EGY SÍRKÁPOLNA A RÓMAI KORBÓL: A CELLA TRICHORA
A Hunor, a Körte és a Raktár utca kereszteződésében található ókeresztény sírkápolna 360 körül, korábbi római kori lakóházak maradványaira épült. Az egyik legrégebbi, kereszténységhez kapcsolódó emlék a fővárosban. Maradványait 1930 körül tárták fel. A kápolna elnevezése az úgynevezett háromkaréjos elrendezésére utal, háromlevelű lóhere alakú cellákból álló, háromapszisos épületet jelent. Hasonló cella trichorák találhatók Pécsett. Az óbudai kápolnának ma már csak az alapfalai láthatók.
ÁRPÁD-KORI BAZILIKA ÉS GÓTIKUS PRÉPOSTSÁGI TEMPLOM
A középkori Óbuda káptalani (egyházi) központját és Szent Péter tiszteletére emelt első prépostsági templomát feltehetően Orseolo Péter alapította a XI. század első felében. A monumentális – kb. 70 méter hosszú, 25 méter széles – bazilika a mai Fő tér környezetében állt. Építése Szent László király idejében fejeződhetett be. Az ásatások során előkerült, díszesen faragott köveken észak-itáliai és dalmáciai motívumok is megfigyelhetők. A Szent Péter-templom az 1241-es tatárjárás alatt súlyos károkat szenvedett, de teljes helyreállítására sohasem került sor. Köveit később például a gótikus Szűz Mária-templom és a Mátyás király által alapított pálos templom és kolostor építkezéseihez is felhasználták. A templom megmaradt kövei közül kiemelkedik az úgynevezett „kalocsai kő”, amely román kori művészetünk egyik legszebb emléke. Ma a Budapesti Történeti Múzeumban őrzik, másolata látható az Óbudai Múzeumban. Eredetileg a templom szentélyét a hívektől elválasztó korlátot díszíthette. Az évszázadok során kalandos úton Kalocsára került, ahol beépítették a székesegyház falába, amelynek feltárása során került elő újra. A faragott kövön íves árkád alatt, indás-leveles díszítés között térdelő férfi alak látható három angyallal.
A Szent Péter-templom romos állapota is okot adott arra, hogy Piast Erzsébet királyné, Nagy Lajos király édesanyja új prépostsági templomot építtessen, amely a régi mellett készült el, gótikus stílusban. A hatalmas méretű (70 x 20 méteres), Szűz Máriának szentelt, három hajós csarnoktemplomot 1349-ben szentelték fel. Délnémet építőmestere, Corrardus Theutonicus irányította az óbudai klarissza templom és kolostor építkezését is. A kései gótika csipkézett és soktornyos jellegét megjelenésében jól tükröző templom szépségéről több középkori forrásunk is megemlékezik. Például Petrus Ransanus püspök, nápolyi követ, aki Mátyás király udvarában járva Óbudára is eljutott. A templom belsejében több oltár is állt, amelyek közelében – a kor szokásának megfelelően – az adományozók (donátorok) és családtagjaik temetkezhettek. A templomot a törökök 1526-ban felgyújtották és kirabolták. Köveinek nagy részét a Zichy-család használta fel a 18. század közepén a kastélyuk építéséhez. Az alapfalak egy kis részlete látható az Óbudai Múzeum középkori Pincetárlatán, oszlopalapozások és további falrészletek találhatók az Új Sipos Étterem pincéjében is.
