A honi kajak-kenu sport első olimpiai érmeit 1952-ben Helsinkiben szerezte, és azóta minden olimpián, amelyen szerepeltünk, legalább egy medáliával gazdagodott, 1988 óta pedig mindig minimum egy arannyal tért haza a magyar küldöttség. A 2000-es sydney-i nyári játékok jelenti az eddigi csúcsot, amikor a komplett olimpiai csapatunk aranyérmeinek a felét, összesen négyet sikerült begyűjtenie a kajak-kenusoknak, igencsak hozzájárulva ahhoz, hogy a közvélemény a sportágtól az olimpiák előtti előzetes esélylatolgatások során egy-két elsőséget szinte biztosra vesz. A modern kori eredményességet jól szemlélteti, hogy 2000 óta hazánk nyári olimpiákon szerzett 41 aranyérmének csaknem a fele (18) a kajak-kenuhoz köthető, amivel minden idők harmadik legsikeresebb magyar olimpiai sportágává vált, mindössze egy arannyal lemaradva a második helyezett úszástól. Nem csoda tehát, hogy az olimpia évét leszámítva minden évben megrendezett kajak-kenu világbajnokságok, illetve a szintén évente tartott Európa-bajnokságok rendszeres magyar „éremesője” ellenére egy-egy műhely eredményességét, ezzel együtt megítélését az olimpiai szereplés befolyásolja leginkább. Vagyis egy klub akkor számít jónak, ha olimpiai érmeseket tud felmutatni.
A Római-partot tágabban értve, az Aranyhegyi-pataktól egészen Budapest határáig, a Barát-patakig tekintve több kisebb kajak-kenu szakosztályt találunk itt: az Óbudai Ganz Vízisport Egyesület, BKV Előre SC, Multi SE. Ugyanakkor a kerület két nagy egyesületének, az UTE-nak és a Honvédnak tőlük délebbre alakult ki a vízi bázisa. Hogyan lett egy újpesti és egy kispesti egyesületnek Óbudán sporttelepe, ezt mutatom be röviden.
Az UTE kajak-kenu szakosztálya
1949-ben a Tungsram újpesti vízitelepén kezdte meg működését, de önálló UTE (pontosabban akkoriban Budapesti, majd Újpesti Dózsa) szakosztályként csak két évre rá alakult meg, a Tungsram másik vizes bázisán, a Római-parton. Újabb két évre rá, 1953-ban költözött át a klubhoz hasonlóan a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó Budapesti Rendőrkapitányság Tímár utca végi vízitelepére, ahol a mai napig működik. 1954-ben már itt kapott egy úszóházat, amivel végre a többi helyi sportágtól elkülönültebben, nagyobb létszámmal végezhette munkáját az egyesület. Ugyanebben az évben hét versenyzőt adott a maconi világbajnokságon résztvevő magyar sikercsapatnak, amely szinte a semmiből érkezve hat aranyat nyert, hatalmas lökést adva a sportág hazai fejlődésének és elismertségének. Az 1956-os melbourne-i olimpián az újpesti Urányi János – Fábián László páros kajak kettesben 10.000 m-en aranyérmet nyert, amivel ők lettek a sportág első magyar olimpiai bajnokai. A duó az 1957-es Európa- és az 1958-as világbajnokságon ugyancsak első lett (500 majd 10.000 méteren), míg Fábián 1967-ig további három világ- és öt Európa-bajnoki címet szerzett, egy kajak négyes győzelmet leszámítva mindet kettesben, és egytől eltekintve mindet 10.000 méteren.
