A Kaszásdűlői Kulturális Központ (3K) 2016-ban több olyan programsorozatot indított, amelyek gyorsan bevonzották az akkor még nagyon fiatalnak számító óbudai közösségi térbe a közönséget. Melyek voltak ezek?
Amikor megkaptuk azt a nemes, megtisztelő feladatot, hogy Kaszásdűlő közepén alakítsunk ki egy kultúrházat – elsősorban a lakótelepen élők számára –, akkor természetesen felmerült, hogy legyenek nálunk olyan programok is, amelyek csak erre a helyre jellemzőek, és amelyek Óbuda másik négy, hasonló funkciójú intézményében, a Civil Házban, a San Marco utcai Óbudai Kulturális Központban, a Békásmegyeri és a Csillaghegyi Közösségi Házakban nem elérhetőek. Ki kellett találnunk egy saját arculatot, amely a 3K-t jellegzetessé teszi. Úgy alakítottuk ki a tereket a felújított épületben, hogy azok a programterveinknek megfeleljenek. Van egy színháztermünk, amelyet igyekszünk folyamatosan fejleszteni technikailag.
Az is fontos volt számunkra, hogy a környezetet és a programok nyújtotta tartalmakat magunkénak érezzük, mert csak így tudjuk megfelelően képviselni a hely karakterét. Ennek szellemében született meg az új programok gondolata – a 2016-ban indult ArcMás és a Lelki fröccs sorozatoké, amelyek csak itt, a 3K-ban láthatóak.
Hogyan indult az ArcMás program?
A nagyközönség által ismert személyekről sokat hallunk, olvasunk, látunk a médiában, de többnyire csupán egy oldalukról ismerjük őket. Mi azt szeretnénk megmutatni a beszélgetések során, hogy mi minden van a népszerű ember nyilvános élete mögött, mi az, ami általában nem látható. Erre a koncepcióra építettük fel az ArcMás sorozatot Barabás Évával, akivel több, mint tizenöt éve vagyok baráti- és munkakapcsolatban. Évának az egyik legnagyobb nézettségű kereskedelmi televíziós csatornán van egy csodálatos műsora, a Portré. Ezek a beszélgetések a kereskedelmi tévés műfajban megszokottaknál mélyebb interjúk. Ennek kapcsán jött az ötlet, hogy mi lenne, ha ezt a formát pódiumra tennénk, és Éva élőben, közönség előtt beszélgetne vendégeivel. Így hoztuk létre az ArcMást. 2016 őszén dr. Neszmélyi Emillel kezdtük. Menet közben kiderült, hogy szinte minden meghívottnak volt vagy van valamilyen óbudai kötődése.
Mik voltak az első tapasztalatok az ArcMás programmal kapcsolatban, és lesz-e folytatás?
Amikor elindult az ArcMás, először egy meghitt, családias közösség alakult ki, negyven-ötven nézővel. A kisebb létszám miatt nagyon érdekesek, bensőséges hangulatúak voltak azok az esték. Ám hamarosan egyre több olyan vendég érkezett hozzánk, akik iránt olyan érdeklődés mutatkozott, hogy a jegyek egy nap alatt elfogytak. Többek között Alföldi Róbert, Vecsei H. Miklós, Pásztor Anna, Hrutka Róbert, Bársony Bálint.
Mindig van valami különlegessége az estének, egy vendég, egy bejátszás vagy egy hangüzenet. Hrutka Róbertnek a volt magyartanára üzent, Vecsei H. Miklóshoz Hegedűs D. Géza és Geszti Péter szóltak egy videófilmen. Szeretünk kilépni a sematikus formákból, ezektől az elemektől csodálatos és egyedi ez a programunk. A címe is ezt tükrözi, mert tényleg „Más”. Terveink szerint mindenképpen folytatjuk.
A másik népszerű program a Lelki fröccs. Hogyan indult, és mik a tapasztalatok ezzel kapcsolatban?
A Lelki fröccs azért jött létre, mert ma szinte minden ember ki van éhezve arra, hogy az őt foglalkoztató – sokszor nem könnyű, de fontos kérdésekben – megszólítsák. A témák széles közönségréteget érintenek, többek között az életvezetésről, a párkapcsolatról és a gyermeknevelésről is esett már szó ezeken az alkalmakon. Az előadások prevenciós jellegű, ismeretterjesztő közösségi programok, amelyeken a hallgató elgondolkodhat, kérdezhet és kialakíthatja véleményét. A meghívott előadó mindig egy adott témát jár körül, illetve az idők során akár többet is, mint például Bagdy Emőke pszichológus, aki már négyszer vendégeskedett a 3K-ban, és minden alkalom lehengerlő volt. Olyan megosztó személyiségeket is meghívtunk, mint például Csernus Imre, aki teltházat vonzott, de a teljesség igénye nélkül volt már a vendégünk Schäffer Erzsébet, Réz András, Endrei Judit, Al Ghaoui Hesna, Szendi Gábor, Pál Feri atya, Dr. Buda László, Dr. Belső Nóra, Tari Annamária, Almássy Kitty, Soma és Kepes András is.