A FERENCES TESTVÉREK SZERÉNY TEMPLOMA
Az óbudai ferences templomot és kolostort a 13. században alapították és a rend szabályai szerint a középkori város szélén építették fel, egy római kaszárnya falainak felhasználásával. Első említése 1298-ból származik. Feltárására az 1970-es években csak részlegesen kerülhetett sor, mivel a templomhoz északon csatlakozó kolostor maradványait a panelházak építésekor teljesen elbontották. A templomra vonatkozó legfontosabb forrásunk az Óbudát 1355-ben kettéosztó, a királyi (királynéi) városok határait kijelölő, Nagy Lajos király által kiadott oklevél, amely szerint a templom kapuja a Szent István által alapított Fehéregyházára nézett. A leírásból az is kiderült, hogy a rendház Óbuda északnyugati határán helyezkedett el. 1357-től a ferencesek feladata lett a klarissza apácák lelki gondozása is. Mintegy ennek fejében Piast Erzsébet királyné engedélyezte a szerzeteseknek, hogy a klarissza kolostor temetőjébe temetkezzenek. Az 1526-os török támadás elől a ferencesek elmenekültek. A kolostor olyan súlyos károkat szenvedett, hogy ide már nem is tértek vissza. A templom romjai a Vöröskereszt utcában láthatók.
SZENT KLÁRA SZÜZEINEK KOLOSTORA
A hazánkban a 13. században megtelepülő klarissza apácák óbudai kolostorát I. Károly (Róbert) felesége, Piast Erzsébet királyné alapította 1334-ben. A templom nagyjából 70 méter hosszú és 25 méter széles volt és egy 66×60 m-es kolostor tartozott hozzá. Az építkezés több mint harminc évig tartott, de 1346-tól már érkeztek ide az apácák. A magyarországi klarissza rend központjának számító kolostor hamarosan a főúri leánynevelés központjává is vált. Legfőbb támogatója maga a királyné volt, aki igen sok időt töltött kedvelt apácái társaságában. Emellett különféle kiváltságokkal (birtokokkal, malmokkal, házakkal, vámszedési joggal) és zarándokútjairól származó ajándékokkal halmozta el kolostorát. Ilyen értékes ajándék volt például a királyné megrendelésére készült házioltár – az Anjou-kor egyik leghíresebb iparművészeti remeke –, amelyet ma a New York-i Metropolitan Múzeumban őriznek. (Lásd másik cikkünket – a szerk.) A kolostor a középkori főúri leánynevelés központja is volt. A templom déli oldalához épült a Krisztus Teste kápolna, ahol végrendelete szerint a királynét is eltemették 1380-ban. A török megszállás elől a klarisszák Pozsonyba menekültek, értékeikkel és Erzsébet királyné hamvaival együtt. Csáki Franciska apátnő 1712-ben hiába kérte Zichy Pétertől, Óbuda földesurától a kolostor romos falainak a felújítását, így az apácák a budai várba települtek vissza. A templom és a kolostor impozáns romjait a Mókus utcai iskola udvarán láthatjuk.
A KIRÁLYI VÁR FALAIRA ÉPÜLT REFORMÁTUS TEMPLOM
Budapest legrégebbi református temploma a középkori királyi-királynéi vár alapfalaira épült rá 1785–86-ban a Kálvin-köz 2-4 sz. alatt. Az egyhajós, egytornyos copf stílusú templom homlokzata elé 1788-ban tornyot emeltek. Száz évvel később, a hívek adományából készült el a ma is látható, sisakkal ellátott templomtorony. 1908–1909-ben, Kós Károly híres erdélyi építész tervei alapján épült fel a templom mellett az új parókia. Az építkezés során feltárták a középkori vár maradványainak egy részét is. A két világháború között gyülekezeti terem és irodák céljára átépítették a parókia épületét, s az átépítés során folytatódott a középkori királyi vár falainak a feltárása is. A falmaradványokat visszatemették. A parókia pincéjében megtekinthetők az óbudai vár kápolnájának a részletei.