1957 tavaszán került az Újpesthez az a Szöllősi Imre, aki két évre rá, mindössze 18 évesen kétszeres Európa-bajnok lett Duisburgban (K-1 1.000 m, K-2 10.000 m), majd az 1960-as római olimpián két ezüstöt gyűjtött (K-1 1.000 és 4×500 m), amit 1961-ben további két Európa-bajnoki elsőséggel toldott meg (K-2 1.000 és 10.000 m, Fábiánnal párban). 1967-ben a szakosztály önálló használatra megkapta a komplett vízitelepet. A 60-as évek további többszörös világ- és Európa-bajnok újpesti kajakosai: Tímár István és Ürögi László. A nőknél a legjobb eredményt sokáig a későbbi válogatott sikeredző (Fábiánné) Rozsnyói Katalin 1968-as mexikóvárosi kajak kettes olimpia ezüstérme jelentette. A 70-es évek kevés nemzetközi sikert hoztak, egyedül Várhelyi Péter győzött a 4×500 méteres kajakváltóval az 1975-ös belgrádi vébén. A 80-as évek közepétől főként Böjti Zsolt és Mészáros Erika révén újra gyakoribbá váltak a fényesebb eredmények, 1987-1991 között például egy komplett ezüstkorszak köszöntött be, ami elsősorban a hölgyeket érintette, de a kenus Leikep Gusztávval az élen a férfiak sem maradtak ki belőle. A második újpesti olimpiai siker 1992-ig váratott magára, amikor Barcelonában a Mészáros Erika, Dónusz Éva, Czigány Kinga és az akkor még csepeli Kőbán Rita alkotta kajak négyes 500 méteren legyőzhetetlennek bizonyult, megszerezve a sportág első női olimpiai bajnoki győzelmét. Mészáros négy évvel korábban ugyanebben a számban már ezüstérmes lett Szöulban, ahogy négy évvel később Adrovicz Attila is a kajak négyes tagjaként 1000 méteren Atlantában.
Az ezredfordulóhoz érkezve Fábiánné Rozsnyói Katalin irányítása alatt a hölgyek sorra hozták az érmeket a nemzetközi versenyekről, melyekből Kőbán Rita három-három világ- és Európa-bajnoki, Kovács Katalin három világ- és két Európa-bajnoki arannyal vette ki a részét. Kettőjük 500 méteren kettesben és négyesben is olimpiai ezüstéremig jutott 2000-ben Sydneyben. 2004 és 2009 között szinte csak Gyertyános Gergely ért el érmes helyezéseket világeseményeken, összesen kilencet. A legújabb kajakos aranykorszak a már kétszeres olimpiai bajnok Kozák Danuta 2013-as és a Tótka Sándor 2014-es UTE-be igazolásával vette kezdetét. Kozák a klubban töltött nyolc éve során három olimpiai, továbbá kilenc-kilenc világ- és Európa-bajnoki címet szerzett, távozása után, 2021-ben elért hatodik olimpiai sikerével minden idők legeredményesebb magyar női olimpikonjává vált. Tótka 2015-ben rögtön világbajnok lett kettesben 200 méteren, majd a következő két esztendő három, 500 méteres Európa-bajnoki elsősége után 2021 nyarán koronázta meg eddigi pályafutását, amikor előbb Poznańban Európa-, két hónapra rá Tokióban olimpiai bajnokságot nyert egyesben 200 méteren. Jelenleg ő a szakosztály „arca”. Rajtuk kívül a háromszoros Európa-bajnok Lucz Dóra neve emelendő még ki az elmúlt szűk egy évtizedből. Az egyesület legfrissebb aranyérme Dóra húgához, Annához fűződik, aki a 2021 szeptemberi koppenhágai világbajnokságon győzött az először kiírt vegyes párosban 200 méteren. Az Újpest kajak-kenu szakosztályához a fentieket is összegezve hat olimpiai bajnoki cím kapcsolódik. A legutóbbi, 2021 augusztusi felnőtt országos bajnokságot 12 aranyéremmel, a legeredményesebb klubként zárták, miközben az utánpótlás-nevelésben is jeleskednek: a Magyar Kajak-Kenu Szövetség több mint száz tagszervezete közül övék a negyedik legjobb műhely.
A címileg Árpád fejedelem útjai, de igazából Tímár utcai sporttelepet az elmúlt két évtized három nagy dunai árvize nem kímélte, az öltözőépület, illetve a hozzá tartozó kondicionáló terem és tanmedence folyamatos javításra szorultak. A 2013-as árvízi károk helyreállítása után kiépítették a létesítmény árvízvédelmét, 2014-ben pedig renoválták a főépületet, ekkor nevezték el a bázist Urányi-Fábián Vízitelepnek. 2019-ben került sor az egész telep renoválására, ekkor új épületrésszel is gazdagodtak, ahol tornatermet, továbbá egy teljes női szárnyat hoztak létre.
