Keresés
rovatok
olvass! | 2016 tavasz
Fotó: Nagy Diána illusztrációja
Simonfalvi Anita
Pödöretlen bajusz
Nagy Diána illusztrátor állati küldetései könyv és szívügy terén
Amikor a paneldzsungelt taposva olyan utcához érünk, ahol a szürke egységfront helyett kalandos színekbe öltöznek a házak, vagy az orvosi rendelő faláról gubbasztva grimaszoló macska kacsint ránk, akkor biztosan állíthatjuk: Nagy Diána erre járt. És akkor a szibériai tigris csíkjai, meg az óriáscincér bajsza még szóba se került.

Mióta élsz Óbudán? Miért ragaszkodsz ehhez a környékhez?

Ötéves korom óta élek Óbudán, szerintem ez a legjobb kerület a fővárosban. Mert ugyan mi egy 49 nm-es panel­lakásban lakunk öten, ami elég szűkös, de körülöttünk minden zöld. A levegő jó, sok a játszótér, közel a Duna-part, minden szép és rendezett, nagyon családbarát. És minden közel van, a hegyek és kirándulási lehetőségek éppúgy, mint a belváros. A kultúra is egyre jobban virágzik. Ez az otthonom, nagyon szeretem.

Hogy csöppentél a mesék világába?

Az egyetemen elég hamar rájöttem, hogy az illusztráció vonz leginkább, és amikor 2005-ben beválogattak a nemzetközi bolognai Illusztrációs Kiállításra, akkor úgy éreztem, tényleg ez az én utam. Gyerekeknek alkotni csodálatos, de talán a legnagyobb kihívás és felelősség is egyben. Azt hiszem, sokat segít, hogy a szívemben gyerek vagyok én is: nagyon szeretem a meséket, a játékokat, nemcsak tervezni, de felhasználóként élvezni is.

A Kerge ABC-ben kiválaszthattad, hogy melyik vers mellé készítesz illusztrációt?

A Fekete-fehér állatok kollekciót még 2006-ban készítettem a Gyermek-játék pályázatra, ahol 1. díjat nyertem velük. Nagyon megtetszettek a figurák a Csimota Kiadónak, így válogattak belőlük a versekhez, illetve két állat külön a könyvhöz készült. Nem én választottam, de az óriáscincér azóta is a kedvencem.

A Millenáris Park fal dizájnja mellett hol találkozhatunk még munkáiddal?

A XVIII. kerületben egy panelház homlokzatán, beltéren gyermekrendelőkben, óvodákban és Agárdon, a tavaly épült korai fejlesztőközpontban. Nagyon szeretek falterveket készíteni. Ez egy hatalmas lehetőség az életterünk javítására mind esztétikai, mind környezetpszichológiai szempontból. Épp emiatt szomorúan figyelem az egyre gyakoribb panelfelújítási munkálatokat, hogy a falfestéseknél mennyire nem törődnek az épület és a környék adottságaival, de a megfelelő színek kiválasztásával sem. Talán ha egy vizuális szakember hozzászólhatna a tervekhez, mielőtt megvalósulnak, akkor – többnyire ugyanakkora munkával és költségekkel – a nyomasztó paneltömbökből is lehetne vidám, családbarát környezet.

Szása, a szibériai kistigris után újabb könyvet terveztek Vajda Évával. Mesélnél róla?

A Fecskekönyv című mese egyelőre csak digitálisan, a BookR Kids kiadásában valósul meg. Ez a műfaj viszont lehetőséget nyújt az illusztrációk interaktív megmozgatására is. Nagyon izgalmas munka, hiszen a könyvhöz fejlesztő játék is készül, aminek segítségével többek közt a madarak hangjával ismerkedhetnek a gyerekek (és szüleik).