A KÖZÉPKORI KÁPOLNA HELYÉN: A SZENT PÉTER ÉS PÁL FŐPLÉBÁNIA-TEMPLOM
A főplébánia-templom elődje az egykori királynéi városrész plébániája, a 13. században épült Szent Margit-kápolna volt. Első említése 1269-ből származik. A templomtól délre, illetve nyugatra helyezkedett el a középkori temető. A főplébánia oldalánál színes kövek jelzik a középkori előd egykori falait. Feltételezhető, hogy az 1502-ben Óbudán elhunyt humanistát, Mátyás király történetíróját, Antonio Bonfinit is ebben a kápolnában temették el. A Margit-kápolna az óbudai keresztény lakosság temploma volt a 16. században is. A török idők után, a visszatért – nagyrészt református, magyar – lakosság kapta meg. A középkori templom romjainak felújításával készült el egy ideiglenes kápolna. A 17. század végétől Óbuda birtokosa a katolikus Zichy-család lett, s 1698-ban Zichy István rendelkezése alapján a katolikusok kapták vissza a kápolnát. Az évtizedek során egyre szűkebbnek bizonyult a kis templom a hívők számára. A lakosság közadakozásából, a plébánia bevételeiből, de legnagyobbrészt Zichy Péterné támogatásával 1744-ben kezdődhetett el az új templom építése. 1749-ben készült el a főplébánia, a Németországból származó Pauer János György építőmester tervei alapján. Gazdag belső berendezésének és felszerelésének költségeit is nagyrészt a Zichy-család (Zichy Miklós és neje, Berényi Erzsébet grófnő) biztosította. Az ő szobrászuk volt Bebo Károly, aki a templombelső művészi kialakításában vett részt: ő tervezte és faragta – többek között – az öt mellékoltárt, az új orgona díszítéseit és a szószéket. Szent Péter és Pál kettős oltárképét Vogl Gergely festette meg. 1785-ben, a II. József által eltörölt trinitárius rend templomi berendezéseinek árverésén Kühtreiber Antal molnármester vette meg a templom főoltárát, majd a plébániának ajándékozta. Ezt a templom befalazott északi kapujánál helyezték el, a Szűz Mária kegyszoborral együtt. A 18. század végén és a 19. században is folytatódott a plébánia külső és belső díszítése. Kripta nincs a templomban, csak falazott sírok. A szószék alatt nyugvó Zichy Péter emlékét egy Bebo Károly által készített vörösmárvány epitáfium őrzi. Bebo műhelyéből kerültek ki a templom főhomlokzatának díszei és szobrai is: Szent Rozália reliefje, Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrai. 1887-ben épült a főkapuhoz csatlakozó előcsarnok és a déli mellékbejárat neobarokk kapuzatú és vasráccsal ellátott szélfogó előcsarnoka. A Szent Péter- és Pál- plébániatemplom egyaránt állít emléket az építtető Zichy-családnak, Pauer János építőmesternek és – a többi szobrász és festő mellett – Bebo Károly szobrászművésznek.
KOLOSTORBÓL KASTÉLY, MAJD MÚZEUM
A kiscelli templom és kolostor alapítása és építése is a Zichy-család nevéhez fűződik. A trinitárius (rabkiváltó) szerzetesek kolostorának építése 1745-ben kezdődött el, Bercsényi Zsuzsanna támogatásával. A templom alapkövét 1747. augusztus 27-én helyezték el, s építése Zichy Miklós halálának évében, 1758-ban fejeződött be. A freskók és oltárképek festésében Anton Maulbertsch is részt vett! Zichy Miklóst a templom kriptájában temették el. A mariazelli csodatévő Szűz Mária-szobor másolatát (amelyről Kiscell a nevét is kapta) 1760. szeptember 8-án vitték át az új templomba, korábbi helyéről, egy kis kápolnából. Az óbudai Kiscell híres búcsújáró hely lett, évente több ezer zarándok kereste fel. II. József 1783-ban feloszlatta a trinitárius rendet. A kolostor tárgyait és a templom berendezését is elárverezték. Szerencsére a csodatévő Szűz Mária-szobor, továbbá sok festmény és a főoltár is az óbudai főplébánia-templomba került át, ahol ma is látható. A kolostor épülete 1784-től invalidus laktanya, majd katonai kórház, végül ruharaktár lett. 1910-ben Schmidt Miksa bútorgyáros vette meg, s kastéllyá alakította át. Végrendeletében a kastélyt, a parkot és műgyűjteményét is a fővárosra hagyta. A II. világháborúban az épületegyüttes súlyos károkat szenvedett. 1976-ban a főváros felújíttatta a kolostort, amelyben ma a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma működik (Újkori várostörténeti gyűjtemény és Fővárosi Képtár). A templombelső renoválását olyan módon végezték el, hogy kiállítások, koncertek rendezésére alkalmas legyen.