A Honvéd kajak-kenu szakosztálya
A klubot 1949 végén a KAC (Kispesti Atlétikai Club) beolvasztásával alapították Kispesten, azzal a szándékkal, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak önálló sportegyesülete legyen. Székhelye 1950-től napjainkig a Dózsa György úton található, ahol felállították a Honvéd sport századát, továbbá nyolc szakosztály működéséhez teremtették meg a feltételeket, köztük a kajak-kenuénak is. A munka a margitszigeti Sirály Csónakházban, valamint a mellette lévő dunai úszóházban kezdődött meg, a következő évtől pedig újabb úszóház is rendelkezésre állt, de azt a különváló evezősök 1953-ban elvitték magukkal a Kis-Dunára. 1957-ben a Budapesti Honvéd Sportegyesület (BHSE) ugyan feloszlatta a szakosztályát, ám az addig kialakult kajakos közeg a Kossuth Kajak Klub, majd fél esztendőt követően a Magyar Honvédelmi Sportszövetség keretein belül élt tovább. Ennek a társaságnak már 1950-től, tizenhárom éves korától tagja volt az Árpád Gimnáziumba járó Petróczy János, aki 1958-ban a kajak négyes tagjaként világbajnoki második lett 1.000 méteren, egy évre rá pedig a fentebb említett, újpesti Szöllősi Imrével párban Európa-bajnoki aranyérmes 10.000 méteren és ezüstérmes 1000 méteren Duisburgban. 1961 fontos mérföldkő két szempontból is: egyrészt Petróczy újabb Eb-aranyat szerzett (ezúttal a négyessel 10.000 méteren), másrészt a részvételével év végén, a margitszigeti úszóházban újraindították a Honvéd kajak-kenu szakosztályát. Az anyagi támogatás megvolt, de a mielőbbi eredményesség érdekében összeszedték a laktanyákból azokat az éppen szolgálatukat teljesítő kajak-kenusokat, akik korábban már jegyzett eredményeket értek el a sportágban. Petróczy még 1963-ban a szintén honvédos Egri Sámuellel együtt bronzot, 1966-ban pedig az újpesti triót (Szöllősi, Fábián, Ürögi) kiegészítve ezüstöt hozott haza a négyessel 10.000 méteren a világbajnokságról. Utóbbi vb-n a színtiszta honvédos Cseh Ferenc–Hazsik Endre kajakkettős bronzérmes lett 1.000 méteren.
A szakosztály a 70-es évek kezdetére leszállóágba került, és mindössze két versenyzőt adott a válogatottnak: az olimpiai második, világ- és Európa-bajnok kenus Petrikovics Gyulát és Hazsik Endrét. 1973-ban Hazsik lett a Honvéd kajak-kenusainak első profi szakosztályvezetője, akinek irányításával pár éven belül az ország, majd az egész világ legsikeresebb sportági egyesületeként építették újjá a BHSE-t. Újfent összegyűjtötték a honvédségen belüli tehetséges versenyzőket, akiknek olyan feltételeket tudtak biztosítani (pl.: felkészülési körülmények, külföldi utazások, lakhatás, de facto katonai szolgálatmentesség), hogy szinte csak az edzésekkel és versenyekkel kellett törődniük. Mindez akkora szívóerővel bírt, hogy sorban mentek át hozzájuk már világbajnok versenyzők is, ami további pozitív visszacsatolást eredményezett a sportolók fejlődése és a jövő szempontjából. Az 1976-os montreali olimpián induló kajak-kenu csapat versenyzőinek már több mint felét ők tették ki. Az újonnan érkezőkkel rögtön eredmények is párosultak: a Csepelről igazolt Rátkai János két (K-2 1.000 m, K-4 1.000 m), az Egyetértésből jött Bakó Zoltán egy (K-2 10.000 m) vb-aranyérmet nyert 1973-ban Tamperében. Rátkai a következő három vb-ről további érmeket, míg Bakó négy egymást követő vb mindegyikéről egy-egy (azaz sorozatban öt!) aranyat vitt haza. A kajak mellett kenu „fronton” is sikert-sikerre halmoztak: 1978-86 között Buday Tamás négy, Vaskuti István hat (ebből közösen három, 10.000 méteren) vb-elsőségig jutott az egyesület tagjaként. Vaskuti nevéhez fűződik a BHSE első kajak-kenu olimpiai bajnoki címe, 1980-ban Moszkvában (C-2 500 m).
