenyésztés módszere. Nálunk három fajta nyúl van, ezek igazából szőrváltozatok: két állófülő, az oroszlánfejű és a holland törpenyúl, a harmadik pedig a kosorrú lógófülű.

Mesélj kérlek az első nyuladról!

Törpenyúlnak vettük egy kereskedésben, kiderült, hogy házinyúl. Meg is nőtt 6 kilósra, nem fért el sehol, de imádtuk. Évek óta könyörögtem a családomnak, hogy legyen otthon állat, de nem engedték, és ez volt az első legális állatom, amit nem kellett becsempészni. Körülbelül tízéves lehettem, amikor szülinapomra kaptam, azzal a kitétellel, hogy egy hónapig tarthatom, és utána keresni kell neki helyet. Mondanom sem kell, hogy nem került el tőlünk egy hónap múlva, pedig mindent kinőtt, mindent szétrágott és nagyon rossz nyúl volt, ezzel együtt nagyon megszerettük. Végül az lett a sorsa, hogy kerestünk egy farmot, ahová oda tudtuk adni. Amíg élt, látogattam őt, lettek kicsinyei, láttam őket is felnőni. Mentem hozzájuk iskola után évekig, megnézni, hogy mi van velük, amíg a farm gazdája meg nem halt, utána már nem tudtam követni a sorsukat. Mai napig emlékszem rá, hogy milyen színűek voltak és milyen élmény volt megsimogatni őket. Egy panelgyereknek ez óriási, és tulajdonképpen ez a mély élmény indította el bennem azt, hogy beindítsuk a vállalkozást.

Mindig a gazdik vannak a szemem előtt, mert tudom azt, hogy nagyon sok gyerek nő így fel, mint én, mert panelban tényleg nem célszerű állatot tartani, de mégis vágynak rá. A nyuszi erre jó megoldás.

Érdekes volt, hogy megtudtam, hogy az őseim között mindkét ágon volt nyúltenyésztő. Teljesen véletlenül derült ki, egy távoli rokon halálakor. Nem gondoltam volna, mert a családom mindkét ága harmadik kerületi, erre kiderül, hogy vannak paraszti „nyúlványaink”.

Milyen együtt élni egy nyuszival?

Nagyon jó. Alapvetően nappali állat, éjszaka alszik, nem úgy, mint egy hörcsög, ami egész éjjel kotorászik. A nyúl alapvetően csöndes, nem ad ki semmi hangot, maximum rágcsál. Nagyon családbarát, az adott család dinamikájához alkalmazkodik.

Terápiás állatokként is gondolhatunk rájuk?

Autista gyerek mellé terápiás céllal nagyon jó egy nyugodt, megülős nyuszi. Sokszor egyedülálló anyukák visznek tőlünk nyuszikat. Sajnos nagyon sok ilyen család van, ahol egy kisállat nagy lelki segítség a gyereknek, azért, hogy nyisson legalább egy állat felé, hogy feldolgozzák az elhagyás traumáját, hogy érezzék, van olyan élőlény, aki szereti. Teljesen azonosulni tudok ezzel és úgy látom, jó működik, mert a nyuszik nagyon rá tudnak hangolódni a gazdikra, így a gyerekek meg tudják tanulni a kapcsolódást. 

Mennyire intelligens állatok?

Nyuszifüggő, mint ahogy a karakterük is nagyon egyedfüggő, akárcsak az embernél. Vannak megülősek, akit leraksz valahová és fél óra múlva is ott lesz, akit simogatsz és nem ugrik el, és vannak olyanok, akik szétrágják a világot és felfedeznek mindent, megszagolnak, megpuszilnak és odébb ugrálnak. Van, aki hallgat a nevére.

Nem ismerek olyan nyulat, akit ne lehetne szobatisztaságra nevelni. Több olyan gazda is van, aki tőlünk nyúl agility-re vitte az állatot, ahol nagyon szép sikereket ért el, pedig mi nem is tanítottuk őket semmire.

De meg lehet őket tanítani mindenféle trükkökre, akadály átugrásra, alagútba bújásra és ilyesmikre.  Simogatni és szeretni való cukiságok. Harapni nem harapnak, mert erre komolyan szűrjük őket és nem adjuk tovább gazdihoz.

Mire kell figyelni egy nyúl érkezésekor?

Mindig felkészítem a gazdikat. Az első 6 hétben úgy kell rájuk vigyázni, mint a hímes tojásra, de utána nagyon strapabíróak.  Amíg el nem érik a 3-4 hónapos kort, törékenyek és érzékenyek. Figyelni kell arra, hogy ne nyomódjanak meg, ne essenek le, ne nyúljanak a szemébe-fülébe. Nyilván óvatosan kell felemelni, nem a nyakánál fogva. Mivel a nyulak nagyon érzékenyek, akár belső sérülést is okozhatunk, ha rosszul fogjuk meg alul. Mivel a nyuszi zsákmányállat és nem mutat fájdalmat, nem fogjuk észrevenni, hogy kárt tettünk benne. Ha egy nyuszi tünetet produkál, akkor már rég késő. Rohanni kell az orvoshoz és így sem biztos, hogy meg tudja menteni.

