Jelenleg készül Óbuda-Békásmegyer 2030-ig szóló településfejlesztési stratégiája, amely kijelöli a III. kerület következő évtizedének fejlesztési irányait. Mivel 2020-ban volt 10 éves az önkormányzat városfejlesztő társasága, alkalom kínálkozik arra, hogy a kerületben zajló városfejlődési és városfejlesztési folyamatokat évtizedes perspektívából áttekintsük.
Sokszínű kerület
Az elmúlt évtizedek egyik legszembetűnőbb társadalmi, gazdasági, kulturális folyamata a nagyvárosok sokszínűbbé válása. A minket körülvevő posztmodern világ, benne napjaink nagyvárosai egyre sokszínűbbek. Egyre nagyobbak a társadalmi különbségek, egyre mobilabbak vagyunk, egyre sokrétűbbek az igényeink, egyre sokoldalúbbak közösségi kapcsolataink, egyre változatosabbak kulturális és viselkedési szokásaink. Ugyanakkor gyakran elfelejtjük, hogy a sokszínűség évezredek óta a városok egyik legfőbb jellemzője, legyen szó építészeti, társadalmi, kulturális viszonyokról, vagy éppen gazdasági tevékenységekről. Érvényes ez a megállapítás Budapestre, azon belül különösen Óbuda-Békásmegyerre.
A házgyári panelépületek között felbukkanó ókori római kori emlékek árnyékában, a hegyvidék és a Római-part elegáns lakónegyedeit látva aligha kell erről külön említést tenni. A III. kerület minden városrészében felfedezhető a „genius loci”.
A hétköznapokban gyakran elfelejtjük a kerület sokrétű adottságait, pedig fontos megőrzendő érték, ha úgy tetszik, erőforrás, melyre építkezni lehet és kell is a jövőben.
Sokrétű városfejlesztés
Az utóbbi évtizedben nemcsak a nagyvárosok társadalma, gazdasági élete ment át gyökeres átalakuláson, hanem a szervezett városfelújítás gyakorlata is alaposan megváltozott. A grandiózus állami infrastrukturális városépítési programok helyett (pl. lakótelep-építések) a sokszereplős, változatos mértékű, gyakran nagyon komplex programok terjedtek el. A városfejlesztés is rendkívül sokszínű feladattá vált. Egyszerre foglalkozik a városfejlesztés városépítészeti, társadalmi, szociális és gazdasági kérdésekkel. Figyelembe véve azt, hogy az eltérő karakterű és ennek megfelelően eltérő fejlesztési szükségletekkel rendelkező szomszédságok számára egészen különböző beavatkozásokat szükséges egyidőben megvalósítani, ennek a sokrétű feladatnak csak egy részét teheti ki a kerület Észak-Déli kreatív tengelyének kialakítása, a rozsdaövezet fejlesztéseinek katalizálása. Ugyanakkor legalább ilyen fontos a megfizethető lakhatási körülmények kialakításának támogatása, az energetikai fejlesztések, közlekedésfejlesztési beavatkozások.
Az önkormányzatok koordinációját igénylő sokrétű városfejlesztési tevékenység új szervezeti formát igényel, melyre megoldásként – ahol a feladatok volumene indokolja –, önálló városfejlesztő társaságot létesít az önkormányzat. Így történt ez a III. kerületben is, ahol 2010-ben alapították azt a városfejlesztő céget, amely máig ellátja a kerületi önkormányzat összehangolt városfejlesztési tevékenységeinek, közösségi tervezéseinek lebonyolítását. A fenntartható és közösségközpontú városfejlesztés magjai tehát a városrészek lettek.
De vajon milyen városfejlesztési irányok és kezdeményezések várhatóak 2021 és 2030 között a kerületben?
Három pillér
A kerületi városfejlesztést – igazodva az európai irányelvekhez – a 2030-ig tartó időszakban az innovatív, klímabarát és közösségorientált beavatkozások fogják minden bizonnyal meghatározni. A klímavédelmi és közösségfejlesztési szempontok régóta meghatározzák az önkormányzati beavatkozások irányát. Az elmúlt években a hazai és nagyrészt európai uniós forrásból megvalósuló, energetikai célokat szolgáló korszerűsítések alapvetően az óvodai és bölcsődei épületállományt érintették. Számos fejlesztés megvalósult Óbuda-Békásmegyeren, azonban a klímavédelem stratégiai irányként még határozottabb prioritást kap a 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan. A tervezett klímavédelmi beavatkozások kiterjesztésére kerül sor.