A KISCELLI KÁLVÁRIA ÉS A SZENT VÉR KÁPOLNA
A 14 stáció a Kiscelli Múzeum mellől indul és a Doberdó úton halad végig. A stációkat 1815–16-ban állíttatta fel a német ajkú lakosság. Az évek során megrongálódott, lekopott stációképeket többször restaurálták, de a teljes felújítás csak 2012–13-ban történt meg. A stációk végén található ötalakos Golgota szoborcsoport restaurálás utáni átadására 2014. áprilisában került sor. A felújítási munkálatokat mindkét esetben az Óbuda Hegyvidékiek Egyesülete szervezte meg, az önkormányzat és az egyház, valamint magánszemélyek támogatásával. A szoborcsoport mellett álló barokk stílusú Szent Vér Kápolna 1812–14-ben épült, egy csobogó forrásra. Hazánkban ez az egyetlen kápolna, amelynek szentélye alatt forrás található. Kapuzata, oromtetős homlokzata, kis fatornya bensőséges hangulatot áraszt. Belső terét téglaboltozat osztja ketté szentélyre és hajóra. Az épület berendezése 1819 körül készülhetett, de sajnos az 1980-as évek végén leégett. A kápolnát az önkormányzat 2006-ban felújíttatta, majd 2014-ben és 2021-ben történt meg a falak korszerű vízszigetelése és új tetőszerkezet építése, amit az Óbuda Hegyvidékiek Egyesülete végzett el az egyház, az önkormányzat és a helyi lakosság támogatásával.
A HEGYVIDÉK BAROKK GYÖNGYSZEME A FARKASTORKI ÚTON: A SZENT DONÁT-KÁPOLNA
A kápolna az óbudai hegyvidék (Táborhegy, Testvérhegy) egyetlen barokk műemléke. Szent Donát ókeresztény püspök, egyes források szerint korábban római katona volt. Számos borvidék kedvelt védőszentje, de az elemi károk (villámcsapás, jégeső) ellen is hozzá fohászkodtak. Kultusza a rajnai borvidéken a legerőteljesebb, de Magyarországon is sok helyen elterjedt. Az óbudai Szent Donát-kápolna 1781-ben épült. A hagyomány szerint a vihar egy óbudai szőlősgazdát a szekerével együtt lesodort a szakadékos, agyagos útról. Szerencsés megmeneküléséért hálából építtette a kápolnát. Az építkezésnél nagyon sokan fogtak össze és sokan ingyen dolgoztak. Az évek során részlegesen többször is felújították, de teljes körű felújítására csak 2007-ben került sor az Óbuda Hegyvidékiek Egyesületének vezetésével. Ekkor történt meg az 1920-ban készült harang, a tetőszerkezet és a falak felújítása. A neobarokk belső festést is restaurálták, visszaállítva az eredeti festés színvilágát. Szerencsére az évszázadok során megmaradt a kápolna eredeti oltárképe, amelyen Szent Donát imádkozik. A kép alsó részén gót betűs, német nyelvű felirat olvasható: „Szent Donát könyörögj Istenhez, hogy védjen meg bennünket minden káros zivatartól, záportól és fagytól és minden féregtől.”