Ezek alapvető dolgoknak tűnnek, de aki nem ebben nő fel, annak nem az. Van, hogy nem figyelnek erre oda, még felnőttek sem. A felelős állattartást gyerekkorban kell kezdeni, hogy természetessé váljon, hogyan kell egy állattal bánni és így évekig boldog társ lehet egy állat. Egy kis szőrmók óriási örömet tud vinni egy család életébe.

Táplálás tekintetében két iskola van, mindig azt kell folytatni, amit a tenyésztő elkezdett.  Mi úgy csináljuk, hogy mindig van előttük táplálék, mert rágcsálók, főleg mert kinn vannak a kertben, és azt rágnak, amit akarnak.

Mi nem porciózunk, mert ennek főleg nagy tenyészeteknél van takarékossági jelentősége, de nekünk más a szemléletünk, amitől nem is akarunk eltérni.  Az előnye annak, ha van mindig rágcsálnivalója a nyúlnak az, hogy mindig nyugodt lesz, nem fog idegeskedni, hogy mikor kap végre kaját, és nem kaphat még véletlenül se a kezünkhöz, amikor etetjük.

Mennyire vannak felkészülve az állatorvosok a nyúlpáciensekre?

Régebben mindennapos volt, de ma már egzotikus állatnak számít, és azok az állatorvosok értenek hozzá, akiknél ez a kategória fel van tűntetve. Ők fel vannak készülve egy esetleges bélleállásra és tartanak nyúlgyógyszereket, vakcinákat. Érdemes látogatás előtt felhívni az adott orvost.

Vannak betegségek, amit a nyulak átadhatnak a gazdájuknak?

Hála az égnek, nincs. Ezért is van az, hogy nyulaknak nincsenek kötelező oltások sem, mert nem terjesztenek emberre veszélyes betegséget.

És hogy állunk az allergiával?

Létezik, de nem annyira gyakori, mint macskánál, viszont rögtön kiderül. A járvány előtt nyitott tenyészet voltunk, tehát hozzánk be lehetett jönni, megnézni, megsimogatni a nyuszikat, amire bátorítottam is a gazdajelölteket, hogy rakják az arcukhoz, szagolják meg, és ott rögtön ki kell, hogy jöjjön.

Húsvét táján sok nyúl kerül új gazdához, akik végül hogy, hogy nem az erdő szélén végzik. Túléli ezt egy nyúl?

Attól függ, hogy előtte hogy tartották. Ha télen a fűtött szobából a mínusz 20 fokban rakják ki, akkor biztos meghal. De ha előtte kertben lakott, akkor elég jó esélyei vannak. De ez nem felelős állattartás és nem is megoldás. Ha már megszületett a döntés, hogy magunkhoz veszünk egy állatot, azért amíg él, felelősséget kell vállalnunk, nem csak addig, amíg az adott ünnepi szezon tart. 

A nyuszik kötődő élőlények, várják hogy hazajöjjünk, várják, hogy megetessük, megsimogassuk. Ennek tudatában kell vállalni, de ez nemcsak a nyúlra vonatkozik, hanem minden más állatra is.

Nem gondolom, hogy létezik olyan állat, ami kötődés nélkül tartható, aki erre nem képes, az ne élő állatot vegyen, hanem plüsst.  A néphagyományok miatt a fejekben összekötődött a húsvét a nyúllal. Ezért ebben az időszakban gyakrabban vesznek nyulat az emberek, de ez nem jelentheti azt, hogy az állat csak arra a három napra kell. Az is lehet, hogy az évek óta vágyott nyulat ebből az apropóból lehet kikönyörögni és ekkor jön el a pillanat, amikor a gyerek végre megkaphatja a szüleitől. Mi fel is ajánljuk a vevőinknek, hogy ha valamiért megváltoznának a körülményei, hozzánk visszahozhatják, nem is kell közölniük az okot,  de alapvetően nem azért van a nyuszi, hogy két nap után elengedjük, vagy ne adj isten, megegyük.

Meddig él egy nyúl?

Az átlagéletkora 6-8 év. De ez a szám félrevezető lehet, mert amit az emberek nem látnak, az az, hogy nagyon sok nyuszi pár hetes korban elpusztul. El kell érni a 6 hetes kort, akkor biztos a sorsa, de akkor is érzékenyebb egy ideig, mint egy cica vagy kutya. Tőlünk is 6 hetesen lehet elvinni őket, ami már egy stabil kor, ilyenkor már nincsenek anya mellett, önállóan esznek-isznak, használják a nyuszi WC-t és kézhez vannak szoktatva. Nekünk vannak 13 éves nyuszijaink is.

Weboldal: https://www.torpenyul.com/
Facebook: https://www.facebook.com/nyuszpuszta/