Keresés
rovatok
olvass! | 2016 tavasz
Fotó: Vigh Csaba
Simonfalvi Anita
Szása, a szibériai kistigris nyomában
Vajda Éva tényfeltáró meséje emberekről, állatokról és főként a csíkokról
Ha azt gondolnánk, hogy a mesének és a tényfeltáró újságírásnak nem lehet közös halmaza, óriásit tévedünk. A közös halmazt Vajda Éva tölti ki szibériai tigrisekkel, csalingázó tacskókkal, konfliktusfeloldással.

Hogy lesz egy Göbölyös Soma-díjas oknyomozó újságíróból meseíró?

A meseírás és az oknyomozás a látszat ellenére nem áll egymástól olyan távol. Egy jó mesében ugyanúgy van konfliktus és feloldás, jó és rossz, mint egy valós történetben, ami aztán később az újságok címlapján landol.

2007-ben próbálkoztam először meseírással, „pihenésképpen”, és akkor rájöttem, milyen nehéz jó mesét írni. Ugyanúgy, ahogyan jó cikket sem olyan egyszerű írni.

Még tanárhoz is jártam egy időben, a gyerekem születése körül, hogy ráérezzek a meseírás módszertani „fogásaira”.

Honnan meríted az ihletet a mesékhez?

Egy egyetemi barátom azt mondta, én tényfeltáró meséket írok. Valós barátok valós történetei vagy éppen a férjem gyerekkora adta az ihletet az eddigi mesékhez. De Szásáról, a tigrisről is egy hírt olvastam először.

Vajda Éva

A Dani fiadon tesztelted a történeteket?

Igen, elolvasom neki, amiket írok, bár amikor kezdtem, még nagyon pici volt, nem klasszikus értelemben teszteltem rajta, hogy mennyire tetszenek neki.

De a Szása könyvből vittünk az oviba, a gyerekek szeretik, és múltkor felszólított a fiam, hogy róla is írjak egy mesét, ne csak másokról.

A Szása, a szibériai kistigris a legkisebbeknek szól. Hogy született ez a mese?

Felkérésre készült, rövid mesét kellett írni. Szása, az anyátlan kistigris, aki szereti az embereket, megihletett. De aztán végül a csíkjaival játszottam a mesében. Vicces volt, hogy kutatómunkát kellett folytatnom, milyen csíkos állatok szerepeljenek még a történetben.

Illusztráció: Nagy Diána
Illusztráció: Nagy Diána

A Csodaceruzában megjelent tacskós történeteknek lesz folytatása?

Most nem tervezem, mint ahogyan Szásának sem lesz folytatása, pedig ezt többen is javasolták. Leginkább azt, hogy találja meg a mamáját a következő mesében.

Tartogatsz az idősebb korosztálynak is egy-két történetet?

Igen, most tavasszal jelenik meg egy indiai mese a Móránál, ami a nagyobbaknak, a már olvasni tudóknak szól.

Dani hindiül is ért. A klasszikus indiai mesék mellett jól megférnek a magyar népmesék?

Igen, szerintem mindenfajta mese megfér egymással. Mi egyébként sok kortárs mesét olvasunk, angolul is a magyar klasszikusok (Janikovszky, Lázár Ervin, Szabó Lőrinc stb.) és a hindi történetek mellett.

Kortárs meseírók közül kik a kedvenceitek?

Nagy kedvenceim Julia Donaldson könyvei, a Graffaló és a társai, ezek közül többet angolul olvastunk. De nagyon szerettem Majoros Nóra 3X1 család című könyvét is, ami a Móra kiadó „Már tudok olvasni” sorozatában jelent meg. Daninak nagy kedvence Gévai Csilla: Amíg utazunk című könyve. És még sorolhatnám napestig a szerzőket, magyarokat és külföldieket, mert most egyre több jut eszembe, de itt most abbahagyom.

Amúgy is idővel változnak a kedvencek, néha a klasszikusok, mint A kis Mukk története vagy éppen most a Grimm mesék kiütik a kortársakat.

Mivel foglalkozol a meseírás mellett?

Közgazdászként dolgozom, vállalati csalásfelderítéssel foglalkozom. Lényegében ez is oknyomozás.

A közeljövőben milyen mesekönyved megjelenésére számíthatunk?

A fent említett indiai mese mellett egy e-könyv megjelenése várható, annak is Nagy Dia készíti a rajzait. Egy kislány meg egy fecskecsalád lesznek a főszereplők. Ez is kicsiknek szól majd, egy amolyan zöld mese.