KÖVI SZŰZ MÁRIA-PLÉBÁNIATEMPLOM
A Szentendrei úton, a Kaszásdűlőnél található kápolna az óbudai főplébániához tartozik. Története, létrejötte egy Szűz Mária-képhez kapcsolódik, amelyet a megáradt Duna 1811-ben sodort partra a mai Kaszásdűlő közelében. A képet Bauer Jakab óbudai kőfaragó mester találta meg, és a római kori aquincumi vízvezeték egyik megmaradt pillérére erősítette fel. A „Máriakő” elnevezés innen származik. (A kegyképet 2005-ös restaurálása során Tremmelné Hudik Katalin festő-restaurátor az 1800-as évre datálta.) Később vasráccsal ellátott tartóládába helyezték a képet („Máriaháznak” nevezték), így bizonyos mértékig védve lett az időjárás viszontagságaitól. A képen gót betűs felirat volt: „O, HEILEGE MARIA, HILF UNS BETTEN AUF DAS UNS GOTT ERRETTE VON ALLEN NÖTHEN”. 1865-ben neoromán stílusú, egyhajós, színes üveg ablakokkal ellátott kápolna épült a kegykép mellé, Ziegler József építőmester vezetésével, amelyet „Mária-kő kápolna” néven emlegettek. A szentélyben máig meglévő festmény Szűz Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal. 1873-ban Weis Erzsébet, József és Rozália egy piszkei kemény mészkőből készített feszületet adományoztak a kápolnának, amely ma a templom oldala mellett áll. A főbejárati homlokzat jobb oldalán kőtábla őrzi az 1876-os árvíz emlékét, amikor az áradás a kápolna bejárati kapuját is elérte. Két relief található a templom déli homlokzatán: az egyik 1875-ből származik, és a Szentháromságot ábrázolja, a másik pedig 1938-ban készült, Szent István király halálának 900. évfordulójára. 1921-től vált rendszeressé a szentmisék tartása a kápolnában, és megnövekedett a látogatottság is. Ekkor építettek a bejárat elé egy zsindelyfedésű fatornácot, hogy a híveknek védelmet nyújtson az időjárás viszontagságai ellen. A kápolna két harangját 1922-ben készítette Szlezák László harangöntő mester, amelyeket ma is kézi erővel működtetnek. 1930-ban kibővítették a kápolnahajót és sekrestye is épült hozzá, a hívek nagylelkű adományaiból. A tornyos főhomlokzat elé műkőből készült oszlopos portikuszt helyeztek el. A templom épülete az évtizedek során többször is veszélybe került, különböző városfejlesztési tervek miatt, de szerencsére nem bontották le. A Mária-kő viszont már nem az eredeti helyén található. 1932-ben bizottságok vitatkoztak a kő helyzetéről, forgalmi változtatások miatt. Ekkor a templom első lelkésze, Peisz Lajos az egyik bizottsággal szövetkezve éjszaka elfűrészelte a római vízvezeték-pillér alapköveit, és 10 méterrel arrébb vitte. (Reméljük, hogy ezt az egykori Műemléki Bizottság megértette, hiszen így ma is látható a kő!) A templom 1936-ban lett önálló. 1938-ban már „Kövi-Mária” néven szerepelt. 1942-ben Serédi Jusztinián hercegprímás plébánia rangot adományozott a templomnak, Szűz Mária Szíve titulussal. A Kövi-Mária templom szerencsére a háború alatt csak kisebb károkat szenvedett. Százéves fennállásának alkalmából, 1965-ben kívül-belül renoválták. A Mária-kőnél levő kegyképet (amely több mint 100 évig volt kitéve az időjárás viszontagságainak!) levették, és a templombelsőben helyezték el, üveg alatt. A Mária-kőre pedig a Szépművészeti Múzeum által készíttetett másolat került, amely sajnos az évek során megsemmisült. Helyére mozaik-másolatot készítettek, de ezt 2013-ban ellopták. Ma a Mária-kőnél a kegykép keretezett fotómásolata látható. 1985-től a templomhoz egy kis toldaléképületet építettek fel és megújult a berendezés is.