Az eddigi, egymással sok esetben össze nem függő, egymást nem erősítő fejlesztésektől elmozdulunk a stratégiai szemléletű tervezés, és a kapcsolódó, egymást erősítő cselekvési programok összehangolt megvalósításának irányába. Mindezek érdekében az elmúlt egy évben számos olyan stratégiai dokumentumot fogadott el a kerület (pl. kerületi klímastratégia, önkormányzati Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv, hivatali Fenntarthatósági Program), melyek olyan irányokat és konkrét intézkedéseket határoznak meg, melyek megvalósulása jelentős előrelépést fog jelenteni a kerületi szintű klímavédelem szempontjából.
Ennek szellemében készül a kerület hosszútávú fejlesztését meghatározó Integrált Településfejlesztési Stratégia, amely a 2030-ig tervezett beavatkozásokat három pillérre építve jelöli ki, társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztések köré.
Klímaváltozás: alkalmazkodás és mérséklés
A városfejlesztést 2030-ig meghatározó eszközök a klímaváltozás kapcsán két nagyobb csoportba sorolhatók; a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás erősítését, valamint a klímaváltozás folyamatának mérséklését, megelőzését célzó beavatkozások.
Az első csoportba sorolhatók a zöldterület fejlesztések, melyek kapcsán a klímaváltozáshoz könnyebben alkalmazkodó, szárazságtűrő növényeket telepít az önkormányzat. A Pünkösdfürdői-gát fejlesztése kapcsán már kiemelten jelenik meg ez a szempont, de a Mocsárosdülő biodiverzitását növelő beavatkozások is várhatók. Kitüntetett figyelmet szentel az önkormányzat az árnyékos területek létrehozásának, a nagyvárosi hősziget hatás mérséklésének, melynek a kerületben a nagy kiterjedésű lakótelepek miatt kiemelt jelentősége van. A Heltai Jenő téri beruházás során már az eredeti tervekhez képest jelentősebb zöldítés valósult meg.
Lakossági személetformáló programok megvalósítása zajlik, továbbá a fokozódó extrém időjárási jelenségekre való felkészülést célzó beavatkozásokra kerül sor (pl. a villámárvizek által érintett kerületrészeken csapadékvízelvezetést javító programok).
A második csoportba tartoznak a közlekedési rendszerek által kibocsátott üvegházhatású gázok csökkentését célzó intézkedések, többek között a kerékpáros közlekedést népszerűsítő, a kerékpáros infrastruktúrát javító fejlesztések által. A következő években megvalósul az EuroVelo 6 fejlesztése és a városrészek közötti kerékpáros kapcsolatok erősítésére is sor kerül. A személyautók károsanyag-kibocsátásának jelentős csökkentése, részben az elektromos autók terjedésének elősegítésével (pl. a kerületi e-töltőhálózat bővítése), részben pedig az átmenő forgalom jelentős csökkentésével lesz elérhető (pl. a H5-ös HÉV fejlesztése, P+R kapacitások kialakítása). Az önkormányzati intézményhálózat energetikai célú fejlesztései folytatódnak, melyek célja az egyes épületek energiaigényének jelentős csökkentése, így végső soron a kibocsátás csökkentése. A III. kerület a következő évtizedben növeli a CO2 elnyelési képességét, mely jelentős részben a zöldfelületek bővítésével, fásítási programokkal valósítható meg. A 10 éves, ütemezett fásítási programot a kerület főkertész irányításával hajtja végre.
Az eddig elért eredmények jelentősnek mondhatók, ugyanakkor nem dőlhetünk hátra. Mind a klímaváltozás mérséklése, mind az ahhoz való alkalmazkodás területén további komoly kihívások állnak a városfejlesztési politika előtt. Kerületi szinten folytatni szükséges azokat a programokat, melyek ezen célokat szolgálják. Nyitni kell új fejlesztési lehetőségek felé, mind az infrastruktúrát, mind pedig a lakossági szemléletformálást és a tudásmegosztást illetően. Ezen kihívásokra jelenthetnek megoldást az idei évben induló új európai uniós költségvetési időszak pályázatai, legyen szó közvetlen brüsszeli forrásokról, illetve a hazai kiírásokról. A kerület a korábbi éveknél jelentősebb erőforrásokat biztosított annak érdekében, hogy a megjelenő pályázati kiírásokon minél nagyobb eséllyel induljunk.
Okosodó kerület
A 2020-ban kibontakozó járványhelyzet minden kétséget kizáróan rávilágította a figyelmet arra, hogy az önkormányzatoknak az elkövetkező évtizedben számos újszerű kihívással kell szembenézni. A következő évek a helyben is egyre inkább érzékelhető globális folyamatok (pl. klímaváltozás, technológiai fejlődés, egészségügyi kockázatok) a városok számára a városfejlesztés tekintetében is új szempontokat helyeznek előtérbe.
