A sárospataki Szeplőtelen Fogantatás Bazilika homlokzatára általa tervezett másfél méteres zománcberakásos vörösréz kereszt 2014-ben került a templom oromcsúcsára, amihez a tartószerkezetet szintén ő készítette. A sárospataki bazilika déli homlokzata feletti tetőn további munka dicséri Rácz Gábor művészetét: a harangjátékot fedő 27 négyzetméteres zománcozott ablakfelület, amelyet 54 vörösréz rózsavirág díszít.

Egyik legfontosabb alkotásának a debreceni Megtestesülés templom liturgikus terének 2006-os megtervezését tartja, amely egyben egyik legmonumentálisabb, 5,50 méter magas zománcművészeti munkájának megvalósulását is eredményezte.

A templom szentélyét életfa motívum díszíti, amelynek részeként a Megváltó Krisztus, Szűz Mária és Szent János apostol alakja zománcozott vörösréz lapokból lett kialakítva.

Nem tőgyökeres óbudai. Mikor és hogyan telepedett le a III. kerületben?

Rákospalotán, a XV. kerületben nőttem fel, ahonnan gyakran jártunk kirándulni a Budai-hegyekbe. Gyermek- és fiatalkoromban a 33-as villamos és a 84-es busz, később a bicikli és a motorkerékpár hamar áthozott Pestről az Árpád hídon vagy az Északi összekötő vasúti hídon. Idővel evezni is jártunk a Római-partra. Az óbudai Híd Vendéglőt igen megkedveltük. Így került hozzánk közel Óbuda, ahol feleségemmel több mint 30 éve, 1985–1986-ban házépítésbe kezdtünk. Ekkor már négy gyermekünk volt. Sok segítséget kaptunk a szomszédoktól, a helyi mesteremberektől, az önkormányzattól is. Megbízások is érkeztek, pl. négy alkalommal kértek fel Óbuda címerének elkészítésére. Viszonzásul, latba vetve kapcsolataimat, segítettem pénzt előteremteni az óbudai Szentháromságszobor helyreállításához. Középiskolába a Török Pál utcai Képzőművészeti Szakiskolába jártam, majd felvételt nyertem a Magyar Iparművészeti Főiskolára – amelyet most Moholy-Nagy Iparművészeti Egyetemnek hívnak –, ahol szilikát szakon Schrammel Imre Kossuth-díjas művész volt a mesterem. 1974-ben diplomáztam.

Több mint négy évtizede tevékenykedem zománcművészként és liturgikus terek tervezőjeként. A mesterségbeli tudásomat itthon és külföldön – Ausztriában és Németországban – kurzusokon adom tovább.

1989-ben léptem be a Creativ-Kreis International nemzetközi zománcművészeti egyesületbe, amelynek 1992 óta magyarországi elnökeként tevékenykedem. Alapító tagja vagyok a Tűzzománcművészek Magyar Társaságának, vezetem a Szent Lukács Céhet, és felvettek a Kunstverein Coburg tagjai közé.

Úgy tudom, a III. kerületben több megbízást is sikerrel teljesített, kérem mutassa be ezeket a munkáit!

Három egyházművészeti feladatomról szólnék. A legkorábbi a hányatott sorsú Zaránd utcai Rómaifürdői Karácsonyi Kis Jézus plébániatemplom új liturgikus terének kialakítása volt 1977-ben. Festettem ezen kívül a templom díszítésére egy életnagyságú Krisztus-seccót, illetve a tabernákulumot és az oltárt tűzzománc díszítéssel láttam el. A következő III. kerületi egyházi megbízásom a Szőlő utcai Jó Pásztor Nővérek templomigazgatójától, Bakonyi József atyától érkezett.

1991-ben a rend alapításának 100. évfordulója alkalmából elkészítettük a diófa-zománcozott vörösréz díszítésű szembemiséző oltárasztalt, ambót (szószéket), papi székeket, ministráns zsámolyokat.

Nyolc évvel később elbontásra került a régi oltárépítmény, és helyére zománccal díszített pastofórium (szentségház) került. Ekkor több művész is bekapcsolódott az átalakítási munkálatokba: Kecskés Ágnes elkészítette a Jó Pásztor gobelin oltárképet, Kun Éva halott Krisztust ábrázoló kerámiaszobrot alkotott, Krajcsovics Károly ötvösművész a keresztelőmedencét és a tabernákulum fejezetét az örökmécsessel alkotta meg, Gajzágó Sándor festőművész a Jó Pásztor Rendet alapító Szent Eufráziáról festett képet.

Néhány évvel később megterveztem a templomteret nyugati oldalon lezáró, életfa szimbólummal díszített szekrényfalat, amely fölé megfestettem a kereszténység 2000. évének szimbólumát és az azt közrefogó két angyalalakot.

Később a templom kert felőli külső falára 210×90 cm-es méretű Szent Kristóf-ábrázolást készítettem tűzzománcból.

A harmadik óbudai feladatomat a szalézi rendtől kaptam. 1994- ben átépítették, bővítették Bécsi úti kápolnájukat, és Peish Ferenc házfőnök atya megbízott, hogy végezzem el a Segítő Szűz Mária templom szentélyének elrendezését, tervezzem meg a szembemiséző oltárt, az ambót és a padokat. 1995-ben valósulhatott meg a 380 cm-es, széttárt karú Krisztust ábrázoló tűzzománc oltárképem. A 2000-es évek elejétől a templom bécsi úti homlokzatát díszíti a Segítő Szűz Máriát megjelenítő 210×60 cm-es tűzzománc képem.

Milyen hazai és külföldi megbízatásai voltak a fentieken kívül?

Első jelentős munkafeladatom a Maulbertsch mester által kifestett sümegi plébániatemplom térrendezése, a zománcdíszítésű oltár, ambó megvalósítása volt 1978-ban.

Az esztergomi Szemináriumi Kápolnában, Debrecen két templomában, Hernádnémeti, Ózd, Sárospatak, Segesvár és Hága templomaiban folytatott egyházművészeti, belsőépítészeti munkáim érdemelnek említést. Profán megrendeléseim közül a jelentősebbek: Ráckevén a vízműtelep központi fogadóterébe került 28 négyzetméteres zománcképem; a Magyar Külkereskedelmi Bank központi épületének pénztárhelyiségében látható két nagyméretű zománcképem. Megterveztem továbbá a németországi Himmerod ciszterci kolostor fogadóterének zománcdíszítését. Himmerod Zománcmúzeumában és a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely gyűjteményében találhatók meg munkáim. Gyakran tartok tűzzománc-művészeti kurzusokat itthon, Ausztriában és Németországban.