Honnan érkezik a közönség?
Elsősorban Óbudáról, de jönnek a főváros más kerületeiből és az agglomerációból is: Budakalászról, Ürömről, Pilisborosjenőről és Szentendréről. Egy-egy olyan művész, mint például Alföldi Róbert vagy Vecsei H. Miklós sok olyan nézőt vonz be, akik nem a lakhelyük közelsége miatt jönnek a programra.
A kultúrházak gyakran inkább a középkorúakat vagy az idősebb korosztályokat szólítják meg. Terv a fiatalok elérése?
Igen, fontos, hogy idetaláljanak a fiatalabbak is – Pál Feri atya miatt eljöttek a huszonévesek és a nyugdíjas korosztály is, a már említett Alföldi Róbert és Vecsei H. Miklós szintén szélesebb korcsoportot vonzott be. Azon dolgozunk, hogy minden generáció megtalálja nálunk a számára érdekes és élvezetes programokat. Persze akadnak, akik csak egy-egy ismert személy miatt jönnek a 3K-ba, de szerintem ezzel sincsen semmi baj.
Van-e az egyszer megtörtént ArcMás programoknak utóéletük?
Az Önkormányzat vezetése részéről megfogalmazódott az az igény, hogy ezekből a beszélgetésekből az utókor számára felvétel készüljön, így több alkalmat is sikerült rögzítenünk. Az az álmunk, hogy ezek valamilyen formában kiadásra kerüljenek.
Évről évre utcaszínházi produkciókat láthatunk a 3K előtti téren, melyeket Dicső Dániel rendezett. Lesz idén nyáron is előadás?
Általában egyszeri alkalomról van szó, de például a tavalyi Rómeó és Júlia bemutatónkat, amely az Óbudai Nyár programsorozatát színesítette, befogadták kőszínházi keretek közé: a Hatszín Teátrum 2019 januárjában és februárjában hat időpontban tűzte műsorára.
Szerencsénkre olyan, kultúrát támogató önkormányzati hátterünk van, amely nem kérdőjelezi meg azt, hogy szükség van-e erre a népszerű programra. Kollégáim elképesztő munkát végeznek minden évben annak érdekében, hogy összejöjjön a minőségi előadás. Csodás csapat!
Évközben is egyre több a színdarab a 3K-ban, a nagyobb terem lényegében színházzá alakult át. Ez tudatos fejlesztés?
Igen. Minimális felszereléssel indultunk, és nagy összefogás kellett ahhoz, hogy elkezdődjenek a színházi előadások. Hétvégi előadásokkal kezdtünk, a nézőtéren emelés nélkül tudtuk csak elhelyezni a széksorokat. Nem voltak számozott ülőhelyeink, méltatlan tülekedés volt minden alkalommal a jobb helyekért.
Nemrég Molnár Piroska és Jordán Tamás szereplésével a Romance.com című előadást élvezhették a nézők, utána például Fullajtár Andrea estjére vártuk a vendégeket. Nálunk két-háromezer forint a belépő, ami manapság megfizethető színházjegynek számít. Nagy vonzerő az is, hogy a környék lakóinak nem kell beutazniuk a belvárosba egy-egy színvonalas előadásért.
Kik a produkciós partnereik a színházi előadásoknál?
Olyan társaságok, mint az Orlai Produkció, a Rózsavölgyi Szalon vagy a Manna Produkció, de együttműködünk alternatív színházakkal is, mint például a Nézőművészeti Kft. Az idei a színházi nevelés éve, melybe jól illik Scherer Péter Klamm háborúja című, kifejezetten drámapedagógiai előadása, amelyet délutáni időpontban diákoknak mutatunk be. Sok gyerek nem járt színházban nyolcadikos koráig – mi igyekszünk a fiatal korosztályt a saját nyelvén megszólítani, színházra nevelni.
Van-e még valamilyen álma, terve?
Terveink, álmaink mindig vannak. Ilyen például a kulturális tetőkert ötlete. Van egy olyan fiatal réteg, amely kezd ráunni a romkocsmázásra, szerintem nekik lenne igényük egy ilyen hangulatos helyszínre. Szeretnénk irodalmi esteket is, amelyeken teret kaphatna a kortárs irodalom, de nem csak a nagyon szűk réteghez szóló stílus. A közelben több közép- és felsőoktatási intézmény, irodaház, nagyobb munkahelyi közösség is található; úgy gondoljuk, hogy a diákok és a környéken élők és dolgozók közül sokan nyitottak lehetnek az ilyen jellegű programokra.