Folyamatosan növekednek a lakossági elvárások a magasabb életminőség feltételeinek megteremtése iránt. Rohamos gyorsasággal változnak a kommunikáció és a közösségi kapcsolattartás módozatai.
A technológiai fejlődés eredményeként átalakulnak a városi kormányzás eszközei (pl. komplex megközelítés; társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság előtérbe helyezése; a közösségek, a gazdasági és társadalmi szervezetek növekvő szerepe). Mindezek megkövetelik a kerület fejlesztésének és működtetésének magasabb szintre emelését (klímabarát, rugalmas, együttműködő), melynek elérése az úgynevezett Okos Város modell kibontakozását teszi szükségessé.
Az Okos Város megoldások alatt nemcsak a digitalizációt kell érteni, hanem például a szervezeti, intézményi megoldásokat is. Az önkormányzat működésében a 2015 óta működő közösségi tervezés, a polgármesteri hivatal elektronikus ügyintézési rendszerének fokozatos bővítése, vagy éppen a tavaly indított közösségi költségvetés bevezetése egyértelműen a kerület „okosításának” részét képezik. Az intézmények és közterületek vezeték nélküli internettel való ellátása, okospadok telepítése szintén évek óta folyamatban lévő fejlesztések, melyekhez hasonló beavatkozások a jövőben is várhatók. Ugyanakkor egyre inkább előtérbe kerülnek a 2030-ig tartó időszakban a smart energetikai és közlekedési fejlesztések (pl. okos mérők, okos közvilágítás, okos parkolás).
A hivatalok szervezeti felépítése is igazodik az új kihívásokhoz, jelentősebb súlyt kapnak azok a szervezeti egységek, amelyekben a klímavédelmi, fenntarthatósági célok teljesítése nagyobb hangsúllyal bír. Erőforrásokat biztosít az önkormányzat olyan szakemberek alkalmazására, akik tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak Óbuda-Békásmegyer zöldebb és fenntarthatóbb működéséhez (pl. főkertész, főenergetikus, fenntarthatósági felelős).
Közösségfejlesztés
Az Okos Város modell eszköztárának része a társadalmi bevonás lehetőségének biztosítása is, melyben a III. kerület fél évtizede élen jár. A részvételt egyre szélesebb körben biztosítja az önkormányzat, már nem csak a köztérfejlesztések terén. Egy nagy kerület, sok kis szomszédság, erős, befogadó, aktív és környezettudatos közösség. Röviden így foglalható össze a kerület fejlesztésének 2030-i tartó irányvonala a közösségépítés szempontjából, melybe nemcsak a lakóközösségek, civil szervezetek, hanem a vállalkozások is éppúgy beletartoznak. A fejlesztések tervezése és megvalósítása során a szomszédsági szemlélet, a városrész léptékű, a helyi érdekeltek részvételére, együttműködésére és aktív szerepvállalására építő programokra jóval erőteljesebb szerep hárul a jövőben, a Csúcshegytől a Római-partig, a Krúdy-negyedtől Békásmegyerig.
A közösségfejlesztés és a társadalmi szolidaritás felértékelődő szerepére éppen az aktuális járványhelyzet hívja fel a figyelmet. Elengedhetetlen a kerület ellenálló képességének erősítése a helyi közösségek erősítését célzó közösségközpontú, szolidáris beavatkozások által, melyek segítséget nyújtanak a változáshoz való alkalmazkodáshoz, támogatják a III. kerület társadalmának felkészülését a várt és váratlan eseményekre. Ebben a közösségépítő munkában fontos helyet foglal el természetesen az egyedülálló történelmi örökségeink és gazdag kulturális hagyományaink, értékeink megőrzése.
Az értékőrző és értékteremtő városfejlesztés lényege, hogy felszínre hozza a kerületszerte szunnyadó lehetőségeket, esélyt teremtsen a helyben lakó és dolgozó közösségek számára, legyenek ők Óbuda kreatív tengelyén vagy Békásmegyer rászoruló lakótömbjeiben. A városfejlesztés építsen a helyi értékekre, új értékeket hozzon létre, a helyi igényekhez igazodva erősítse, ösztönözze a közösségeket. Legyen a jövő III. kerületi városfejlesztése kicsit olyan, mint a kanál. És mint tudjuk, „kanál nélkül nincs igazi evés, mert a kanál olyan, mint valami vödör, amely az ételek ízeit a felszínre hozza”.