A 80-as évek közepére kinőtték magukat a saját nevelésű fiatalok, a végül nyolc vb-elsőséget (1985-1991 között) begyűjtő Csipes Ferenc vagy a kétszeres vb-győztes Hódosi Sándor (1989), 1985-ben pedig csatlakozott a klubhoz Gyulay Zsolt (6x vb 1., 1986-1991) és Ábrahám Attila (5x vb 1., 1989-1993). E négy kajakos az 1988-as szöuli olimpián megállíthatatlannak bizonyult, ahol 1.000 méteren olimpiai bajnokok lettek, ahogy Gyulay egyéniben is 500 méteren. Eredményüket négy évvel később, Barcelonában mindkét versenyszámban ezüstre „cserélték”, de már Hódosi nélkül. A szakosztály margitszigeti vízitelepe az úszóházzal együtt az idők során leamortizálódott, így 1987-ben megkezdték a Hajógyári-szigeten, a volt honvédségi területen az új bázis kiépítését, amely két évig tartott.
A kenusok 1987-1995 között újabb sikerkorszakukat élték, mialatt Bohács Zsolt, Boldizsár Gáspár, Hoffmann Ervin, Pálizs Attila, Pulai Imre és Szabó Attila összesen tizenegy (4 db egyéni, 1 db kettes, 6 db négyes) világbajnoki győzelemig jutottak. A 90-es évek második felétől a kajakosoknál Beé István, Fehérvári Vince és Hegedűs Róbert révén érkeztek a vb-aranyérmek, egy kivételével mind 200 m-en. Ők hárman 1997-1999 között hét vb-címet szereztek a Honvéd színeiben (1 db egyéni, 3 db kettes, 3 db négyes), amihez Beé István 2001-2007 között további hármat tett hozzá. Edzőjük a 200 méteres távra specializálódott Séra Miklós volt, ahogy annak a Horváth Gábornak is, aki ma a BHSE szakosztály-igazgatója, a kajak négyessel 2000 és 2004 olimpiai bajnoka 1.000 méteren. Sydneyből rajta kívül a Pulai Imre–Novák Ferenc kenupáros is arannyal tért haza, míg Athénban a kajak négyessel Vereckei Ákos már a Honvéd versenyzőjeként szerepelt. Horváth, Vereckei, Kökény Roland és Kucsera Gábor 2005-2006-ban további három vb-elsőséggel (2x K-2 1.000 m, 1x K-4 1.000 m) bővítették a piros-fehér klub éremkollekcióját.
A 2000-es évek végével a hölgyek vették át a férfiaktól a stafétabotot. A saját nevelésű Csipes Tamara mellé 2008-ban Szabó Gabriella, 2009-ben Kovács Katalin és Kozák Danuta is az egyesülethez igazolt, akik nagyon hamar a férfiak sikereihez hasonlókat értek el. 2009-ben a kanadai Dartmouthban rendezett vb-n öt számban is első helyen végeztek, elsősorban a négy aranyig jutó Kovács révén. A következő két vb-n további négy-négy aranyat nyertek, de az igazi csúcsot a 2012-es londoni nyári játékok jelentette, ahol 500 méteren a győri Fazekas-Zurral kiegészült Kovács, Kozák, Szabó négyes, majd Kozák egyéniben is olimpiai bajnok lett. 2013-tól Szabó és Csipes szállította a további vb-aranyakat: előbbi 2015-ig, utóbbi 2021-ig ötöt-ötöt, és Csipesnél a sor még folytatódhat. Nevükhöz fűződnek a szakosztály legutóbbi olimpiai győzelmei: Szabó 2016-ban, 500 méteren a kettessel és négyessel, Csipes Rióban és Tokióban a négyessel diadalmaskodott. A nőknél Csipesen kívül a 2010-es évek végéhez közeledve Medveczky Erika (2018: K-2 1.000 m, 2019: K-4 500 m, K-2 1.000 m), Hagymási Réka (2017: K-2 200 m, 2019: K-2 1.000 m) és Farkasdi Ramóna (2017: K-2 1.000 m) tudott vb-elsőséget szerezni, míg a férfiaknál ugyanekkor Balaska Márk (2017, 2018: K-2 200 m). A klub legfrissebb vb-győztesei 2021-ből, Koppenhágából: Csipes kajak kettesben 500 méteren és Noé Bálint kajak egyesben 5.000 méteren. Fennállása során a versenyzői által gyűjtött 11 olimpiai aranyérmével és közel száz világbajnoki címével a Honvédé Magyarország legsikeresebb kajak-kenu szakosztálya. Küldetésüknek tartják, hogy minden jövőbeni nyári olimpián legalább egy bajnokot adjanak az országnak. Ebben nagy segítségükre lesz a 2021 decemberében bejelentett állami támogatás is (Honvéd Város Fejlesztési Program), ami második ütemében a Hajógyári-szigetn kajak-kenu edzőközpont kialakítását fogja biztosítani.
