E cikk témáját és fotóillusztrációjának nagy részét a pár hete készült, új graffitik adták. A munkákat bárki megcsodálhatja szabadtéren, bármely napszakban (ajánlott nappal) a Filatorigát falain. A színben és formában is változatos rajzokat egy Allcaps Collective nevű, három éve működő alkotócsoport hozta létre. A 10-12 fős csapat tagjai különböző területeken tevékenykednek, van köztük festékboltvezető, grafikus, fotós és dizájner. Ami a barátság mellett összeköti őket, az a közös világnézet és a graffiti.

Mostani, közös alkotásuk egy graffiti jam alkalmával született. Az összefüggő, kék háttérbe komponált világ Az Univerzum védelmezői című film karakterei köré épül fel. A murál (összefüggő téma nyomán készült graffiti) több művész keze által készült el. Alkotói főleg az Allcaps Collective csapat aktív tagjai közül kerültek ki, illetve kiegészültek egy-két meghívott baráttal. Résztvevő művészek voltak többek között Angel, Fat Heat, Fork, Mr.Zero, Koen, Upik és TransOne.

Fork Imre urban designer (a csapat meghatározó tagja) videójában kicsit bepillanthatunk a kulisszák mögé.  Láthatjuk őt, amint nagy lelkesedéssel festi Orko karakterét. Orko figurája Az Univerzum védelmezőiben a jó oldalt erősíti: mókás, mágikus, lebegő alak.

Alkotó: Fork Imre

Az Univerzum védelmezői 1983-ban, képregényből készült animációs filmsorozat. 1987-ben fantasyt, nagyjátékfilmet is készítettek belőle Dolf Lundgren főszereplésével, A világ urai címen. 2002 és 2004 között elkészült az animációs sorozat remake-je is. Igazi hőstörténet ez, melyben a központi karakter, He-man a jó lovag barátaival és harcostársaival küzd az Univerzum megmentéséért a főgonosz – Skeletor és „katonái” – ellen.

Alkotó: Mr. Zero

Ha végiggondoljuk a film gerincét adó történetet, sok párhuzamot találunk a graffitis csoportok gyakran előforduló filozófiájával: együtt a szabadságért a rosszakarók és az elnyomók ellen. A film szerethető, színes karakterei gyermekkori emlékeket idéznek.

Alkotó: Angel, Cyone

Alkotó: Koen

Közel 30 éve újabb és újabb falfestmények születnek és tűnnek el a Filatorigát Hév megálló közelében. Színes figurák, a laikus által sokszor kivehetetlen feliratok tűnnek fel.

Alkotó: TransOne

Budapest első legálfala 1990 óta biztosít felületet a különböző stílusú, méretű és színű graffitiknek. Meghatározó helyszíne ez a magyar graffiti kultúra születésének, mely időben kicsit megkésve a 90-es évek elejéhez köthető. A Fila (a graffitisek maguk között csak így hívják a helyet) falaira legális munkák kerülnek. Senki nem küldi el az alkotókat munka közben, van idejük az aprólékos kidolgozásra, eltölthetnek akár egy-két napot is a tökéletesítéssel. A pont megfelelő méretű falak ráadásul graffitis szempontból nagyon jó helyen vannak: könnyű kimenni hozzájuk a belvárosból, egyszerűbb összeszervezni a csapatot; a Hév-megálló mellett a rajzokat sokan láthatják, a végeláthatatlan falfelület a vonatsínekkel párhuzamosan fut. A Filatorigát népszerűségében jelentős szerepet játszik a Sziget fesztivál, hiszen tudható, hogy a falat külföldiek tízezrei is látják, a magyar graffiti szcéna egyfajta reklámfelületeként funkcionál fesztivál idején. A fesztivál egy hete alatt  általában többször is lefedik (lefestik) egymást az alkotók, ez a műfaj sajátja. Az alkotókat vigasztalandó száz és száz fotó készül a rajzokról. A dokumentáció pedig nagyon fontos a graffitis világban!

Alkotó: Nikon One

A képek és a videók készítése által megszűnik a graffiti kérészéletű mivolta. Felkerülnek a világhálóra, közösségi oldalak képi tartalmává válnak. Terjedésük megállíthatatlan.

A graffiti művészek (ha esetünkben használhatjuk a művész terminust) alkotói és magánéletében a közösség szerepe nagyon meghatározó. Sok graffitis nem az átlagnak, a laikusnak alkot. Elsődlegesen saját örömére, majd a barátok, a csapat, a „kollégák” számára. Az ő véleményük meghatározó, visszajelzésük fontos. Egymás között megy a versengés, inspirálódnak, nézik egymás közösségi oldalait, véleményt alkotnak. Igyekeznek túlszárnyalni a másik alkotót: jobbat, egyedibbet, különlegesebbet létrehozni.

Alkotó: IamSuzie

Két meghatározó fogalom ad fogódzót számunkra: a tisztelet és a hírnév, szimbolikus szavak. Titkos, belső szabályok alapján működő közösség a graffitiseké. Pontosan tudják, kinek a munkáit lehet befedni (lefesteni), ki az, akiével pedig feltétlen tisztelettel kell bánni. Minél messzebbre száll neve és minél többen látják műveit, annál boldogabb a graffiti készítő maga.

Sugár János a Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének egyik alapítója és tanára bővebben mesél e két motivációról, és érint egyéb fontos témákat az Urban art című dokumentumfilmben:

A graffiti esztétikai és művészeti értéke gyakran vitatott téma. Sokan vandalizmusnak tekintik, mások a street art (utcai művészet) kategóriájába sorolják. Annyi bizonyos, hogy a graffiti kultúra, és maga a közösség is rengeteget változott a ’90-es évek óta. Már nem csak a nagyon fiatalok társadalomellenes, lázadó, szabadságvágyó megnyilvánulása. A korosztály kitolódott, sokan az alkotók közül egyetemen tanulnak vagy tanultak, művészetük egyben megélhetésükké is vált. Sokan megrendelésre is dolgoznak (például szórakozóhelyek, vendéglátó egységek, tűzfalak díszítései). Az utóbbi években a graffiti műfaja egyre népszerűbb lett, a turizmus és a buli-negyed ugrásszerű fejlődésével párhuzamosan sorra jelennek meg az újabb és újabb jó minőségű alkotások a város tűzfalain. Ezek a művek már egyértelműen esztétikai értékkel bírnak. Idegenvezetők street art túrákon viszik körbe az érdeklődőket, az utcai művészet látványosság lett. A graffiti művészek magyar és külföldi fesztiválokon mutatják meg tudásukat egymásnak és a világnak.

A műfaj illegális vonala sem tűnt el azonban. Sokan nem nézik jó szemmel az új irányt. Hiszik és tettekkel bizonyítják a graffiti illegális, titkolózó és tiltakozó, gyakran politikai utalásokkal átitatott, adrenalinnal túlfűtött világának létjogosultságát.

Felmerül a kérdés, hogy a megrendelések által mennyire vész el a művészi szabadság? Hol van az a határ, melyet az önazonosság, az ideológia és a közösség még elbír? Mi az, ami ezen a ponton már túl van? Ezekre kérdésekre, és még ezer másikra mai modern társadalmunkban folyamatosan keressük a választ alkotóként és befogadóként egyaránt.

Régebbi (értsd: pár évvel ezelőtti) filatorigáti graffiti ügyben ajánljuk ezt a cikket.